Back to top

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Az ágazati érdekképviseleti szervezet elnöke köszöntőjében először is megköszönte a tárca tavaszi gyors intézkedéscsomagját, amely segített abban, hogy nem állt le a takarmány-, tej és juhszálítás, így nem kerültek a termelők kilátástalan helyzetbe.

Zászlós Tibor kijelentette, továbbra is céljuk, hogy a gondokat a súlyuknak megfelelően kezeljék, és nem fognak megvalósíthatatlan javaslatokat tenni a minisztériumnak. A húsmarha- és sertéságazatban megalakítandó szakmaközi szervezetekről szólva kijelentette, az egyes állattenyésztő ágazatok az eddiginél is hatékonyabban tudják majd érdekeiket érvényesíteni. Emellett tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy csak az egységes vélemény kialakítása után fordulnak bármiféle segítségért a szaktárcához.

Az elnök több területen kérte a miniszter, illetve a minisztérium segítségét: szeretnék, ha Kaposváron egy az állattenyésztést segítő genetikai laboratórium létesülne, kérik, hogy segítsék az állattenyésztőket kijutni az úgynevezett Kárpát-medencei gazdasági térbe, illetve, ha szükséges, a jelenlegi 50 milliárd forintos keretösszegen felül is segítsék támogatásokkal az innovatív beruházásokat.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
Nagy István agrárminiszter beszédében hangsúlyozta, amennyiben a MÁSz közössége egyetértésre jut valamely, az ágazatot érintő helyzet, probléma kezelésének módjában, azt a minisztérium elfogadja és hivatalos álláspontként képviseli, és természetesen felajánlotta segítségét a kompromisszumok ágazati vélemény kialakításában is.

A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére és a károk ellensúlyozására a kormány tavasszal intézkedéscsomagot dolgozott ki. A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében a kabinet 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca számára a Gazdaságvédelmi Alapból.

Nagy István kiemelte, több mint 800 lótenyésztő nyújtott be támogatási kérelmet kancák vemhesítése után, ezért a nagy érdeklődésre és a visszaosztás elkerülése érdekében 320 millió forintra növelik a nekik jutó összeget. Hozzátette: az anyatehenet tartó 6600 gazda számára az igények alapján több mint 800 millió forintot, a tejhasznú tehenek után 1,7 milliárd forintot, az anyajuhok után pedig mintegy 900 millió forintot fizetnek ki az állattartóknak. Az ősz folyamán összesen 35 ezer gazdálkodó számára nyújtanak segítséget ezek a rendkívüli támogatások.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában kiemelt figyelmet fordított a minisztérium az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat fejlesztésére, amely célok megvalósításában a Vidékfejlesztési program számos pályázati konstrukciója segítette a gazdákat. A támogatott kérelmek száma meghaladja az 1600-at, a lekötött támogatási összeg pedig a 109 milliárd forintot, amelyből csaknem 49 milliárd forintot már meg is kaptak az állattartók a beruházási projektek kapcsán.

Támogatással megvalósult állattartótelep-fejlesztés A Tekeresvölgyi Családi Birtokon
Fotó: Csatlós Norbert
Hangsúlyozta: az ágazat szempontjából kiemelten fontos, hogy a fejlesztéseken felül az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítsék. Ugyancsak kiemelendő a tejágazat számára nyújtott állatjóléti támogatás, amely összesen több mint 51 milliárd forinttal járul hozzá a tejtermelő szarvasmarha, valamint a juh- és kecske ágazat megfelelő működtetéséhez - tette hozzá a miniszter. Kifejtette: 50 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az állattartó telepek fejlesztésének támogatása érdekében augusztus 29-én. A kérelmek benyújtására október 1-jétől lesz lehetőség. Nagy István arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési program keretében eddig 1439 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A benyújtott, támogatott kérelmek száma mintegy 200 ezer, és eddig már több mint 734 milliárd forint kifizetése megtörtént.

A következő hétéves KAP kapcsán Nagy István kiemelte, a tárgyalások során mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék a belső piacot, és az európai mezőgazdasági termelőket ugyanazzal a mércével mérjék, mint az Európán kívüli, úgynevezett 3. országbélieket. Így kerülhető el, hogy az előállítási árnál olcsóbb, silány minőségű élelmiszer árassza ez az európai országok élelmiszerüzleteit.

Mindemellett kiemelte a húsfogyasztás-ellenes lobbi tevékenységét, amely ellen véleménye szerint egy a valós helyzetet bemutató, tudományos tényeket, adatokat ismerő és propagáló civil szervezet megalakításával tudnának a húságazati szereplők védekezni.

Fotó: AM/Pelsőczi Csaba
A küldöttközgyűlés második felében átadták Magyar Állattenyésztésért díjat Dr. Baltay Mihálynak, akinek „tevékenysége a magyar állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés területén, hosszútávon meghatározó volt és a mai napig érezteti hatását”.

Az ünnepi pillanatok után megválasztották a szervezet új tisztségviselőit:

a szervezet elnöke továbbra is Zászlós Tibor, a társelnökök pedig Haál Gábor és ifj. Csomai Géza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/AM

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Ezért kellene több libát ennünk!

Ha a csirke, a kacsa, a pulyka és a liba vágóhús árát vetjük össze vitathatatlan, hogy a liba áll torony magasan a dobogó tetején: a többi szárnyashoz képest két-háromszoros ártöbblettel kell számolnunk, ha libasültet akarunk az asztalra tenni. Ám vannak, akik vallják, megéri!

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.