Back to top

Sikerült elhajolni a koronavírus ütése elől

A Master Good-cégcsoport 72 millió csirke feldolgozását tervezte az idén, és az év első két hónapjában még semmi jele nem volt, hogy ez a cél veszélybe kerülhet. Márciusban a koronavírus közbeszólt, a mezőgazdaságot is érintette.

De az ágazat szereplői büszkén kihúzhatják magukat, mert az összes nehézség ellenére folyamatos maradt az ellátás, és az egészségügyi előírásokat is be tudták tartani, olyannyira, hogy ebből az ágazatból egyetlen példát sem hallani megbetegedésre. A Master Good-cégcsoport különleges helyzetbe került, amikor márciusban kiderült, hogy legnagyobb vevőjük, a McDonald’s étteremhálózat Európában lehúzza rolót. A kialakult helyzetről, az azóta történt változásokról kérdeztük Bárány Lászlót, a Master Good-csoport alapítóját és tulajdonosát.

A Master Good cégcsoport évente 27–28 ezer tonna csirkehúst szállít a McDonald's-nak
„A koronavírus cunamiként vágott közénk. Előbb két hétig azt hittük, hogy a világ összes csirkehúsát el tudjuk adni, akkora volt rá a kereslet, sőt, olyan helyzet is kialakult, hogy már-már jegyre kellett osztani a brojlerhúst. Aztán pillanatok alatt bekövetkezett a piac ‚kijózanodása’. A fogyasztók kereslete, egyik napról a másikra hirtelen megszűnt, és egy sokkal mélyebb és tartósabb válság vette kezdetét.

A Master Good a McDonald’s egyik első számú beszállítója Európában. Havonta 500-550 tonna friss baromfihúst szállítunk Kisvárdáról a McDonald’s-nak és a vállalat különböző késztermékgyáraiba.

Ezzel a mennyi­séggel a McDonald’s 6900 európai éttermének az igényét 21 százalékban a kisvárdai feldolgozó elégíti ki.

Ebből készül a McNuggets, a natúr hússzeletek és a különböző panírozott termékek. Évente 27-28 ezer tonna csirkehúst szállítunk a gyors­étteremláncnak kilónként 1250-1300 fo­rintért, tehát évi 33,5-36,5 milliárd forint értékben szállít árut a Master Good a McDonald’s-nak.

Akár dicsekvésnek is felfogható, amit eddig elmondtam, ám ennek fényében még borúsabban fest mindaz, ami március óta történt a koronavírus miatt. Ez leginkább keserű pirulának bizonyult, legalábbis az elején nagyon annak látszott. A Covid miatt 2 hét alatt az üzletei 98 százalékát bezárta Európában a McDonald’s. Csak 120-150 éttermük maradt nyitva, és emiatt egyik pillanatról a másikra le kellett állítani Kisvárdán az alapanyag-beszállítást. Ennek következtében heti 450-500 tonna csirkehús-­alapanyag előbb fagyasztóba, majd hűtőtárolókba került.

Brojler flagship farm Baktalórántházán
A termelést le lehetne állítani, de biológiai okok miatt ez kereken 9 hétig tartana. Ebből 3 hét, amíg a tojás a keltetőben van, és még 6 hét, amíg a csirkéből kész brojler lesz a nevelőtelepen. Emiatt menet közben – képletesen szólva – ráléptünk a fékre a Master Goodnál, de ez is csak a késleltetésre volt elég.

Nagyjából a teljesítményünk 15 százalékos csökkentésénél tartottunk, amikor a McDonald’s azt kérte, hogy lassan, fokozatosan térjünk vissza az eredeti termelésdinamikára.

Addigra 1700-1800 tonna alapanyagunk gyűlt össze a fagyasztó tárolókban. Ezzel megteltek a saját raktáraink, és kevésnek bizonyultak, ezért bérelni is kellett.

Amikor itt tartottunk, jött a McDonald’s-tól a fokozatos, de jól prognosztizált visszaállás az eredeti ütemezésre. Tapasztalatom szerint ez a cég mindenki másnál hamarabb meg tudta mondani – nem tudom, hogyan voltak képesek erre –, hogy miként nyitják újra az éttermeket. Ehhez kidolgozott programot adtak nekünk, ami egészen a mai napig tart, sőt, az év végéig látjuk a folytatást, és még a következő évbe, 2021 első negyedévébe is átmutat.

Emellett vásárló létére nagyon komoly partneri gesztust tett a vállalat: nem élt vissza a Covid-pandémia miatt a HoReCa-­szektorban (szállodák, éttermek és étkeztetés) kialakult helyzettel. Ebben a szektorban a csirkehúsfogyasztás majdnem nullára zuhant, mond­hatni, lenullázódott a vevői igény. E téren olyan nagyvonalú gesztust tett a McDonald’s, amilyenre máshonnan nemigen tudok példát. Kijelentette – és eszerint cselekszik azóta is –, hogy a McDonald’s nem csökkent árat, azonkívül előre meghatározott program szerint ütemezve veszi át a termékünket, és nemcsak a friss, hanem a fagyasztott húst is.

