Back to top

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Jelentős adókönnyítést, egyszerűbb működést, átláthatóbb adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó számára az Országgyűlés elé benyújtott, a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat. A jelenlegi, elavulttá és bonyolulttá vált szabályozást felváltó új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető és a maguk számára leginkább megfelelő működési forma közül választhatnak a termelők.

Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

A működési formákhoz egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül választhatnak az érintettek. A végső cél a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése - hangsúlyozta parlamenti expozéjában a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor emlékeztetett, hogy hazánkban csakúgy, mint az Európai Unió más országaiban is, megkerülhetetlenné vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. Az agrár-generációváltás problémáinak megoldásában jelentős lépésként említette az őstermelők és családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezését.

Az új működési modellek bevezetése mellett a törvényjavaslat elfogadása esetén az őstermelők választható tevékenységi köre bővül.

A termelőtevékenység mellett a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet - például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása - is folytathatnak.

Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd.

A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami 2020-ban 966 ezer forint bevételnek felel meg.

Továbbra is megmaradna, és az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint.

Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása azonban kötelező az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén.

Az új működési forma, az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre, megszüntetve azt az eddig helyzetet, hogy ugyanarra a családi együttműködésre egyszerre kétféle párhuzamos szabályozás vonatkozott. Az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesíthet annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve együttesen végezzék. Ebben a formában átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.

A családi mezőgazdasági társaság egy olyan minősítés, amely azon mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdő-birtokossági társulatok számára válik elérhetővé, amelynek tagjai hozzátartozói egymásnak.

A törvénytervezet külön rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás szempontjából kulcsfontosságú tevékenységet folytató méhészek számára.

Adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966.000 forint.

Ezen felül a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, ebben az esetben az őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig – 2020. évi minimálbérrel számolva 1.932.000 forintig – mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Egy évvel meghosszabbodik több vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Védőpajzs kertészeteknek a kibertámadások ellen

Károkat okozó vagy adathalász programok, a jelszó feltörése – a számítógépes támadások sokfélék lehetnek. Egy német biztosító cég Hortisecur Cyber néven új szolgáltatást hozott létre, amely egyfajta „védőpajzsot” kínál a kertészeti vállalkozások számára az internetes támadások kivédésére.

Nagyon le fog lassulni a bérek növekedése

A megkérdezett cégek fele jövőre egyáltalán nem tervez béremelést az MGYOSZ tagszervezetei körében a közelmúltban végzett felmérés szerint. Holnap lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő tárgyalása.

Gyorsabbá és olcsóbbá teszik a pénzügyek intézését

Olyan a javaslatokról dönt kedden a gazdaságvédelmi operatív törzs, amelyekkel gyorsabbá és olcsóbbá pénzügyek intézését gyorsítják – jelentette be Varga Mihály hivatalos Facebook-oldalán.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.