Back to top

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Hosszú út vezetett idáig, és a martonvásári nemesítés főbb állomásait korszakos fajták fémjelzik.

Az Mv Nádor az utóbbi 5 évben a legnagyobb területen bejelentett fajta volt
„… vegyük komolyan kézbe a magnemesítési eljárást, s emeljük ebbeli munkánk által nem csak buzánk belső nemes értékét, s annak életképességét, hanem ép ez utóbbi tulajdon utján emeljük feljebb buzatermésünk mennyiségét is.” Ez a mondat Kenessey Kálmántól való, aki Fejér megye alispánjaként és kápolnásnyéki birtokosként az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés ügyének felkarolásáért tevékenykedett.

A martonvásári búzanemesítési program 1955-ben kezdődött.

Első jelentős állomása az volt, amikor a Földművelésügyi Minisztérium a martonvásári kutatóintézetet bízta meg a krasznodári (szovjet) Bezosztaja 1 búza fajtafenntartó nemesítésével.

Ez egy gépi betakarításra alkalmas, jó télálló, malmi minőséget adó fajta volt, és a búzanemesítési program kiindulási alapanyagává vált. Sok mai fajtában visszafejthető, mint távoli ős.

Fotó: OMFI-MMI-OMMI-MgSzH-NÉBIH

Az 1971-ben született Martonvásári 1 jelentősége az volt, hogy az első saját nemesítésű martonvásári fajtaként új utat nyitott, megalapozta a további fejlődést. Az első nagy áttörést a jelentős területen termelt Martonvásári 4 jelentette. Elterjedését megbízhatóságával és hidegtűrésével vívta ki. Az 1980-as években elterjedt intenzív búzatermesztés alacsonyabb szárú, korszakos fajtája a Martonvásári 8 volt. Ez volt a legnagyobb részarányban termelt martonvásári fajta, több mint 30 százalék volt a részesedése. Megbízhatósága, termésstabilitása rendkívül keresetté tette. Ugyancsak szép pályát futott be a Martonvásári 16, amely stabil malmi minősége miatt lett a malomipar kedvelt fajtája.

A hazai növénytermesztés műtrágya-felhasználása 1990 után jelentősen visszaesett, a korábbi mennyiség alig tizedrészét juttatták ki a gazdák.

Bár a talajok eleinte jól fel voltak töltve tápanyaggal az előző évtizedeknek köszönhetően, ez nem tartott örökké. Szükség lett egy olyan fajtára, amely jó tápanyag-reakciójával szűkösebb tápanyagellátás mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget ad. Erre kiváló választás volt az Mv Magdaléna.

Mv Nádor: korszakos martonvásári fajták közé lépett
A 2000-es években növekedni kezdett az igény arra, hogy ne csak a sikértartalom legyen nagy, hanem a reológiai tulajdonságok is kiválóak legyenek. A 2000-ben indult Pannon Búza Program fajtái közé – prémium minőségüknek köszönhetően – jól illeszkedett az Mv Suba és az Mv Kolo. E két fajta együttes részaránya évekig jelentős volt a prémium kategóriában. Az Mv Suba mind a mai napig Európa egyik legjobb technológiai minőségű búzafajtája, az Mv Kolo pedig 2020-ban még mindig a 16. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkező fajta volt.

Nem vitatott, hogy az utóbbi időkben ismét a mennyiségi szemlélet került előtérbe, de az a kívánatos, ha emellett a minőségi paraméterek is megfelelnek a malmi elvárásoknak.

Ez a kombináció elég ritka, de a 2012-ben minősített Mv Nádor ennek az elvárásnak is magas szinten megfelel.