Az is példátlan, hogy szóba sem hozták az árcsökkentést, ugyanannyiért veszik át a húst, mint azelőtt.

Mi euróban kötöttünk szerződést, tehát az árfolyam változása miatt nem jártunk rosszabbul, sőt! Augusztus végére az elraktározott 1740 tonna csirkehúsból már csak 300 tonna fagyasztott áru volt a hűtőtárolókban. Mivel eddig is minden pontosan a vállalat programja szerint történt, biztosra vesszük, hogy a készletünk november közepére-végére eltűnik.

A nyírjákói fermentálóüzem
A magyar piacon a koronavírus megjelenése óta eléggé változóan alakult a fogyasztás. Amikor az emberek nem járhattak étterembe, szállodába, a két fiam és én úgy okoskodtunk, hogy ezeknek a helyeknek a fogyasztása egy az egyben áttevődik az áruházi beszerzésre. Csakhogy amikor megvizsgáltuk a számokat, kiderült, hogy a várakozásunk szerinti fogyasztás fele eltűnt. Ez nem egyszerűen csalódást okozott, hanem kimondottan fájt. Sokat gondolkoztunk, mi lett a hiánynak ezzel a részével. Nálunk a belföldi csirkehúsfogyasztás veszi föl az össztermelésünk 35-40 százalékát, amiből a HoReCa 30 százalékot képvisel – csakhogy ezt nem vásárolták meg az áruházláncokban, csak a felét, tehát 15 százalékpontnyit vettek meg a magyarok.

Heteken keresztül töprengtünk, amíg jutottunk valamire: miután az emberek otthon maradtak, még az iskolások is, bizony nem mindenki és nem mindennap vásárolt csirkehúst.

A csirkehúsfogyasztás hazai csökkenésében nyilván közrejátszott, hogy elég sok ember vált munkanélkülivé, átmenetileg vagy tartósan. Ezzel a pénztárcák is vékonyabbak lettek, emiatt pedig a húsok ki-kimaradoznak a napi bevásárlásból. Számomra ez igen tanulságos történet, mert olyan fogyasztási trendekre és hirtelen változásokra hívta fel a figyelmet, amilyenekre eddig nem is gondoltunk.

A Covid 5-6 hónapjának volt egy másik tanulsága is: a tehetősebb vásárlók esetében nőtt a félkész és a késztermékek fogyasztása. Szerencsénkre a Master Good a petneházi üzeméből évek óta exportál 95 százalékban félkész vagy elősütött termékeket, így ez a trend nem ért felkészületlenül minket. Itthon is komoly belföldi kereslet alakult ki az ilyen termékek iránt, ami egyben irányt is mutatott nekünk, hogy a következő évek műszaki fejlesztései során merre mozduljunk. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy a Covid-járvány miatti korlátozások nem bizonyulnak egyszeri hatásnak, hanem lesz második és harmadik üteme is. Azonkívül a pandémia évekre szóló nyomot hagyott az emberekben, hogy ami egyszer megtörtént, az bármikor megismétlődhet.

A kisvárdai baromfifeldolgozó-üzem
A mi világunk is megváltozott. Eddig rengeteget utaztunk szerte a világban üzleti céllal, de a koronavírus megjelenése óta ez gyakorlatilag megszűnt.

Előtérbe került a Skype, a videokonferenciák – érdekes módon így is lehet kapcsolatot tartani.

A home office rendszert illetően az általánostól eltérően reagáltunk. A legelején úgy döntöttünk, hogyha a vírus ellenére a mi 2500 kollégánk 30-50 centiméterre dolgozik egymástól a baromfitelepeken, a takarmánykeverőben, a hizlalókban vagy a feldolgozókban, akkor a tulajdonosok sem tehetik meg, hogy elmenekülnek a munka frontjáról. Ezért mi is végig benn voltunk az irodában és az üzemben. A Master Goodnál az is természetes volt, hogy mindenki számára elérhetővé tettük a védőfelszerelést. Nálunk ez egyáltalán nem újdonság, mert az élelmiszer-biztonsági rendszerünk évtizedek óta megköveteli a szájmaszk, a csak a szemnyílást szabadon hagyó csuklya viselését. Egy-egy műszakban minden dolgozónk körülbelül ötször vált steril gumikesztyűt, és minden egyes alkalommal fertőtlenítik is a kezüket. Ezek az óvintézkedések a Master Goodnál jól ismertek voltak, amikor a pandémia kitört.

Erre az évre 72-73 millió csirke levágását tervezte a Master Good-cégcsoport, az év végére 68-68,5 millió csirke lehet meg belőle. Ezért fogalmazok úgy, hogy a koronavírus ütött, de mi elhajoltunk előle, és igaz, kisebb veszteséggel, de talpon maradtunk.

A kisvárdai üzemünkben szombaton is két műszakban dolgoznak az emberek – de a munkaidő-beosztásuk 5 napos.

