Back to top

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

A magyar agrártársadalom nyilvánvaló felelőssége az új szakemberek kinevelése és integrálása a hazai és a külföldi minőségi élelmiszertermelés számára. Ezt az összetett, immáron sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

Az agrár-ökonómus szaktanácsadó, a Szegedi Tudományegyetem c. főiskolai docense és a SZIE óraadó tanára, a „Saroktanya Mezőgazdasági Tudáscentrum” elnevezésű középfokú agrároktatási magánintézmény üzemeltetője és tulajdonosa munkájában a 18-40 év közötti dél-alföldi fiatal gazdálkodók társadalmi-gazdasági helyzetét elemezte, kitérve az igénybe vett támogatások hasznosulására is. Disszertációjában úgy véli, hogy a generációváltó fiatal gazdák gazdasági eredményeikben, társadalmi megbecsülésük és elismerésük alapján felzárkózhatnak más szektorokhoz.

A versenyképesség és a piaci gondolkodás alapja a fiatal gazdákat segítő támogatási és vállalkozási struktúrában, a kedvező hitelkonstrukciók kialakításában, valamint a birtokpolitika és jogszabályrendszer komplex együttesében rejlik.

A fiatal gazdák kiegészítő területalapú, jövedelempótló és beruházási támogatásán túl a gazdaságátadás megkönnyítése, az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek.

A kutatás eredményei közé tartozik, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magába foglaló régió fiatal gazdatársadalma nem képez homogén közösséget; jelenlegi helyzetük, lehetőségeik, fejlesztési elgondolásaik sok tekintetben különböznek, tipikus csoportokat alkotnak. Ezekre és a tényleges gazdasági eredményeikre való tekintettel a fiatal gazdák eltérő jövőképpel rendelkeznek.

Privóczki Zoltán István kutatási eredményei azt tükrözik, hogy a fiatal gazdák vállalkozásainak időtállóságát nagymértékben befolyásolja a használt technológia színvonala. A vizsgált termelők többségükben átlagos technikát alkalmaznak a legproduktívabb és legkeresettebb fajtahasználat mellett. A fiatal gazdák emellett továbbra is a területnövelést, a földvásárlást tűzték ki célul. Ezután következik a technológia vagy a munkaerő fejlesztése. Az alacsonyabb szakmai végzettséggel és alacsonyabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább a humán erőforrásban látják a legfontosabb versenyképességi tényezőt, míg a magasabb szakmai végzettségű, magasabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább reáltényezőkben látják a versenyképességi előnyeiket.

Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

A fiatal gazdák gazdasági céljaikat csak igen korlátozott mértékben tudják megvalósítani, mert mindez ideig hátrányos gazdálkodási formába kényszerültek. A meglévő számos őstermelői, egyéni és társas vállalkozói formációk, adózási és támogatási rendszerek nem segítik kellően gazdasági fejlődésüket. Az elemzések azt bizonyítják, hogy kollektív igény mutatkozik egy „testreszabott” gazdasági társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) jogszabályi megalkotására, aminek a bevezetése ismereteink szerint 2021-ben várható.

A „csmv” kedvezményes adózási formájával, pályázati és hitelbírálati pozitívumaival ösztönözni fogja a fiatal gazdákat és családtagjaikat. Vélhetően egy viszonylag magas adómentes mezőgazdasági bevételhatárral és párhuzamosan csökkenő adminisztrációs teherrel jól differenciálható, mégsem diszkriminatív új vállalkozási típust fog alkotni.

A családi mezőgazdasági vállalkozás valós alternatívát jelenthet, amely a jövőben az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység kereteit túllépve elősegítheti a gazdaság fejlesztését. Funkcionális vagyonközösséget alkotva támogatja a későbbi hatékony generációváltást.

A magyar mezőgazdaság jövője a fiatal gazdák térnyerésén, az ehhez szükséges generációváltáson is múlik. A fiatal gazdák földhöz jutási szándékát akadályozza a jelenlegi termőföld-vásárlási szabályozásban felállított elővásárlási jog rangsora. Felülvizsgálatra szorulnak a földhöz jutás szabályai (az öröklési, az elővásárlási és bérlési rangsorok), különös tekintettel az állami földekre, valamint a (korai) nyugdíjazás szabályaira.

Privóczki Zoltán Istvánt kutatási terveinek koordinálásában, majd doktori disszertációjának sikeres védésében kiemelkedően segítette Dr. Borbély Csaba PhD., egyetemi docens (SZIE Kaposvári Campus) témavezető és Dr. habil. Bodnár Károly PhD. főiskolai tanár (SZIE Szarvasi Campus Intézet) társ-témavezető.

Forrás: 
Szent István Egyetem közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.

Mazars: Nem olyan szépek az új SZÉP-kártya szabályok

További fél évig lehet élni a megemelt SZÉP-kártya limitek és a szociális hozzájárulási (szocho) adómentesség adta lehetőséggel, viszont a cafeteria-juttatásokat januártól szakképzési hozzájárulás, júliustól pedig szocho is terheli. A Mazars szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat az első és második félévben alkalmazandó új szabályokról.