Back to top

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az ünnepséget szeptember 12-én tartották meg a Pest megyei Ócsán. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt mondta, hogy az agrárium egyre dinamikusabb technológiai fejlődése ellenére a mezőgazdaságot ma is hasonló kihívások foglalkoztatják, mint egykor, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisztersége idején.

A Földművesek Napját 2017-ben rendezték meg először Nagyatádi Szabó István, a termőföld igazságos elosztásáért küzdő, korábbi földművelésügyi miniszter születésnapján, szeptember 17-én. Azóta évről évre másik magyarországi településen tartják az emléknapot, ezzel is elismerve az ottani gazdák munkáját.

Országgyűlési határozattal 2018-ban hivatalosan is a földművesek emléknapjává nyilvánította szeptember 17-ét.

Petráss László: fontos a földművesekkel való törődés
Petráss László alapító-szervező a IV. Földművesek Napja alkalmából tartott ócsai ünnepségen kiemelte: a Földművesek Napja annak bizonyítéka, hogy fontos a földművesekkel való törődés, együtt gondolkodás. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István szülőhelyén a néhai Torgyán József (1932-2017) volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére indult el a Földművesek Napjának szervezése, majd 2016-ban szerződésbe foglalták az esemény megszervezésének szándékát. A szerződést Torgyán József, és korábbi munkatársa, Petráss László mellett Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere, valamint Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány képviselője írták alá.

Van mit tenni az asztalra

Turi-Kovács Béla és Szászfalvi László közreműködésével vált 2018-ban hivatalos emléknappá a Földművesek Napja – emlékeztetett Petráss László, kiemelve, hogy „sokat dolgoztunk rajta, és nemcsak arra gondoltunk, hogy az ország bármely területén minden évben megtartjuk ezt az ünnepséget, hanem szeretnénk ezzel a Kárpát-medencében is megjelenni, sőt a politika segítségével szeretnénk elérni azt, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – a szerk.) asztalára kerüljön, és a Földművesek Világnapja legyen.”

Horvát Róbert: az elismerés annak jele, hogy figyelnek ránk
Méhészeket is díjaztak

A rendezvényen 30 ócsai gazda kapott elismerést. Az egyik díjazott Horvát Róbert méhész, aki 2010 óta méhészkedik. Méhei ócsai telephelyén telelnek, de nagyrészt vándorlással gyűjti be a mézet áprilistól augusztusig. Termelői alapmézeket készít: repce-, vegyesvirág-, akác-, hárs-, napraforgó és selyemfű mézeket, és virágporuk is van. Idén nem volt könnyű szezonjuk, akácmézből az utóbbi évtized, sőt évtizedek legkisebb termése lett, emellett a méhcsaládok is megfogyatkoztak, vagy nem fejlődtek megfelelően a hektikus időjárás következtében. A díjjal kapcsolatban elmondta: jó és örömteli érzés, hogy elismerik a termelők munkáját, számára is fontos elismerés egy ilyen díj, és annak a jele, hogy figyelnek rájuk.

Rácz Istvánék mézeit 170 méhcsaládjuk készíti

Rácz István ugyancsak Ócsán méhészkedik: 27 éve gyűjt mézet, többek között az Ócsához tartozó védett területekről, illetve vándorolnak is a méhekkel. Családi vállalkozásukban ők is termelői alapmézeket készítenek, 170 méhcsaládjuk van. Azt mondta, első ízben kapott ilyen díjat, örül, hogy elismerték munkáját.

Petráss László elmondta, hogy a fogyasztók, a magyar emberek köszönetét is szeretné tolmácsolni, mert „az Önök keze munkájának köszönhetjük mindazt a tiszta étket, amit haza tudunk vinni és le tudunk tenni a családi asztalra”.

Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány kurátora köszöntő beszédében hangsúlyozta: Nagyatádi Szabó István szerette hazáját, a paraszti társadalmat és egész életében a földműves kisgazdák munkájának elismeréséért munkálkodott, valamint megalkotta a magyar földreformot, amelynek megtestesítője volt. Az emléknapon Nagyatádi Szabó István munkásságához méltó tisztelettel emlékeznek meg az ország gerincét adó, a nemzetmegtartó erőt képviselő földművesek munkájáról. Megköszönte az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatását. Az ünnepi megnyitón Papp József Barnabás baptista lelkipásztor mondott ökumenikus áldást.

Bukodi Károly, Ócsa polgármestere kifejtette: nemcsak földműveseket, hanem gazdálkodókat, állattenyésztőket, borászokat is díjaz az alapítvány, mindenkit, aki ételt tesz az asztalunkra. Köszönetet mondott az emléknap kezdeményezőinek, mert a gazdák is megérdemelnek egy ilyen napot.