Ezzel a módszerrel 80 millió csirke levágására és feldolgozására lehetünk képesek a jövőben.

A baktalórántházi az első kitüntetett telepük
Teljesen zárt integrációban működünk. Az agrártermelés a vágás előttig tart, része a keltetés, a termeltetés, a beszállítás és a takarmánygyártás. Az agrártermelési vonalon tervezett előrelépés érdekében építettünk egy 380 ezer tonna kapacitású takarmánykeverőt. Ez a legnagyobb tápgyártó üzem Közép-Európában. Még nem avattuk fel, de már javában tart a beüzemelése. Ez a keverő adja majd a 3,5 millió tonnás éves hazai tápgyártás 11 százalékát. Szeptember közepén kezd el teljes üzemben működni a gyár, és utána leállítjuk az eddigi két takarmánykeverőnket.

A teljesen zárt körű integrációhoz hozzátartozik tehát a tenyésztés, a keltetés és a hizlalás, amihez a takarmányt is mi keverjük.

A jelenleg évi 70 millió csirke vágásához 30 millió darabot tud saját maga előállítani a Master Good, a többi 40 millió az általunk integrált partnerektől származik.

A McDonald’s a pandémia ellenére is az eredeti áron vette át a lefagyasztott csirkehúst
Eddig is csak olyan csirkét vágtunk, amihez mi adtuk a napos csibét, de fél éven belül eljutunk oda, hogy csak olyan csirkét dolgozunk fel, amihez a takarmányt is mi adtuk.

A saját előállítású csirkék számát 20 millió darabbal növelni szeretnénk a következő 3-4 évben, amire azért van szükség, mert most 12,5 millió csirkét az integrációban termelnek ugyan, de Romániában. A Covid alatt viszont kiderült, mekkora logisztikai, állategészségügyi és humán egészségügyi kockázatokkal jár, ha az összes alapanyag­igényünk 20 százalékát a határ túloldaláról kell behozni. Ezen változtatni akarunk. A 10 milliós csirketöbbletet részben mi, részben a hazai integráltak fogják előállítani. Azokra a most meglévő partnerekre gondolunk, akiket ismerünk, akikben megbízunk. Ha kell, akár finanszírozással, akár banki biztosítékkal odaállunk a termelők mögé.

Idehaza most 40-42 integrált csirkenevelővel és beszállítóval dolgozunk, főként Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád megyéből. Nekünk az a lényeg, hogy a szállítási távolság ne haladja meg a 250 kilométert, mert akkor már nagyon megugrik a szállítási költség, és több az elhullás is.

Reálisnak tartom, hogy 3-4 év alatt 18–20 millióval több csirkét állítsunk elő, részben saját termelésben, részben pedig precíz és korrekt partnereinkkel, akik eddig is hizlaltak nekünk csirkét.

Illusztráció
Az újabb fejlesztési programunkhoz új kapacitást, új csirkenevelő telepeket létesítünk. Ezt elvárja tőlünk legnagyobb vevőnk, a McDonald’s is. Három évvel ezelőtt az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a vállalat minket tüntetett ki a világon az elsőként mintatelep zászlóval, az úgynevezett Flagship Farmmal, ugyanis olyan állatjóléti, környezeti, takarmányozási minősítő telepet építettünk Baktalórántházán, ami rászolgált erre. Az volt az első kitüntetett telepünk – de azóta már a kilencedik hasonló csirkehizlaló telepünk is elkészült, és további 12-14 hasonló csirkenevelő telep építését és termelésbe állítását tervezzük.

Tavaly felavattuk európai szinten is korszerű trágyafeldolgozónkat. Ennek köszönhetően a kisvárdai feldolgozóból származó állati melléktermékeket – zsigerek, toll, vér – saját üzemben tudjuk hasznos termékké átalakítani. A beruházást július közepén kezdtük. Ehhez hasonló egész Európában csak kettő működik. A feldolgozóba 100-150 méterről érkezik a friss alapanyag vákuumos csőpárokon.

Az üzem kapacitása évi 30 ezer tonna; éppen annyi, amennyi melléktermék Kisvárdán keletkezik.

Hamarosan különböző prémium minőségű termékeket készítünk az eddig főleg fejtörést okozó melléktermékekből, például akvakultúráknak és kisállattartóknak. Emellett Nyírjákón működik az évi 100 ezer tonna trágya feldolgozására képes üzemünk, ott a piacépítéssel vagyunk elfoglalva.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Fogyasszuk kristályosan is a mézet, ám ha szükséges, kíméletesen olvasszuk fel!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz, vagy már túl sokszor felhevítették. Ha tehetjük fogyasszuk kristályosan is a mézet. Ha viszont szükséges, így tudjuk kímélő módon újra folyékonnyá tenni.

Virágos meglepetés a moziban

A düsseldorfi UFA Palast mozijába főműsoridőben érkező látogatókat szokatlan meglepetés várta: a moziteremben az ülések felén szobanövények foglaltak helyet.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.