Back to top

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Hosszú út vezetett idáig, és a martonvásári nemesítés főbb állomásait korszakos fajták fémjelzik.

Az Mv Nádor az utóbbi 5 évben a legnagyobb területen bejelentett fajta volt
„… vegyük komolyan kézbe a magnemesítési eljárást, s emeljük ebbeli munkánk által nem csak buzánk belső nemes értékét, s annak életképességét, hanem ép ez utóbbi tulajdon utján emeljük feljebb buzatermésünk mennyiségét is.” Ez a mondat Kenessey Kálmántól való, aki Fejér megye alispánjaként és kápolnásnyéki birtokosként az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés ügyének felkarolásáért tevékenykedett.

A martonvásári búzanemesítési program 1955-ben kezdődött.

Első jelentős állomása az volt, amikor a Földművelésügyi Minisztérium a martonvásári kutatóintézetet bízta meg a krasznodári (szovjet) Bezosztaja 1 búza fajtafenntartó nemesítésével.

Ez egy gépi betakarításra alkalmas, jó télálló, malmi minőséget adó fajta volt, és a búzanemesítési program kiindulási alapanyagává vált. Sok mai fajtában visszafejthető, mint távoli ős.

Fotó: OMFI-MMI-OMMI-MgSzH-NÉBIH

Az 1971-ben született Martonvásári 1 jelentősége az volt, hogy az első saját nemesítésű martonvásári fajtaként új utat nyitott, megalapozta a további fejlődést. Az első nagy áttörést a jelentős területen termelt Martonvásári 4 jelentette. Elterjedését megbízhatóságával és hidegtűrésével vívta ki. Az 1980-as években elterjedt intenzív búzatermesztés alacsonyabb szárú, korszakos fajtája a Martonvásári 8 volt. Ez volt a legnagyobb részarányban termelt martonvásári fajta, több mint 30 százalék volt a részesedése. Megbízhatósága, termésstabilitása rendkívül keresetté tette. Ugyancsak szép pályát futott be a Martonvásári 16, amely stabil malmi minősége miatt lett a malomipar kedvelt fajtája.

A hazai növénytermesztés műtrágya-felhasználása 1990 után jelentősen visszaesett, a korábbi mennyiség alig tizedrészét juttatták ki a gazdák.

Bár a talajok eleinte jól fel voltak töltve tápanyaggal az előző évtizedeknek köszönhetően, ez nem tartott örökké. Szükség lett egy olyan fajtára, amely jó tápanyag-reakciójával szűkösebb tápanyagellátás mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget ad. Erre kiváló választás volt az Mv Magdaléna.

Mv Nádor: korszakos martonvásári fajták közé lépett
A 2000-es években növekedni kezdett az igény arra, hogy ne csak a sikértartalom legyen nagy, hanem a reológiai tulajdonságok is kiválóak legyenek. A 2000-ben indult Pannon Búza Program fajtái közé – prémium minőségüknek köszönhetően – jól illeszkedett az Mv Suba és az Mv Kolo. E két fajta együttes részaránya évekig jelentős volt a prémium kategóriában. Az Mv Suba mind a mai napig Európa egyik legjobb technológiai minőségű búzafajtája, az Mv Kolo pedig 2020-ban még mindig a 16. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkező fajta volt.

Nem vitatott, hogy az utóbbi időkben ismét a mennyiségi szemlélet került előtérbe, de az a kívánatos, ha emellett a minőségi paraméterek is megfelelnek a malmi elvárásoknak.

Ez a kombináció elég ritka, de a 2012-ben minősített Mv Nádor ennek az elvárásnak is magas szinten megfelel.

Bemutatásakor, a 2013-2014. évi martonvásári katalógusban ezt írtuk róla:

„… az Mv Nádor a jelenleg elérhető legbőtermőbb fajták közé tartozik… Kísérleteinkben a fajtát 9,0–9,5 t/ha szemtermés mellett is mindig állva takarítottuk be. … Az Mv Nádor nemcsak sok, hanem jó minőségű termést is ad. Keményszemű malmi búza. A belőle készített liszt stabil B1 farinográf-értékkel rendelkezik és jellemzően magas, átlagosan 35 százalékos (33–37%) sikértartalmú. Farinográfos görbestabilitása (ICC No. 115/1 szerint) 6 perc, alveográfos W-értéke jó (W=190x10–4 Joule).”

Mindaz, amit a nemesítői akkor tudtak róla és vártak tőle, lassan beigazolódott az elmúlt évtized során. Így aligha véletlen, hogy az elmúlt 8 évben lineárisan növekedett részaránya a vetőmag-előállításokban.

Ez minden nemesítő vágya. Az utóbbi 5 évben, 2016–2020 között a legnagyobb területen bejelentett fajta volt!

A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, az idei vetőmageladásban is piacvezető. Mind a termelői, mind a feldolgozóipari elvárásoknak megfelel: üzemi körülmények közt is magas termésszinten ér el stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrárinnovációs Díjjal ismerték el, két ugyancsak figyelemreméltó társával, az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal együtt. Míg neves elődeinek még csak 30–40 fajtával kellett vetélkedniük, addig az Mv Nádor csaknem 190 fajtával mérkőzve vívta ki piaci pozícióját.

Fotó: NÉBIH

Az Mv Nádor méltó utódja nagy elődeinek, a korszakos martonvásári fajták közé lépett.

Végezetül ismét Kenessey Kálmán meglátását idézzük:

„… nagy súlyt fektettem a magváltoztatásra; ugy okoskodván, hogy búza vetőmagunknak … felfrissítés nélkül okvetlenül hanyatlania kellett életképességében,.…a magfelfrissítés idejét eljöttnek látom.”

Tehát már szerinte is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fajták genetikai lehetőségeit a vetőmag folyamatos felújításával lehet kihasználni a lehető legjobban.

Juhász Zoltán

Elitmag Kft., Martonvásár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Újabb áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.