Back to top

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

– Persze csak akkor, ha mindent jól, szakszerűen csinálunk – vallja meggyőződéssel Pallagi István fiatal derceni gazda, aki idén 3 hektáron termeszti kedvenc növényét. – Korábban próbálkoztam fóliaházban sejttálcákon nevelt palántával, hogy fiatal sarjakat ültessek ki a szabadföldre, más években helyre vetettem a szaporítóanyagot a hajtatóközegbe.

Tíz év tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy nálam a szabadföldi termesztés vált be, és ebből is hol a tavaszi, hol meg az őszi forduló hozza a nagyobb hasznot.

Fotó: Rimóczi Irén
Azt persze elismerem, hogy egy évtized alatt sok minden megváltozott.

Például, ahogy más termelőktől hallottam, megjelent vidékünkön a hágón túli konkurencia.

– Mielőtt róluk szót ejtenénk, hadd mondjam el, hogy a szabadföldi termesztést egyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, másrészt az tette lehetővé, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nem csupán korszerű traktorokat, hanem precíziós vetőgépeket is be tudtunk szerezni gazdatársaimmal. Márpedig számunkra ez létkérdés volt.
Ha jól számolom, nálam a minőségi szaporítóanyag az önköltség mintegy 45 százalékát teszi ki.

Tehát kulcsfontosságú, hogy szinte az összes növény teljes értékű termést hozzon.  

Ami pedig a hágón túlról jelentkező konkurenciát illeti: érdekes módon nálunk egyelőre nem tudnak labdába rúgni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az itt termett csemegekukorica sokkal ízletesebb, mint az ottani. Pedig jelentős részben ugyanazokról a fajtákról van szó. Gondolom, nálam okosabb emberek hamarosan kiderítik, hogy a különbség az eltérő talaj­adottságoknak, az éghajlati sajátosságoknak vagy valami másnak köszönhető.

Fotó: Rimóczi Irén

Lehet, hogy csak a vásárlók lokálpatriotizmusáról van szó.

– Nem, nem – válaszol mosolyogva beszélgetőtársam. – Egyelőre az itteni kispénzű vásárlók nincsenek olyan helyzetben, hogy sikerrel indíthatnánk „válassz helyi terméket!” kampányt.

Itt egyelőre a piac diktál – kőkeményen. Csak a minőség, a termék külleme, beltartalma, ízvilága, no meg természetesen az ára számít.

Mindennél beszédesebb adat, hogy jelenleg a Kárpátalján termelt csemegekukorica közel 90 százalékát hágón túli településeken értékesítik. Magam is gyakran viszek árut a munkácsi nagybani zöldségpiacra. A nyár közepén akadt olyan nap, amikor összesen 30 tonna csemegekukoricával megrakott teherautó indult Kárpátokon túli célpontok felé.

A csemegekukorica-szezon az első fagyokig tart
Mint mindent, valószínűleg a csemegekukorica termesztését is lehet jól és jobban csinálni.

– Imént már említettük a precíziós vetés fontosságát.

Emellett a vetésidő megválasztásán, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen is sok múlik.

És legfőképpen azon, hogy te jelenj meg elsőként a piacon! Ilyesmi talán a világ egyetlen más részén sem fordul elő: aki nyár elején 2–3 nappal megelőzte sorstársait az első tételek piacra juttatásával, hatalmas bevételre tehetett szert, mert két- két és félszer drágábban tudta értékesíteni a csöveket, mint az utána következők. Mivel ebben az esetben tonnákról van szó, az árbevétel is jelentős. Szerényen jegyzem meg, hogy mi az elsők között voltunk.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Csomagolóanyag kukoricából

Műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztésén dolgoznak lengyel kutatók, amelynek fő összetevője a kukorica, és a kifejlesztett biopolimer egy év alatt teljesen lebomlik.

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Helyes egyensúly, jobb termés: sokoldalú fenntarthatósági célok a BASF-nél

Négy pontban foglalta össze fenntarthatósági törekvéseit a BASF. Tavaly írták újra a cég mezőgazdasági stratégiáját, miután nemesítéssel és digitalizációval foglalkozó cégeket vásárolt meg a német nagyvállalat. Online sajtótájékoztatón a cég képviselői kiemelték: rendkívül összetett feladat az egészséges élelmiszerek megtermelése, amit innovatívan és a fenntarthatóság szem előtt tartásával lehet elérni.

A kukorica 80 százalékát betakarították Zala megyében

A 29 ezer hektáron termelt kukorica csaknem 80 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti termésátlag 8,6 tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.