Back to top

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

asztalos_opt.jpg

Asztalos Ferenc: tavalyhoz képest mintegy két héttel később kezdhettünk neki az aratásnak
Tavaly az óriási hőség és szárazság miatt a gazdák a szokásosnál korábban, már június végén megkezdhették az aratást, idén viszont későbbre tolódott a termésbetakarítás kezdete. Mint Asztalos Ferenc méhi gazda korábban nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak, az utóbbi években július 1. táján már javában végezte az őszi búza betakarítását, de idén ehhez képest csak kéthetes csúszással tudott belevágni.

A nagy szárazság és az azt követő kiadós, de egyben viharos esőzések utáni becslések már megörvendeztették a gazdákat.

Az előrejelzések szerint idén mintegy 2,9 millió tonna gabonaféle terem Szlovákiában, ami 9 százalékkal, azaz 239 ezer tonnával több a tavalyinál. A statisztikai hivatal jelentése szerint a kalászos gabonafélék átlagos hozama meghaladja az 5 tonnát hektáronként, legyen szó akár búzáról, árpáról vagy tritikáléról. A hivatal mostani, második becslése 8 százalékkal nagyobb termést jósol, mint ami az aratás előtti felmérés alapján készült.

Peter Danko, a statisztikai hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a kalászos gabonafélék termesztésében a búza és az árpa dominál, a kalászostermőterület 93 százalékát ez a két kultúrnövény adja.

– Búzából csaknem 2,1 millió tonnás termésre számítunk, ami 8,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Ezt a mennyiséget annak ellenére érhetjük el, hogy tavalyhoz képest 4,2 százalékkal, azaz 390,9 ezer hektárral csökkent a búza termőterülete.

Az utolsó 5 évben az átlagos hektáronkénti hozam búzából 5,13 tonna volt, de idén elérheti az 5,37 tonnát – nyilatkozta az osztályvezető.

Árpából csaknem 666 ezer tonna termést szállíthatnak raktárba a gazdák, ami 2019-hez képest 11 százalékos növekedést jelent. A termőterület valamelyest – nem egészen
5 százalékkal – nőtt, az átlagos hektáronkénti hozam pedig meghaladja az 5 tonnát.

kukorica_opt.jpeg

Szinte „feltámasztották” a kukoricát az idejében érkezett kiadós esők
A rozstermés is bőségesebb a tavalyinál, csaknem 50 ezer tonna begyűjtésével számol a hivatal, ami tavalyhoz képest 3,4 százalékos növekedést feltételez.

A zab esetében mintegy 17 százalékos plusztermés lett az előző évihez képest, a tritikáléé pedig meghaladja a 14 százalékos termésnövekedést.

A mezőgazdasági termelők bőséges kukoricatermésnek is örülhetnek. A kultúra vegetációs időszakának kezdetén forró és csapadékmentes napokkal kellett megküzdeni, de a később érkezett esőzések „feltámasztották” a kukoricát. Ennek köszönhetően csaknem 1,5 millió tonna lehet a szemesként termesztett kukorica hozama az idén, 3,2 százalékkal, azaz 47 ezer tonnával több a tavalyinál. Az átlagos hektáronkénti hozam a statisztikai hivatal szerint meghaladhatja a 7,59 tonnát, az utolsó 5 év átlaga 7,05 tonna.

– Az olajnövények is gazdagabb terméssel szolgálnak az idén, mint 1 évvel korábban.

A repcetermés 5,3, a napraforgótermés 17,5, a szójatermés pedig csaknem 14 százalékkal nagyobb lehet ebben a gazdasági évben, mint tavaly – sorolta a statisztikai hivatal becsléseit Peter Danko.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.