Back to top

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

Az október 2-án benyújtott beadvány rámutatott arra, hogy a korábban Európa jelentős részén gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fogolyállomány érdekében igazoltan működő fajmegőrzési intézkedésekből Németország-szerte a szükséges beavatkozások mindössze 5 százalékát hajtották végre. A fogoly magyarországi állományának alakulása ugyanezt a szomorú trendet követi.

E őshonos madárfajunk, míg az 1960-as években a vadászati statisztikák százezer példányt meghaladó hazai állományt becsültek, mára ez a szám alig tízezerre tehető – a csökkenés tehát idehaza is legalább 90 százalék.

Ezt a tendenciát erősíti meg az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoring Programja is.

A fogoly hazánkban is végveszélyben van!

Oka számos és sokrétű. Alapvetően a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák monokultúrája az apróvadfajok állományának hanyatlásához vezetett.

A mezőgazdasági táblák méretbeli növekedésének, és minden zsebkendőnyi helynek a megművelése következtében eltűntek a mezsgyék, remízek, sövények, amelyek biztonságot jelentő környezetet és fészkelési lehetőséget biztosítottak a fogoly számára.

De nem csak a mozaikos mezőgazdasági élőhelymegszűnés a probléma, hanem a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtó- és rovarirtószer-használat is.

A fogolycsibe 2-3 hetes koráig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkozik, azonban a kemikáliák alkalmazása a rovarfajok számának és mértékének drasztikus csökkenését eredményezi, ezáltal a természetes szaporulat jelentős százaléka nem talált élelmet.

A búvóhelyek megszűnése miatt a fogoly a ragadozók számára szabad prédává vált, ami szintén továbbcsökkenti a felnevelődő és a kifejlett állomány egyedszámát. Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz.

Ezért mindennél fontosabb a létszám nagysága.

Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás. A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés. Csakhogy a mezőgazdasági gépek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek.

Hogyan tovább?

A szürke fogoly, mint mezőgazdaságunk madárfaunájának szerves részét képező faj, a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni. A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát. A legnagyobb szerep a vad- és mezőgazdálkodókra hárul, nekik kellene tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért.

Csakhogy a mezőgazdásznak nem érdeke a tartós szegélyélőhely kialakítása, a kaszálás elhagyásával történő fészekóvás, vagy éppen a kisparcellás, mindössze néhány hektáros gazdálkodás bevezetése, így a szürke fogoly sorsa sem.

Márpedig a fogoly a legjobb indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának, hiszen szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez. Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja.

Összefoglalva, ami a fogollyal történik, az történik általában a mezőgazdasági területeink természeti sokféleségével.

KAP-újratervezés mint első lépés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a hazai gyakori madárfajok állományváltozását vizsgálta. Az elmúlt 21 év adatait összegyűjtve és elemezve arról számolt be, hogy az országos szintű felmérés alapján 28 madárfajnál állapított meg jelentős állománycsökkenést, és e fajok 70 százaléka főként agrárélőhelyekhez kötődik.

Olyan fajok tűnnek el a szemünk láttára, mint a mezei pacsirta, a jövő év madarának választott cigánycsuk, a füsti fecske vagy éppen a fogoly.

Fotó: Naturhun
A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók: a mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő szerek használatával hozható összefüggésbe.

Az ügy fontosságának és időszerűségének hangot adva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az Országos Méhészeti Egyesület részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez, ami pontokba szedve itt olvasható.

A vészharang kong, egyre hangosabban és vészjóslóan. Most kell tenni e őshonos madarunkért, mert lehet később már visszafordíthatatlan a folyamat. Ha lesz később egyáltalán.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Precíziós gazdálkodás - A cél: a tábla legkisebb részén maximalizálni a jövedelmezőséget

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet az okos megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Az Agrárszektor Konferencia egyik szekciójának fő témáját az adta, milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók.

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.