Ha belegondolunk, életünk során, köszöntünk szinte mindenkit, a hölgyeket nőnapon, az édesanyákat anyák napján, a pedagógusokat, az egészségügyben dolgozókat, de pár évvel ezelőttig a gazdákat, a gazdálkodókat senki nem köszöntette külön, természetes volt, hogy dolgoznak a földeken, az állattenyésztő telepeken, mi pedig élvezzük a termékeiket – fejtette ki. „Nagyon szépen köszönöm mindazoknak, akik gondoltak a gazdálkodókra” – mondta Bukodi Károly. A polgármester kiemelte: külön öröm, hogy a IV. Földművesek Napjának Ócsa városa adhat otthont, és a helyi gazdálkodók is kitüntetésben részesülhetnek munkájuk elismeréseként.

Bukodi Károly: örömteli, hogy a helyi gazdálkodók munkáját is elismerték

Új kor, régi kihívások

Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere beszédében kiemelte: nagyon megtisztelő számára, hogy az emléknap örökös védnöke lehet, és bár 2016-ban a szerződés aláírásakor nem volt benne biztos, hogy tartós lesz ez a kezdeményezés, az idő mégis rácáfolt, a mozgalom elhivatott híve lett, nagy eredmény, és azt mutatja hogy szükség van a Földművesek Napjára, amely méltó módon képviseli Csokonyavisonta szülöttének, Nagyatádi Szabó Istvánnak az örökségét, „az ő politikai végakaratát hajtjuk végre évről-évre”.

Visszaemlékezett arra, hogy amikor 2017-ben, Csokonyavisontán az első Földművesek Napját megtartották, „vért izzadt”, hogy a településen három főállású gazdálkodót találjon.

Napjainkban ugyanakkor már számos példa van arra, hogy hosszabb külföldi munkavállalás után családok térnek vissza és fognak gazdálkodásba Csokonyavisontán, ami a polgármester szerint nagyon örömteli folyamat. Úgy vélte, 2020 sorsfordító lesz a magyar vidék életében: nemcsak a különböző nehézségeket okozó koronavírus, hanem amiatt is, mert a vírus megmutatta, hol a helyünk, sok magyar az anyaföldhöz fordulva hazatért. Mint mondta, „érdekes trendforduló zajlik”, és azt kéri a döntéshozóktól, találják meg ezeket a hazatérő embereket, fiatalokat, és próbálják őket segíteni a boldogulásban, mert „mindig a földművelő réteg volt az, aki dolgozott, ételt adott, és ha kellett, felvette a fegyvert”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az agrárkormányzat munkájának egyik mércéje, hogy azok a gazdálkodók, vállalkozások, munkavállalók, akik az agráriumban és a hozzá kapcsolódó szektorban dolgoznak, a társadalom részéről milyen elismerésben részesülnek.

Nagyatádi Szabó István munkásságát méltatva úgy fogalmazott, hogy az ünneplés lehetőséget ad a földművesek munkájáról való méltó megemlékezésére. Mint mondta, Nagyatádi Szabó István miniszterségéhez több olyan, az ágazatot lényegében meghatározó feladat kötődik, amellyel ma is meg kell birkózni. Ilyennek nevezte a földreformot, az öntözéssel, fásítással kapcsolatos elképzeléseket és teendőket, amelyek jelenleg is az agrárkormányzat tevékenységének középpontjában állnak. Példaként említette, hogy a birtokpolitikában – az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával - 30 éves lemaradást kell rendezni. Az öntözés szükségességének felismerésével olyan évtizedes gyakorlatot szükséges átfordítani, amely a víz elvezetésére fókuszált és nem arra, hogy a csapadékot megtartsuk és hasznosítsuk az agráriumban.

Fedman Zsolt: a földreform, fásítás, öntözés kihívásaival ma is meg kell birkózni

Az államtitkár az erdősítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mint ahogyan Nagyatádi Szabó István az Alföld erdősítéséért állt ki, addig az Agrárminisztériumnak most az országfásítási program végigviteléért kell dolgoznia, amelyben a gazdálkodókat, az állami intézményeket, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket abban erősíti, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas földeket fásítással érdemes hasznosítani.

Sokrétű tudás kell az eredményes gazdálkodáshoz

Tisztelettel adózunk azon gazdálkodók előtt, akik ahogyan korábban is, a mögöttünk lévő fél évben is biztosították valamennyiünk számára az élelmiszert, ellátták nem csak a hazai lakosságot, de exportra is jutott a magyar termékekből. Miközben az ősök előtt tisztelgünk, a jövőbe is tekintünk – mondta, kifejtve, hogy a mai mezőgazdasági munka már csak részben azonos az egykori tevékenységekkel. Ma más körülmények között, például drónokkal, GPS-el és más, a fizikai munkát lényegesen megkönnyítő eszközökkel dolgozhatnak a mezőgazdaságban, és tudják elérni ugyanazt az eredményt. Éppen ez az, amivel a mai tizen- huszonéveseket meg lehet győzni és el lehet csábítani ehhez az ágazathoz.

