Back to top

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.

A Nyugat-Kaukázus déli lejtőin, Oroszország déli részén és Grúziában őshonos kaukázusi medvetalp dísznövényként került más országok botanikus kertjeibe, ahonnan kiszabadulva inváziós fajjá vált, mindemellett pedig magszállítmányokkal is eljutott a világ legkülönbözőbb pontjaira. Így napjainkra a faj Európa valamennyi országában, az Amerikai Egyesült Államokban vagy éppen Új-Zélandon is gyökeret vert.

Magyarországon legnagyobb egyedszámban – ez több mint 3000 egyedet jelent – Vas megyében, a Kozár-Borzó patak mentén észlelték;

az állomány vegyszeres és mechanikai kezelését 2018-ban kezdték el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. Beszámolóik szerint, noha a növények száradni kezdtek, a teljes állomány felszámolásához több évnyi kezelés szükséges. Fontos megemlíteni azt is, hogy az INTERREG V-A Ausztria- Magyarország Program „WeCon – Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák–magyar határrégióban” című projekt során elkészült az inváziós növény- és állatfajok elterjedését részletező felmérése és térinformatikai adatbázisa is. Mindez nagy segítséget jelent a szakemberek kaukázusi medvetalppal kapcsolatos további célzott tevékenységeiknek.

A faj egyébként nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte főleg patakok és folyók mentén lelhető fel, de utak mellett, tarvágásokon, degradált legelőkön, valamint nyirkos termőhelyek elhanyagolt szegélytársulásaiban és magasfüvű réteken is él. Az ernyősök családjába tartozó, inváziós medvetalp fajokat óriás medvetalp fajoknak is nevezik, mivel azok az Európában honosoktól nagyobbra, akár 5 méter magasra is megnőhetnek.

A kaukázusi medvetalp 3-5 méter magas, szárának vastagsága pedig akár 10 centiméteres is lehet. Levelei feltűnően nagyok; az ernyős virágzat átmérője a 80 centimétert is elérheti; termése ikerkaszat, mely teljesen csupasz. Magvai, melyek a talajban akár 15 évig is csíraképesek maradhatnak, rendszerint az anyanövény közvetlen közelébe szóródnak, ugyanakkor a vízzel és széllel történő terjedésük is igazolt. Monokarpikus növény lévén élete során mindössze egyszer hoz termést.

A medvetalp fajok könnyen túlnőnek más növényfajokat, így rövid időn belül kiszorítják az érintett területek őshonos növényzetét, csökkentve az élőhelyek sokféleségét. Hatalmas leveleik nagy árnyékot vetnek a talajfelszínre, ezért ott csak az árnyéktűrő fajok képesek megmaradni. E növények ráadásul mérgezők is: a kaukázusi medvetalp méreganyagai például

a nedvével történő érintkezés esetén – furokumarin tartalma miatt – hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést okozhatnak, ami maradandó hegesedéssel gyógyul.

A Magyarországon honos közönséges medvetalp is termetes növény, de mérete elmarad az inváziós fajokétól – magassága általában 60–200 centiméter. Leveleinek hossza nem haladja meg a 60 centimétert, míg ernyővirágzata legfeljebb 20 centiméter átmérőjű, és 12–45 részvirágzatból áll. A kaukázusi medvetalphoz hasonlóan szintén inváziós Szosznovszkij-medvetalptól és a perzsa medvetalptól a levél alakja és az ikerkaszat termés szőrözöttsége alapján különböztethető meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Erdészkilátó

A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Dámnász

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.