Back to top

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Ezek a mikroszkopikus gombák környezeti stressz hatására, például a szélsőséges időjárás következtében méreganyagokat termelhetnek, amelyek gyakran alig észrevehetően megfertőzhetik a különféle növénykultúrákat.

Ezek a toxinok állatra és emberre egyaránt veszélyesek lehetnek, és mondjuk abban az esetben, ha egy gabonaszállítmányban kimutatják, fogyasztásra alkalmatlannak minősítik.

Bevált módszer, hogy a szennyezett gabonát tiszta takarmánnyal elkeverik, és azt növényi trágyaként felhasználva kijuttatják a talajba.

A kutatók megvizsgálták, hogy a szennyezett kukorica trágyaként milyen hatást gyakorol a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásoknak nevezett, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lényekre.

Az ugróvillások szerepe kulcsfontosságú a humuszképzésben, valamint a növények növekedésében.

A vizsgálat során először különböző mennyiségekben aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek mesterséges talajba, majd laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár az ugróvillások túlélését nem befolyásolja a szennyezett trágya, azonban szaporodását igen.

Az utódok száma a felére csökkent a legkisebb alkalmazott koncentráció esetében is a tiszta talajhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett fiatal egyedet találni.

A kutatók további meglepő eredményre jutottak, miszerint az ugróvillások nem kerülték el az aflatoxin tartalmú talajt, sőt igyekeztek ott maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a méreg hatására. A szakemberek véleménye szerint az ok az lehet, hogy a kísérletben használt gomba toxinmentes állapotában alapvetően jó minőségű táplálék az ugróvillásoknak, a vizsgált esetben azonban – a magas toxintartalom miatt – csapdának bizonyult a számukra.

A vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy erősen ajánlott kerülni az aflatoxinnal szennyezett gabona trágyaként való használatát a mezőgazdaságban, mivel az hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet.

A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszéke, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszéke közös kutatásában végezte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jeles napoktól a szokások átalakulásáig

Az évezredek során a földművelő közösségekben az emberek életét meghatározta a hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyek közül némelyeket ősi kultúrák rítusaiból örököltek, és amiket életterük környezeti adottságaihoz, a Kárpát-medencében pedig az időközben kialakult keresztény egyházi szokásrendhez is hozzáigazítottak a különböző népek.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Átmenetileg tovább hűl az idő

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.