Ma már a korábbiakhoz képest jóval sokrétűbb tudás kell ahhoz, hogy eredményes, jövedelmező gazdálkodást tudjon folytatni: nem elég az erő, a fizikai munka, az elszántság, az évszázados tapasztalat, a XXI. században a föld mellett a gépekhez, a növényvédelemhez, az informatikához is kell érteni.

Mégis, „abból az el nem mozdítható termőföldből indul ki minden, amely (…) a Kárpát-medencében és Magyarországon jó minőségben és bőségesen áll rendelkezésre”. Az Agrárminisztérium ezt a munkát segíti, a támogatásokkal biztosítja a gazdaság folyamatos működését – mondta Feldman Zsolt.

Prof. dr. Sinóros Szabó Botond, az MTA doktora kiemelte, a gazdálkodásban sok minden alapvetően megváltozott az utóbbi időszakban: a mezőgazdaság eddig csak energiavásárló volt, vagyis fizettek a gazdák azért, hogy energiájuk legyen, mostanra azonban energiatermelő is lett, elég csak például a biodízelre, bioetanolra, biomasszára gondolni.

A gazdálkodással kapcsolatban ő is a rendszerszemlélet, valamint a gazdák együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Mint elmondta, az erőforrások fogynak, de Magyarország gazdagon van ellátva, aminek az élelmiszerbiztonság megteremtése szempontjából is nagy jelentősége van, tekintettel arra, hogy a világ egyharmada nem jut naponta megfelelő élelemhez, egyhatoda pedig éhezik. „Meg kell becsülnünk ezt a helyzetet, hogy az erőforrásokkal így gazdálkodhatunk” – mondta a professzor. Úgy vélte, a Földművesek Napja egyben a vidék társadalmának ünnepe is, amelyet szerinte érdemes összekapcsolni a békével.

„Legyen egyben a béke ünnepe is, mert ahhoz, hogy tudjunk dolgozni, béke szükséges” – mondta Sinóros Szabó Botond.

Az idei ócsai rendezvényen – hasonlóan a tavalyi, Bugyi nagyközségben tartott emléknaphoz – részt vett dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária, valamint a Nagyatádi Szabó család képviselője. A szervezők azt is elmondták, hogy a következő, 2021-es Földművesek Napjának Alsónémedi lesz a házigazdája.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

Kutyajóléti válságtól tartanak a britek

A járványidőszakban, a négy fal közt elmélkedve rengetegen döntenek úgy az Egyesült Királyságban, hogy itt az ideje, hogy beszerezzenek maguknak egy négylábú társat. A lelkesedés azonban gyakran hamar elillan, így egyre másra kerülnek utcára a jobb sorsra érdemes kutyák. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.

A németországi politikai erők kedvenc csatamezeje lett az agrárpolitika

Az agrárpolitika az egyik kedvenc csatamezeje a németországi választásokon ringbe szálló politikai erőknek, és az agrarheute.com portál véleménycikkének szerzője szerint ezzel a gazdák a legkevésbé sem járnak jól.

Kulcs a hatékonyság

A növénytermesztők lettek 2020 nyertesei: a gabonaárak ötéves csúcson vannak, akárcsak a fehérje- és olajos növényeké, hangzott el a Takarékbank január 25-ei sajtótájékoztatóján, ahol ismertetették a Takarék AgrárTrend Indexének negyedik negyedéves kimutatását. Az előző negyedévi 30,5-ről 31,8-re emelkedett az index értéke.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (3. rész)

Egy tavaszi atkakezelési protokoll: a használt és ismert szerek ismeretében mindenkinek magának kell létrehoznia atkakezelési protokollját. Ezúttal saját tavaszi protokollomat és ellenőrzési táblázatomat mutatom be a teljesség igénye nélkül, jelezve, hogy kizárólag olyan szert alkalmazzunk, melyet jól ismerünk.

Önként ölte le a fácánjait egy finn gazda

Több elhullott fácánt is találtak az elmúlt napokban Finnországban, amelyekről kiderült, hogy a madárinfluenza vírus okozta pusztulásukat. Egy fácántenyészeten elpusztították a madarakat.

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Hazánk az uniótól azonnali intézkedéseket sürget a sertéságazatban

Az Európai Unió mezőgazdasági és halászati minisztereinek január 25-i videokonferenciáján Magyarország sürgős intézkedéseket sürgetett a sertéságazat helyzetének javítására. A tanácskozáson tizenhárom tagállam - köztük Magyarország - kérésére kiemelt téma volt a sertéságazat helyzete.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

Napelemet a halastavakra

Felhagyott bányák helyén kialakult tavakat, illetve különféle egyéb mesterséges tavakat is be lehet vonni az energiatermelésbe, ha úszó napelemrendszert telepítenek a vízfelszínre. Ráadásul – szemben a mezőgazdaságilag művelhető területekkel – azon sem kell vitázni, hogy mi a nagyobb közjó, ha élelmiszer-, vagy ha energiatermesztésre használják a felszínt.