Back to top

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egy eljárásrendet dolgozott ki a külföldi bérvadászok járványvédelmi előírások betartásával történő fogadására, amit az Agrárminisztériumhoz be is nyújtott. Ideig-óráig úgy tűnt, hogy a döntés értelmében gazdasági megközelítésből, valamint figyelembe véve, hogy a külföldi vadászok nem a turizmus által népszerű helyeket látogatják, hanem vidékre utazva minimális emberrel kerülnek kontaktusba, kivételt tesznek a külföldi vendégvadászokkal, ám a héten közölt OMVK-közlemény szerint a kormány végül mégis elutasította kérelmüket.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón egyértelművé tette, hogy a külföldi bérvadászok nem jöhetnek Magyarországra.
A Vadászkamara továbbra is fenntartja a véleményét, miszerint a külföldi bérvadászok fogadása a járvány szempontjából nem jelentett volna komoly kockázatot, különösen abban az esetben, ha erre a Vadászkamara által kidolgozott protokoll alkalmazása mellett kerülhetett volna sor.
Egyes vélemények szerint a döntés óriási csapásként éri a vadgazdálkodást, amelynek következményei egyelőre még beláthatatlanok. Továbbá felmerül a kérdés, hogy ki, mikor és miként fogja a vadászatra jogosultakat kártalanítani.

A vélemények szerint érthetetlen az, hogy a szarvasvadászat, mint nem tömegsportnak tekintető esemény (a külföldi vadászok legfeljebb 3-5 emberrel érintkeznek ittlétük során), tehát minimális a fertőzésveszély esélye, miért nem engedélyezhető tevékenység. Emellett nem utolsó sorban a vadászatra jogosultaknak jelentős anyagi kieséssel kell kalkulálniuk.

Amit csak tetőz az ASP elleni küzdelem, illetve az első vírushullám ideje alatti szintúgy külföldi vendégvadászok beengedésének a tilalma, mikor is őzbakvadászatok alkalmával újfent további jelentős anyagi bevételtől estek el a vadásztársaságok. Kérdés, hogy az ágazat mikor és miként vészeli át ezt a finoman fogalmazva is terhes időszakot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.