Back to top

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Shagya-arab kancák a bábolnai ménesbirtok ötösfogatában
Fotó: Mile Máté
Elsőként dr. Bába András lógyógyász állatorvos Az eredményes vemhesítés titkáról, annak buktatóiról beszélt. A szakember kiindulópontja az volt, hogy egy kanca vemhesülését vagy nem vemhesülését lehet bárhogy magyarázni, de az eredmény „a tulajdonos szemszögéből vagy kudarc, vagy elvárható és normális”, vagyis a kanca vemhes.

dr. Bába András lógyógyász állatorvos
Fotó: Mile Máté
Ahogy a szakember kiemelte, a mesterséges termékenyítés a tulajdonos és az állatorvos számára is fokozott stresszforrás, hisz számos hiba lehet a folyamatban, és elég egyetlen hibás lépés ahhoz, hogy üres maradjon a kanca. A többszereplős folyamatban ha mindenki csak épp egy kicsit hibázik, vagy figyel oda kevésbé és 80%-os a teljesítmény a sprema hűtésénél, szállításánál, visszamelegítésénél, az ovuláció időpontjának megállapításánál és így tovább, eljuthatunk oda, hogy mindössze 30 százalék lesz az esély a csikóra. Erre példaként a 2000-es évek első felét említette, amikor különböző okok miatt romlottak a mesterséges termékenyítési eredmények és így megrendült a bizalom e forma iránt.

A mesterséges termékenyítés folyamatában hibalehetőség lehet a sperma minősége, a rossz szállítási, illetve tárolási körülmények, a kanca körüli gondok. A beültetendő sperma minőségét számos tényező befolyásolja: a mén állapota, adottságai, a leadott sperma minősége, a spermavétel és -kezelés szakszerűsége, a különféle hígítóanyagok, a higiénia, az adagolás, illetve a sperma hűtése.

Utóbbival kapcsolatosan hangzott el egy megtörtént eset: A tenyésztő Bábolnán vásárolt spermát, azt betette a kocsija hátsó ablakába és elment ebédelni. Visszaérve a helyi szakemberek felhívták a figyelmét, hogy ez esetben a saját hibája miatt ne is számítson arra, hogy eredményesen vemhesül a kancája.

dr. Bába András lógyógyász állatorvos
Fotó: Mile Máté
dr. Bába András a fagyasztásról is azt mondta, ha nem a „lassú fagyasztás, extra gyors felolvasztás” elve szerint járnak el, a szaporítóanyag minősége erősen kérdéses, mint ahogy az sem jó hűtési megoldás, ha a spermát egy csomag fagyasztott zöldborsóra teszik.

A szakember „kancaoldali” buktatóként jelölte meg a petesejt rövid élettartamát, ami miatt fontos az ovuláció pontos detektálása, a megtermékenyítések számát és gyakoriságát, illetve azt, hogy a mélyhűtött sperma csak szűk intervallumban használható.

Nem szabad azt sem elfelejteni – hangzott el az előadásban, hogy nem csak a kanca szaporodásbiológiai állapota határozza meg a termékenyülést, hanem az állat általános kondíciója, a tartási körülmények, a takarmányozás, illetve annak a stressznek, a mértéke, ami magával a mesterséges termékenyítéssel jár.

A leggyakoribb hibának a szakember a következőket tartja:

  • A kanca előzetes vizsgálatának , esetleges kezelésének elmaradása;
  • Rossz időzítés, téves ciklusdiagnosztika, preovulációs tüsző, illetve ovuláció "elnézése";
  • Higiéniai hiányosságok, termékenyítés technológiai hibái (technikai hibák, túl sokszori termékenyítés);
  • Nem megfelelő minőségű sperma;
  • Túl hosszú, nem megfelelő szállítás vagy tárolás.

Mindezek hátterében lehetnek felszerelésbéli vagy orvos-szakmai, illetve logisztikai hiányosságok, de a legriasztóbb, amikor a tulajdonos áll elő teljesen a természettől elrugaszkodott elképzelésekkel, például azzal, hogy egy vemhes kancát kellene megtermékenyíteni…

A sikerben soha nem lehet senki 100 százalékban biztos, de az alábbi listán szereplő dolgokat elvégezve a többi már csak a természeten múlik.

