Back to top

A vetőmagtermelés a járvány alatt sem áll meg

Zavartalanul működött a koronavírus járvány elmúlt hónapjai alatt a magyar vetőmag elő-állítás a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács folyamatosan figyeli és értékeli az őszi helyzetet, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel haladhasson az exportorientált ágazat, hangzott el a szervezet martonvásári küldöttgyűlésén.

VSZT küldöttgyűlés
Fotó: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Rendhagyó módon szabadtéren, a Martonvásári Kastélyparkban tartotta meg a vírushelyzet miatt tavasszal elhalasztott éves küldöttgyűlését a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A testület elnöke, Takács Géza elmondta: „a vetőmagágazat szabályokat betartó, részletekre figyelő, zárt rendszerben működik. Az elmúlt hónapokban tagjaink komoly intézkedéseket hoztak munkatársaik egészségének védelmére, emiatt a termelés zavartalanul zajlott. Az őszi koronavírus helyzetet folyamatosan figyeljük és értékeljük, hogy a lehető leggyorsabban jelezni tudjuk azokat a problémákat, amelyek az ágazat akadálytalan működését esetlegesen befolyásolni tudják”.

A szakember leszögezte: a járványhelyzet sem akadályozza azt, hogy a termelők mind minőségben, mind mennyiségben hozzájuthassanak a legkiválóbb vetőmagokhoz.

Nagy figyelmet fordítunk az exporthoz kapcsolódó logisztikára is, mert a vetőmagnak el kell jutni a külföldi vásárlókhoz is. Magyarország a világ élvonalához tartozik a vetőmagexportban, az ágazatban tevékenykedő vállalatok évente mintegy 170190 milliárd forint értékű árut szállítanak szerte a világba. Az exportot befolyásoló jelenlegi tényezők, valamint a jövő feltérképezése érdekében átfogó felmérést indítottunk a tagságunk körében. Az itt kiértékelt tapasztalatokat értékelve széleskörű együttműködéssel el szeretnénk érni, hogy az ágazati exportunk ne csak stabil maradjon, hanem növelje is volumenét.

VSZT küldöttgyűlés
Fotó: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Az elmúlt évi eredményekről szólva Takács Géza kifejtette: sok új, a szektor működését érintő jogszabály lépett életbe 2019-ben. Az egyik legfontosabb az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítés lehetősége, amelyben a hatósági feladatok egy részét a tagok is elvégezhetik.

Ez nagy előrelépés, a hatósági munkát is nagyban segítené és könnyíthetné, de még sok egyeztetésre van szükség, tette hozzá Takács Géza.

A szövetség elnöke a küldöttgyűlésen ismertette: az elmúlt évben háromoldalú megállapodást írtak alá a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a posztregisztrációs fajtakísérletek folytatásáról. Az együttműködés keretében a korábbi őszi búza és kukorica kísérletek mellett ettől az évtől az őszi káposztarepcét is tesztelik. A kísérletek eredménye fontos a gazdálkodók számára, akik így objektív információkat tudnak szerezni az egyes fajtákról.

A hagyományoknak megfelelően a küldöttgyűlésen dr. Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója és Takács Géza elnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat.

VSZT küldöttgyűlés
Fotó: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Varga Dóra üvegművész alkotását ebben az évben Ertseyné dr. Peregi Katalin, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, kertészmérnök kapta a magyar vetőmag ágazat fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért, a magyar vetőmag jó hírnevének megőrzéséért és nemzetközi szinten történő képviseletéért.

A rendezvényen Vetőmagszaporítói Termékpálya Bizottság javaslatára a küldöttek egyhangú szavazással Mátrai Tibort választottak a Vetőmag Szövetség alelnökévé. A szakember évek óta képviseli a hazai szervezetet az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) olaj- és rostnövény bizottságában. Az elnökségbe új tagok kerültek Fecsó Zoltán és Szabó Csaba személyében.

Forrás: 
Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Sokfelé feltöltődött a talaj nedvességgel

Az elmúlt napokban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék szinte országszerte feltöltötte nedvességgel a talajt. A kukorica aratását és az őszi kalászosok vetését ez az idő és a sáros talaj jelentősen hátráltatja. A folytatásban újabb csapadékhullám érkezik, majd a jövő hét első felében szárazabb és naposabb idő várható, de ezzel együtt megjelennek az idei első fagyok.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.