Bemutatásakor, a 2013-2014. évi martonvásári katalógusban ezt írtuk róla:

„… az Mv Nádor a jelenleg elérhető legbőtermőbb fajták közé tartozik… Kísérleteinkben a fajtát 9,0–9,5 t/ha szemtermés mellett is mindig állva takarítottuk be. … Az Mv Nádor nemcsak sok, hanem jó minőségű termést is ad. Keményszemű malmi búza. A belőle készített liszt stabil B1 farinográf-értékkel rendelkezik és jellemzően magas, átlagosan 35 százalékos (33–37%) sikértartalmú. Farinográfos görbestabilitása (ICC No. 115/1 szerint) 6 perc, alveográfos W-értéke jó (W=190x10–4 Joule).”

Mindaz, amit a nemesítői akkor tudtak róla és vártak tőle, lassan beigazolódott az elmúlt évtized során. Így aligha véletlen, hogy az elmúlt 8 évben lineárisan növekedett részaránya a vetőmag-előállításokban.

Ez minden nemesítő vágya. Az utóbbi 5 évben, 2016–2020 között a legnagyobb területen bejelentett fajta volt!

A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, az idei vetőmageladásban is piacvezető. Mind a termelői, mind a feldolgozóipari elvárásoknak megfelel: üzemi körülmények közt is magas termésszinten ér el stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrárinnovációs Díjjal ismerték el, két ugyancsak figyelemreméltó társával, az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal együtt. Míg neves elődeinek még csak 30–40 fajtával kellett vetélkedniük, addig az Mv Nádor csaknem 190 fajtával mérkőzve vívta ki piaci pozícióját.

Fotó: NÉBIH

Az Mv Nádor méltó utódja nagy elődeinek, a korszakos martonvásári fajták közé lépett.

Végezetül ismét Kenessey Kálmán meglátását idézzük:

„… nagy súlyt fektettem a magváltoztatásra; ugy okoskodván, hogy búza vetőmagunknak … felfrissítés nélkül okvetlenül hanyatlania kellett életképességében,.…a magfelfrissítés idejét eljöttnek látom.”

Tehát már szerinte is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fajták genetikai lehetőségeit a vetőmag folyamatos felújításával lehet kihasználni a lehető legjobban.

Juhász Zoltán

Elitmag Kft., Martonvásár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A németországi politikai erők kedvenc csatamezeje lett az agrárpolitika

Az agrárpolitika az egyik kedvenc csatamezeje a németországi választásokon ringbe szálló politikai erőknek, és az agrarheute.com portál véleménycikkének szerzője szerint ezzel a gazdák a legkevésbé sem járnak jól.

Már indul az idény

A kiskertekben még jó ideig a téli hideg az úr, a kertművelők számára viszont már megkezdődik a szezon. Az új esztendőben tiszta lappal és reményteljes várakozással foghatunk neki a termesztésnek. Sorra vesszük azokat a biokertben alkalmazható fogásokat, amelyekkel megalapozhatjuk az egész éves vegyszermentes házikerti termesztést.

Kulcs a hatékonyság

A növénytermesztők lettek 2020 nyertesei: a gabonaárak ötéves csúcson vannak, akárcsak a fehérje- és olajos növényeké, hangzott el a Takarékbank január 25-ei sajtótájékoztatóján, ahol ismertetették a Takarék AgrárTrend Indexének negyedik negyedéves kimutatását. Az előző negyedévi 30,5-ről 31,8-re emelkedett az index értéke.

Itt a magyarázat: miért fordul a napraforgóvirág kelet felé?

Míg a fiatal virágok követik a Nap égi útját, az érett virágzat keletre néz, mert a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, ez pedig egyéb előnyök mellett segíti a magfejlődést, illetve az érést. Ez a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázat az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kutatásának eredménye.

Ingadozó gabonaárak a tőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

Ideje metszeni a szőlőt, megmutatjuk, hogyan!

Ugyan vannak olyan területek, ahol az őszi szőlőmetszésre, vagy éppen közvetlenül a fakadás előtti tavaszira esküsznek, ám a leghíresebb borvidékünkön, Tokaj-Hegyalján már javában zajlanak a szőlőmetszési munkálatok.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.