Back to top

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.
Alföldi lány létére mégis minek köszönheti a borászkarriert? Válasza: a sors írta meg így. Édesanyja Bácsalmáson, a borkombinát laboratóriumában vállalt másodállást, ahová Bea is gyakran elkísérte, és olyankor úgy érezte magát, mintha szentélybe lépett volna; elvarázsolta a titrálás, a mustfokoló használata. Gimnázium, egészségügyi és óvónőképző iskola voltak egy vidéki lány szokásos lehetőségei, de Bea másként döntött: irány Budafok, a borváros.
– Borászsorsom már a Soós István Borászati Szakközépiskolában megpecsételődött

– érzékeltette, milyen nagy hatást tett rá az iskola akkori igazgatója, Gazdag László személyisége és az általa megtestesített szakmaiság. Az ő elhivatottsága és a mesterség iránti alázata olyan titkos ajtókat nyitott meg, hogy azután csakis a Kertészeti Egyetemre akart menni továbbtanulni. – Viszatekintve csak azt mondhatom, ennek így kellett lennie.

Nyúlné dr. Pühra Beáta eltökéltségét mi sem jelzi jobban, mint hogy borász diplomája megszerzése után meg sem állt a doktori fokozatig, ami mellé mérnöktanári másoddiplomát is szerzett.

„Elsőéves koromban bekopogtam az egyetem borászati tanszékére, hogy TDK-zni akarok” – mosolyogtak is rajta, csodálkoztak is, de a második évben már bekapcsolódhatott a tudományos munkába.

Végig a pezsgőalapborok, a pezsgősítés foglalkoztatta, tehát a diplomamunkája témájának is ezt választotta. A Törley Pezsgőgyár ösztöndíjasaként a szakma legfinomabb nüanszait leshette el. Amikor végzett az egyetemen, a budafoki üzemben kellett volna „ledolgoznia” a támogatást – csakhogy ekkor szembesült vele, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiasnak tartott szakmában. Az akkori vezérigazgató üdvözölte a szorgalmát és szakmai ambícióit, de a „gyengébb nem” képviselőjeként mégsem tartott igényt a munkájára.

„Csakhogy mióta Bácsalmáson a borászat bűvkörébe kerültem, ezt a lelkesedést semmi nem törhette le.”

A Nyakas Pincéhez, ahol 3000 hektoliteres feldolgozó várta, 2000-ben lépett be, és Malya Ernő egyből a szárnyai alá vette – az a Malya Ernő, aki borászok generációit nevelte fel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában.

Pühra Bea mestere tekintélye iránti alázattal közelített a borászathoz, ennek ellenére rendre utat tört magának a borokban a személyisége.

Bár a borászat eredetileg könnyű reduktív borokkal férkőzött a fogyasztók kegyeibe, ő elérkezettnek látta az időt a késői szüretű, fahordós Menádok borcsalád létrehozására.

Ez a név alighanem magyarázatra szorul: „A menádok a görög mitológia alakjai, ugyanúgy, mint a bacchánsnők. Markáns, határozott, szilaj nők, Dionüszosz megrészegült kísérői voltak, akik orgiák után puszta kézzel és fogaikkal marcangolták szét az ellenséget. A mi címkéinken ebből csak az jelenik meg, hogy meztelenül ülik meg a lovat.

Azt szimbolizálják, hogy ezek a boraink jó társak lehetnek a hétköznapok gondjainak leküzdésében és a búfelejtésben.”

A borcsalád megalkotásakor felmerültek véleménykülönbségek a két erős egyéniségű borász között, de az első palack megjelenése és nemzetközi sikere utáni Év Bortermelője Gálaebédre már ezeket is büszkén vitte magával Malya Ernő, mint korábbi díjazott.

A töki borászat alapjait Malya Ernő tervei alapján rakták le, és nyugdíjba vonulása után Bea ennek szellemében folytatta a munkát. A ma már 18 ezer hektoliteres pincében a borászat irányítása a fő feladata, de emellett a minőségbiztosítást és a palackozó üzemeltetését is ő vezeti.

„Amikor idekerültem, két pincemunkásunk volt, és hoztam melléjük még egyet, akivel együtt jártam középiskolába.”

– Mivel korábbról ismerték egymást, az ő beilleszkedése már gördülékeny volt, elvégre adtak a véleményére. Ennek elérését nemcsak szakmai felkészültsége, hanem a határozottsága is segítette. „Igyekszem a konfliktusokat azonnal, helyben megoldani” – érzékeltette, mennyire tisztában van vezetői felelősségével.

