Back to top

Mennyiség helyett minőség

Örvendetes fejlemény, hogy a hazai borászatban a mennyiségi szemléletet felváltotta a minél jobb minőségre való törekvés. Hasonlóan fontos változás – és szintén nagy szükség volt rá –, hogy a borászok minél szélesebb kínálattal álljanak a vendégek és vásárlók rendelkezésére.

Czimondor István borosgazda, a Rezi Szőlészeti és Borászati Szakcsoport elnöke vélekedett ekként, amikor felidézte tudósítónknak a helyi borászat múltját és családja szőlészhagyományait.

Czimondor István: az idei szőlőtermés jónak ígérkezik

– Családunk hagyományaira és örökségére épült a szőlészet iránti elkötelezettségem… vagy inkább általában véve a mezőgazdaság iránti – mondta. – Nagyszüleim és szüleim is gazdálkodtak. Szőlőt is termeltek, tehát nem állt távol tőlem ez a tevékenység.

Állatokat is tartottak a növények, illetve a zöldségek termelése mellett, így már kisgyermekként belekóstoltam ebbe a munkába. Végső soron az egész életemet végigkísérte.

A sors ugyan úgy hozta, hogy fiatal koromban buszsofőrként dolgoztam, és a több műszakos beosztás miatt viszonylag sok szabadidőm volt. Ezért úgy döntöttem, hogy folytatom a gazdálkodást a főállásom mellett, azon belül is szőlőt termesztek és bort készítek.

Tudni kell, hogy annak idején egymás után nőttek ki a földből a szép házak, nyíltak az új utcák Reziben – a mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően.

Ezt látva egyre több fiatal kezdett gazdálkodni. Mi is így voltunk ezzel, és a családi hagyományok jegyében a szőlő mellett tettük le a voksunkat. Aztán 1986–88-ban felmerült bennünk, hogy végezhetnénk komolyabban is ezt a tevékenységet. Akkoriban jól ment a szekér, mert minden bort felvásároltak, az orosz piac mindent felvett. Kezdetben szinte kizárólag folyóbort készítettünk. De aztán előtérbe került a minőség, amire elég korán ráébredtünk, és ennek megfelelően fejlesztettük a gazdaságot, a berendezéseket és a telepített fajtákat egyaránt a minőségnek rendeltük alá. Az idő minket igazolt, hiszen amikor az orosz piac megszűnt, másoknak – és igen sokaknak – hirtelen volt a váltás a mennyiségi termelésről a minőség irányába.

Korai felismerésünknek és fejlesztéseinknek köszönhetően mi előnyben voltunk, hamarabb meg tudtunk felelni a piac elvárásainak.

Családunk azóta is közösen termeszti a szőlőt, mintegy 2,5 hektáron, ráadásul mostanra gasztronómiai kínálattal is kibővítettük a tevékenységünket. Szeretjük csinálni, napjainkra kiforrott a munkafolyamat. A nagy áruházláncoknak nem akarunk bort értékesíteni – igaz, nem is terem annyi szőlőnk, hogy ezt vállalni tudnánk. Ehelyett a minőségre fókuszálunk, szeretnénk elérni vele, hogy a vendégek jöjjenek hozzánk, és hogyha jól érezték magukat és ízlettek a boraink, akkor vásároljanak belőlük és térjenek vissza máskor is.

Válogatás Czimondor István boraiból

Ahhoz, hogy vendégek jöjjenek, és ha eljöttek, megtalálják a leginkább kedvükre való bort, választékra van szükség - nem is kicsire.

– A filoxérajárvány után a Festetics grófok és a papság Olaszrizlinget és Rajnai rizlinget telepítettek nagy mennyiségben Reziben. Mindkettő megbízható mennyiséget és minőséget ad, mert nagyon kedvező számukra a talaj és a változatos fekvésű terület, minden dűlő más-más ízt nyújt. Olyannyira elterjedtek nálunk ezek a fajták, hogy az 1980-as években Rizlingországként emlegették Rezit.

Természetesen mi is termeltük ezt két rizlinget, de rájöttünk, hogy ez a két fajta nem lesz elegendő, ezért kékszőlőket is telepítettünk.

Az egyikük a Reziben mindig is termesztett Othelló. Ennek a termesztésénél be kell tartani bizonyos szabályokat, ha eredményesen szeretnénk szüretelni. Aztán jött a Zweigelt, a Cabernet-k, a Merlot, majd a Chardonnay és a Rizlingszilváni. Különlegességet jelentettek és jelentenek ma is a Bakonyi Karcsi bácsi által kikísérletezett illatos fajták, a Cserszegi fűszeres, a Nektár, a Pátria és a Rozália. Kisebb mennyiségben van Traminink, Ottonel és Sárga muskotályunk is.

A vendégekre visszatérve: amikor száraz fehér bort kínáltunk, azt kérdezték, hogy van-e édes.

Amikor már volt, sokan a vörösről érdeklődtek, édesről és szárazról is. Aztán felmerült a kérdés, hogy milyen rosét tudunk kínálni. Ezért döntöttünk úgy, hogy legyen mindenből annyi, hogy ezeket a változatos igényeket mind ki tudjuk elégíteni. Ha valami még így is hiányzik, akkor a többi helyi gazdával egymást ajánljuk. Ők szintén ellenőrzött minőséget kínálnak. Mint ebből kiderül, jól együtt tudunk működni, segítjük egymást. Hozzá kell tennem, hogy Reziben – a szőlőhegyünk ma a Balatonedericsi Hegyközség része – nagyon sok a szőlős-boros rendezvény, azaz jó a gazdák közötti kapcsolat, erős az összefogás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.

Egyéves borász tanfolyam indul

A Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolaban keresztféléves képzésben egyéves Borász tanfolyamot indít.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Fűben, borban orvosság

A gyógynövények és a bor párosítása nem új keletű találmány, hiszen jótékony hatását már az ókorban felfedezték. Több évszázadon keresztül használták szerzetesek, orvosdoktorok, patikusok, és a népi gyógyászatban is elterjedt volt, most mégis újdonságként jelenik meg az italpalettán. A régi hagyományt dr. Bene Zsuzsanna éleszti újjá bodrogkeresztúri pincéjében.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

Aszú, jégbor, szalmabor. Bármennyire csak a száraz nedűkért rajonganak a borguruk, egyre nagyobb a népszerűsége a természetes csemegeboroknak. A harmonikus sav-cukor arány, a különleges ízek nem összehasonlíthatók a „koronás napsugár” által nyújtott édes impulzussal. A töppedt szőlőkből erjesztett bor különleges élménnyel ajándékozza meg fogyasztóját.

November végéig lehet pályázni a szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló beruházásokra 2020 novemberétől három éven keresztül közel 12 milliárd forint támogatás érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.