Back to top

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

A változó testhőmérsékletű gerinces állatokban az ivari kromoszómák mellett környezeti hatások is befolyásolják, hogy a fejlődő egyed hím vagy nőstény fenotípusú lesz-e, ezért extrém hőmérséklet vagy kémiai szennyezés hatására ivarváltás történhet, azaz a genetikai ivarral ellentétes fenotípus jöhet létre - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Az ELKH honlapján olvasható beszámoló szerint az ivarváltás vizsgálata az ökotoxikológiában és a természetvédelemben is fontos, mivel kiegyensúlyozatlan ivararányhoz vezethet, ami a populációk fennmaradását veszélyezteti.

Az ivarváltás megállapításához azonban nem elegendő a fenotípusos ivar ismerete (vagyis, hogy az adott egyed herékkel vagy petefészkekkel rendelkezik-e), a genetikai ivart is diagnosztizálni kell. Ez utóbbi nagy kihívást jelent a kétéltűek, halak és hüllők számos csoportjának esetében, ugyanis változatos ivari kromoszómáik miatt minden egyes fajra külön-külön kell megtalálni a genomnak azt a szakaszát, amely a genetikai ivar azonosítását lehetővé teszi.

Emellett, a közlemény szerint, jelentős anyagi és időbefektetést igényel kidolgozni azt a módszert, amellyel nagyszámú egyed ivarmeghatározása is megbízhatóan kivitelezhető a gyakorlatban.

E nehézségek miatt csupán néhány kétéltű faj esetében létezik ilyen eljárás.

A Molecular Ecology októberi számában megjelent tanulmányában Bókony Veronika és Nemesházi Edina kutatócsoportja egy olyan módszert tett közzé, amellyel egy apró - például nyálkahártya-tamponálással vett - DNS-mintából egy egyszerű és olcsó laboratóriumi eljárással (PCR-technikával) kideríthető az erdei békák genetikai ivara - olvasható a beszámolóban.

Ez a faj ugyan Európában elterjedtnek számít, de populációi csökkenő trendet mutatnak, így hazánkban is védett.

Az új módszerrel végzett terepi felmérés kimutatta, hogy a Budapest környéki erdeibéka-populációkban a fenotípusosan hím felnőttek 20 százaléka nőstény genotípusú, tehát lárvakorban ivarváltáson esett át.

A megvizsgált 11 populáció közül elsősorban azokban fordultak elő ivarváltott egyedek, amelyek városi és mezőgazdasági területeken élnek - írják a közleményben.

Ezek az eredmények a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a kémiai környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás és a városi hőszigeteffektus hatására az ivarváltás révén "hím túlsúlyossá" válhat a vadon élő populációk ivararánya. A genetikai ivarhatározási módszerekkel azonban időben felismerhetik a szakemberek az ivarváltott egyedeket, ami elősegítheti a világszerte fogyatkozó kétéltű állományok védelmét - olvasható az ELKH honlapján.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Túlzásba vitt a antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és a Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikum használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fogkan vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Újabb áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.