Back to top

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Farkas Sándor beszédében emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány mellett az idei év időjárása is komoly próba elé állította a gazdálkodókat. A tavaszi aszály, majd a nyári rengeteg csapadék, és most ismét az aszály, a szántóföldi növénytermesztésben jelentős nehézségeket okozott. Ezek a megpróbáltatások nagymértékben befolyásolták a mezőgazdaság idei eredményeit.

Ennek köszönhetően a nyári aratású szántóföldi növények közül őszi búzából 4,7 millió tonna termett, míg árpából mintegy 1,3 millió tonna.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
Ez a mennyiség elegendő az ország ellátására, sőt exportra is jut bőven – hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Tájékoztatása szerint az őszi betakarítású növényeknek jót tett a csapadék, napraforgóból 1,8 millió tonna feletti, míg kukoricából 8,3 millió tonna feletti eredmény várható.

A miniszterhelyettes szólt a nehéz helyzetbe került zöldség- és gyümölcságazatról. Mint fogalmazott, a tavaszi fagy, majd az esőzések miatti fertőzések komoly mennyiségi és minőségi problémát okoztak. A meggy, az alma, körte, a kajszi- és őszibaracktermés is jelentősen elmarad a korábbi évekétől.

A térségben komoly hagyományokkal rendelkező szőlészettel és borászattal kapcsolatban Farkas Sándor elmondta, hogy a Kunsági Borvidéken mintegy 20 ezer hektáron termesztenek szőlőt, az idei szüreti előrejelzések alapján a borszőlő piacon kereslet-kínálati egyensúlyra és jó évjáratra számíthatunk.

A felvásárlási átlagárak az idei évben kedvezően alakulnak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának árprognózisa szerint a teljes Kunsági borvidékre vetített nettó átlagár 75 Ft/kg (tavaly nettó 50 Ft/kg).

A miniszterhelyettes elmondása szerint kormány gyorsan reagált a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági nehézségekre, amely hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesült. A krízislepárlás és a zöldszüreti támogatás is hozzájárult a szőlőtermelők és borászatok biztonságának megteremtéséhez. A járvány miatti károk mérséklése érdekében az Agrárminisztérium 2,2 milliárd forintos keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt a kis- és közepes méretű borászatoknak, amelyet több mint 710 borász igényelt meg.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is komoly kihívásokkal került szembe a járvány következtében. A víziszárnyas ágazatot, amelynek szintén nagy hagyománya van a megyében, kétszeresen is sújtotta a járványhelyzet, hiszen a koronavírus mellett, idén januárban megjelent a madárinfluenza is. Ennek következtében országosan több mint 5 millió állatot kellett ártalmatlanítani.

A járványvédelmi szabályokat betartó tulajdonosok számára állami kártalanítás jár, ennek több mint 90%-át, összesen 12,6 milliárd forintot, már kifizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A baromfiágazatban jelentkező nehézségek leküzdésére döntött az Agrárminisztérium úgy, hogy 3 milliárd forintos átmeneti támogatást nyújt számukra. A sertéságazatban egyszerre kell megküzdeni a sertéspestis okozta exportkorlátozásokkal és a koronavírus okozta piaci zavarokkal. Ezért ezen ágazat szereplői is, mint ahogyan a többi bajba jutott ágazat is számíthat a kormány támogatására. A nyáron megnyílt pályázatok után az ősszel is több pályázati támogatási forrás nyílik meg az arra rászorulók számára.

A gazdasági, turisztikai és klímavédelmi szereppel is bíró erdőgazdálkodással kapcsolatban a miniszterhelyettes kifejtette: a kormány kiemelt célja a klímavédelem és a klímaváltozás hatásainak mérséklése, amelyben meghatározó szerepet játszanak erdeink.

Ezért az Agrárminisztérium átfogó erdősítési, településfásítási programot dolgozott ki az ország fával, erdővel borított területének növelésére. Cél, hogy az ország erdőállománya 27 százalékra növekedjen.

Forrás: 
Agrárminisztérium közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Egy évvel meghosszabbodik több vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Életbe léphet az EU és Kína közötti, földrajzi árujelzők védelméről szóló megállapodás

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával 2021 elejétől életbe léphet az a megállapodás, amely száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban biztosít védelmet azok jogtalan használatával, termékutánzatokkal szemben - közölte az uniós tanács hétfőn.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.