  • Ellenőrizzük a spermát!
  • Ellenőrizzük a kancát, kezeljük, ha nem problémamentes!
  • Termékenyítsünk minél közelebb az ovulációhoz, minél kevesebbszer, de a levett sperma minél előbb kerüljön a kancába, győződjünk meg az ovuláció megtörténtéről, számáról!
  • Tartsunk be minden technológiai és higiéniai szabályt maximálisan!
  • Végezzünk korai vemhességvizsgálatot, ismételjük meg megfelelő időben , ha kell és lehet, többször!

dr. Maróti-Agóts Ákos egyetemi docens
Fotó: Mile Máté
A második előadást dr. Maróti-Agóts Ákos egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa tartotta A genetikai vizsgálatok lehetőségei az öröklődő betegségek kiszűrésében, arab telivéreknél címmel.

Az előadó felhívta a tenyésztők figyelmét, hogy manapság, amikor már a genetikai vizsgálatokat az egyes egyedeken, illetve az örökítőanyagon el lehet végezni, azt el is kell, mert a genetikai diagnosztika használata nélkül tenyésztőink lépéshátrányba kerülnek a konkurens tenyésztőkkel szemben például úgy, hogy genetikai betegségeket hordozó lovat, örökítőanyagot vesznek. Ez esetben elvileg ugyan visszajárna a vételár, de a bajt talán jobb megelőzni, mint orvosolni…

Mesterséges termékenyítés esetén a teszteletlen sperma komoly rizikót jelent! Amennyiben viszont az állatunk mentes a genetikai betegségektől, úgy alkalmas tenyészállatnak ugyanúgy, mint sportolni.

Amennyiben az állatról kiderül, hogy hordozója valamely genetikai betegségnek, akkor sportolásra még alkalmas lehet,

azonban a tenyésztése komoly aggályokat vet fel és leginkább a szerencsejátékra hasonlít. „Ha pedig a ló beteg, akkor semmiképpen nem szabad tenyésztésbe vonni” - hangsúlyozta a szakember.

A SCID öröklése
Fotó: dr. Maróti-Agóts Ákos előadás
A lovak genetikai betegségei, legyen szó a SCID-ről (súlyos kombinált immunhiányos betegség), a CA-ról (lovak cerebrális abiotrofiája) vagy LFS-ről (levendulacsikó szindróma) mind recesszíven öröklődnek és akár alapszintű genetikai ismeretekkel is érthető, hogy ha az egyik szülő hordozza a betegséget, akkor a csikók fele hordozó lehet, negyede beteg és negyede születhet ezen betegségektől mentesen – ahogy az a táblázatból is látható. De ez csak lehetőség, a gyakorlatban megjósolhatatlan, hogy öröklődik-e a hibás gén.

Magyarul, ha valaki komolyan veszi a tenyésztést, akkor minden genetikailag betegségre tesztelt és attól mentes spermát vásárol csak meg, az ugyancsak mindentől mentes kanca megtermékenyítésére.

Ezen betegségek terjedése a világban épp a tenyésztői hanyagságnak köszönhető, amikor is a betegséget hordozó sprmával termékenyítettek. a genetikai betegségek terjedését azonban meg lehet állítani. Példa erre Dél-Afrika, ahol a nem beteg, de a SCID-et okozó hibás gént hordozó, úgynevezett heterozigóta egyedek száma 2004-ben a 800-as lóállományban 6,4 % volt, amit 2009-re 3.4%-os hordozói arányra csökkentettek, igaz a lóállomány is csökkent 699-re.

Hazánkban 2008-ban egy TDK-dolgozat keretében vizsgálták a SCID elterjedését, akkor 32 lovat teszteltek és egyetlen hordozót sem találtak. Mivel a tesztelés nagyon drága, kivéve, ha tudományos céllal végeztetik azt el, dr. Maróti-Agóts Ákos felajánlotta az egyesületnek, hogy amennyiben a tenyésztők küldenek neki vérmintákat, ő elvégzi ezt a kutatást. Ezáltal a tenyésztők tisztában lehetnének saját tenyészállataik genetikai „állapotával” és a magyarországi arabló-tenyésztés biztosan nem lenen szerencsejátékhoz hasonlatos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Bevetik az anyatejet a Covid-19 ellen

A koronavírusfertőzésen átesett szoptatós édesanyák teje olyan antitesteket tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek a fertőzés elleni védekezésben. Ezt holland orvosok jégkrém formájában képzelik el. Az amszterdami Emma Kinderziekenhuis kórház orvosai arra a következtetésre jutottak, hogy az értékes összetevőkből álló anyatej fogyasztása segít a koronavírus megelőzésében, legyőzésében.