Back to top

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

A haszonállatok körébe tartoznak a munkára foghatók: mint a ló (igavonás), kutya (biztonsági feladatok), macska (rágcsálóirtás), és az étkezési céllal tenyésztett haszonállatok. A galambokat általában a hobbiállat kategóriába soroljuk, bár a húsgalambok haszonállatok, és régebben sok más feladatot is elláttak, e jó röp-, és tájékozódó képességgel megáldott tollasok.

A házigalambok keresik az emberek közelségét, aminek városokban nem mindenki örül
Fotó: wikipedia
A galambok hamar rájöttek, hogy előnyös nekik az emberek közelsége, hiszen ott mindig jut egy kis eleség, ha máshonnan nem, a baromfiudvarokból lehet elcsenni. A korábban hazánkban is népszerű „mezőző” galambtartás érdekes szimbiózisa volt az ember és állat együttműködésnek, hiszen az ember zsenge galambhúshoz jutott úgy, hogy a félvad tartásban nevelt galambok takarmányuk jó részét a közeli mezőkről, gabonatáblákról beszerezték maguknak. Tehát etetni sem nagyon kellett őket.

A galambok nagyon ragaszkodnak az otthonukhoz, ez volt az alapja a mezőző tartásnak. És nem csak annak… A postagalambok különös képességét, hogy nagy távolságokról is képesek hazatalálni, régen sok mindenre használták, és ma is ez adja a postagalamb versenysport alapját.

Már az ókori Indiában és Egyiptomban fejlett galambász élet folyt, és ez a történelem későbbi koraiban is jelentős maradt, sőt egyre terjedt a világban.

A római légiókat hordozható galambházakkal látták el, melyekben a harcterek közötti kommunikáció alapját jelentették a hírvivő galambok. A mozgó dúcok esetén (lévén az mégsem volt annyira fix pont a madarak életében) a követelmény az volt, hogy 20-25 kilométerről találjanak vissza az állatok. A jelentőhüvelyek apró fémkapszulák voltak többnyire a galamb lábára erősítve, ebbe lehetett elhelyezni kis papírt a szükséges információkkal. Későbbi időkben volt arra példa, hogy a galambok hátára rádióantennát erősítettek.

Felderítő katonagalamb, fényképezőgéppel
Fotó: wikipedia

De 1968-ban megjelent egy olyan hír is, hogy Bázelben egy galambnak a begye alatt elhelyeztek egy kis, 55 grammos automata fényképezőgépet. A kémgalamb elindult, a fényképező az indulás után 3 perccel exponált először, majd 500 méterenként készített képet, addig, ameddig tartott a film.

Újra visszább ugorva az időben, az 1770-es években Londonban a napi sajtó valóságos hajszát folytatott egy-egy szenzációnak számító hír kapcsán. Az újságírók a galambokkal küldték be a szerkesztőségekbe ezeket, de a szerencsejátékok kisorsolt számai is sokszor légi úton érkeztek a lapokhoz.

Postagalamb, mint a katonai menetfelszerelés része
Fotó: wikipedia
Voltak ennél furább dolgok is… Svájcban 1969-ig a galambtenyésztő egyesületek a hadsereg fennhatósága alatt álltak és a galambok katonai szolgálatra kötelezett madarak voltak. Kiképzésüket szervezetten, központilag irányították, és a 100 kilométeres táv volt az alapkövetelmény, hogy onnan visszataláljanak a dúcba. Fontos szerepük volt hírvivőként, hiszen Svájc magas hegyláncai akadályozták az akkor már ismert rádiótechnika működését, ezért kellett galambokat bevetni. Telefon nem lévén a hegymászó expedíciók is mindig vittek magukkal galambokat, velük tudtak segítséget hívni, ha kellett. A hajósok ugyanilyen célra használtak galambokat a tengerparti országokban, hiszen ha valami (nem végzetes) baj történt velük, az elengedett galambok hamar a szárazföldre értek a hírrel.

Franciaországban, Lyonban az egyik kórházi hálózat még az 1970-es évek végén is használt galambokat, hogy a levett vérmintákat a mintavétel helyéről a laborba juttassák, hiszen a galambokat nem érintette a közutak csúcsforgalma, hamarabb megérkeztek a mintákkal, mint a motorkerékpárral, vagy autóval elindult kétlábú kollégáik.

Körülbelül 40 éve az USA haditengerészete galambokat képzett ki vízből mentési feladatokra. A madarakat betanították, hogy a mentőmellény narancssárga színét ismerjék fel. A madarak egy átlátszó dobozban utaztak a helikopterek alján, és figyelték a tengert, ha hajótörötteket láttak elkezdték csőrükkel kopogtatni a dobozuk alját, a helikopter személyzete pedig továbbította a koordinátákat a vízen lévő mentőegységeknek. A galambok 500 méter távolságból is észrevették a narancssárga színt.

Napjainkra a galambokat felmentették az ilyen jellegű munkavégzések alól, ám egy-egy jó eredményekkel, vagy kinézettel büszkélkedő példány igen nagy értéket képvisel, amikor gazdát cserél.

Felhasznált irodalom: Szikora András, Katonagalambok, hírvivő galambok (1983,) Zrínyi Katonai Könyvkiadó

Korabeli rajz, a galambok lábára erősített üzenettel
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.