Back to top

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Dimény Zoltán (1960-2020)
Székelyudvarhelyen, 1960. április 13-án született, családja egy kis faluban, Homoródabásfalván élt. Székelyföldi iskolái után, 1985-ben Kolozsváron szerzett gépészmérnöki diplomát. Öt évig gépállomásokon dolgozott, majd miután feleségével Magyarországra települtek, a Gödöllői Műszaki Intézetben kapott állást. Ezután kezdődött újságíró élete. Feleségét, Fodor Enikőt a kolozsvári egyetemen ismerte meg, három gyermekük született, András (1994), Zsuzsanna (1996) és Júlia (2003). Újságíróként dolgozott a Gazda című lapnál, a Duna és az Echo Tévénél, a Közmédia televíziós és rádiós részlegénél, a marosvásárhelyi Erdély Tv-nél. Különféle intézményeknél és cégeknél kommunikációs feladatokat vállalt.

Az ember azonban több, mint iskolák, munkahelyek sora.

Majd harminc évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében másfél tucat újságíró kereste fel Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét, hogy a néhány hete bejelentett új, az egész nemzethez szóló televízióban egy mezőgazdasági műsort készíthessünk. Úgy mutatkoztunk be, hogy mi valamennyien falusi gyökerű újságírók vagyunk, elkötelezettek a vidék ügye iránt. A találkozó után fél évvel a Duna Televízióban elindult a Gazdakör műsorunk, s vele újságíró pályánk legtartalmasabb és gondtalanabb évtizede. A szerkesztőségnek tagja lett Dimény Zoli is. Az út persze göröngyös volt, sok alkotói és másfajta vitával is terhelt, az irányt a népi írók előttünk és felettünk lebegő példája mutatta.

„Mi másoknál messzebbről jöttünk.” – idézte Fábián Gyula a fiatalabbaknak a nagy elődöket, és mi akkor ezt nagyon találónak éreztük.

Messziről jöttünk, térben, neveltetésben, értékrendben, hitben. Zoli jött térben a legmesszebbről, a Hargita felső régiójából. Többször jártam vele szülőfalujában, Abásfalván, ami zárt, szászos utcái ellenére gyermekkorom Palócföldjére emlékeztetett. Édesanyja aggódva szerető pillantásában felfedeztem anyám tekintetét, az érintetlen köves ősmedrében tovafutó Homoród, a patakban fürdő libák, mezőről hazatérő állatok számomra a már véglegesen elmúlt falusi gyermekévek érzetét keltették.

Néhány év múlva a régi gazdaköri csapat összetartása lazulni kezdett, ritkuló találkozások alkalmával éreztük, hogy a másik változott, s persze sejtettük, hogy mi is. Jó és rossz irányba egyaránt.

Így volt természetes, hiszen változott köröttünk minden, városi környezetünk és gyermekkori falvaink, ifjúságunk mezőgazdaságának világa egyaránt.

A Gazdakör húsz évig fennmaradt, közben, s azóta a régi csapat a felére apadt. A messziről indult utunk most Dimény Zolinál is véget ért. Hosszú, vívódásokkal, szerencsés vagy éppen szerencsétlen próbálkozásokkal teletűzdelt út volt, mint mindannyiunké. Zoli kipróbálta a televíziózás után a rádiós újságírást is, a Hajnaltáj mellett az unitárius egyház havi műsorát is szerkesztette.

Éveken keresztül a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa is volt.

Sokfelé és sokat dolgozott, befolyásos szakmai és politikai ismeretségeket kötött, tartalmas szakmai utazásokon vehetett részt, sokak számára irigyelt életpálya marad mögötte. Kiváló érzéke volt a kapcsolatteremtésre, megérezte a médiapartner szándékát, de éppen a távoli indulás okán soha nem tudott megnyugodni, mindig többet, újat akart, ebben roppant meg az egészsége. Korai halála miatt nyilván még nem foglalkozott az összegzéssel, pedig lett volna mit rögzítenie, és még nagyon sok munka várt volna rá.

Sokat élt, sokfelé hagyott nyomot, sok embernek fog hiányozni Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Sorsa a mi sorsunk, távozása intés nekünk. Őrizzük meg emlékét!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.