Nem csoda, hogy így gondolkodik, hiszen otthon is edződik: három fiú édesanyjaként bőséges tapasztalattal rendelkezik a békéltetésben. Súrlódások mindig akadnak, ezért fontosnak tartja mielőbbi kibeszélésüket, hogy tovább lehessen lépni.

Úgy tartja, a vezetésben nincsen demokrácia, valakinek irányítania kell a csapatot. Egy borász életében 40–45 alkalom van az önmegvalósításra: ennyi év adatik nekik, hogy megmutassák tudásukat.

Olyan sok a változó tényező, hogy rutinszerűen nem lehet dolgozni. Gyakori, hogy mást adnak az égiek, mint amit a borász akar, ezért minden percben jelen kell lenniük, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni.

Ez alapján 24 órás borásznak tartja magát, aki képes bármelyik pillanatban „szakmakész” állapotba kerülni. A felelősség az övé, vallja, és nem is szeretné másra testálni. A hezitálást, a bizonytalanságot tartja a legrosszabb vezetői tulajdonságnak, többek közt azért is, mert könnyen átragad a beosztottakra. Ha valami mégsem úgy alakul, mint ahogy elképzelte, levonja belőle a tanulságot, és beismeri, ha tévedett.

Mindezeken kívül azzal érte el a belé vetett bizalmat és az iránta megnyilvánuló tiszteletet, hogy a kezei alatt született borok hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt jól szerepelnek.

Az évek során igazi nagyüzemmé fejlődött a Nyakas. Bár külön szőlész- és borászcsapata van, együtt járnak ki a területre.

A kezdetben 3 hektár ültetvénnyel rendelkező borászat mára 12 hektárra növelte a saját területeit, jelentős fajtabővítéssel.

A rendszerváltáskor eleinte a borászok diktálták a divatot, de ma már a fogyasztók.

Az a jó, ha a két csoport összhangban van, hiszen hiába kiváló egy bor, ha a pincében áll, mert senki nem veszi.

– Minket elsősorban a reduktív borainkról ismernek, pedig a Menádok borcsalád a másik fő borkedvelő csoport igényeit is kielégíti – említette meg arról szólva, hogy míg a borversenyeken a reduktív eljárással készülő borokat alulpontozzák, addig a fogyasztók inkább azokat veszik le a polcokról.

A töki borásznő nemcsak a határozottságáról ismert, hanem szinte tyúkanyóként gondját viseli kollégáinak. Egyszerre határozott szakember és gondoskodó nő; ha kell, kemény; legtöbbször még a száját sem kell kinyitnia, hogy jelezze a nemtetszését. Dehát tartani kell a gyeplőt.

A borászatban elért sikerekkel sem elégedett meg, ezért nemrég pálinkafőző mesteri diplomát szerzett.

Amikor ezek után rákérdeztem az időbeosztására, azt válaszolta, hogy akinek több gyereke van, az hozzászokik az élete megszervezéséhez és folyamatos újraszervezéséhez, úgyhogy apróságokon nem akad fenn. Őt magát a szakmai kíváncsiság viszi előre, ennyi idősen is kimondottan jól érezte magát az iskolapadban.

A feladatokat kihívásnak és nem tehernek tartja, ezt tartja megújulóképessége alapjának.

Nyúlné dr. Pühra Beáta magyarnak vallja magát, de le sem tagadhatná, hogy anyai ágon minden rokona horvát, pontosabban bunyevác; igazi bácskai vér csörgedezik benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.

Egyéves borász tanfolyam indul

A Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolaban keresztféléves képzésben egyéves Borász tanfolyamot indít.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Fűben, borban orvosság

A gyógynövények és a bor párosítása nem új keletű találmány, hiszen jótékony hatását már az ókorban felfedezték. Több évszázadon keresztül használták szerzetesek, orvosdoktorok, patikusok, és a népi gyógyászatban is elterjedt volt, most mégis újdonságként jelenik meg az italpalettán. A régi hagyományt dr. Bene Zsuzsanna éleszti újjá bodrogkeresztúri pincéjében.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

Aszú, jégbor, szalmabor. Bármennyire csak a száraz nedűkért rajonganak a borguruk, egyre nagyobb a népszerűsége a természetes csemegeboroknak. A harmonikus sav-cukor arány, a különleges ízek nem összehasonlíthatók a „koronás napsugár” által nyújtott édes impulzussal. A töppedt szőlőkből erjesztett bor különleges élménnyel ajándékozza meg fogyasztóját.