Back to top

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Hosszú út vezetett idáig, és a martonvásári nemesítés főbb állomásait korszakos fajták fémjelzik.

Az Mv Nádor az utóbbi 5 évben a legnagyobb területen bejelentett fajta volt
„… vegyük komolyan kézbe a magnemesítési eljárást, s emeljük ebbeli munkánk által nem csak buzánk belső nemes értékét, s annak életképességét, hanem ép ez utóbbi tulajdon utján emeljük feljebb buzatermésünk mennyiségét is.” Ez a mondat Kenessey Kálmántól való, aki Fejér megye alispánjaként és kápolnásnyéki birtokosként az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés ügyének felkarolásáért tevékenykedett.

A martonvásári búzanemesítési program 1955-ben kezdődött.

Első jelentős állomása az volt, amikor a Földművelésügyi Minisztérium a martonvásári kutatóintézetet bízta meg a krasznodári (szovjet) Bezosztaja 1 búza fajtafenntartó nemesítésével.

Ez egy gépi betakarításra alkalmas, jó télálló, malmi minőséget adó fajta volt, és a búzanemesítési program kiindulási alapanyagává vált. Sok mai fajtában visszafejthető, mint távoli ős.

Fotó: OMFI-MMI-OMMI-MgSzH-NÉBIH

Az 1971-ben született Martonvásári 1 jelentősége az volt, hogy az első saját nemesítésű martonvásári fajtaként új utat nyitott, megalapozta a további fejlődést. Az első nagy áttörést a jelentős területen termelt Martonvásári 4 jelentette. Elterjedését megbízhatóságával és hidegtűrésével vívta ki. Az 1980-as években elterjedt intenzív búzatermesztés alacsonyabb szárú, korszakos fajtája a Martonvásári 8 volt. Ez volt a legnagyobb részarányban termelt martonvásári fajta, több mint 30 százalék volt a részesedése. Megbízhatósága, termésstabilitása rendkívül keresetté tette. Ugyancsak szép pályát futott be a Martonvásári 16, amely stabil malmi minősége miatt lett a malomipar kedvelt fajtája.

A hazai növénytermesztés műtrágya-felhasználása 1990 után jelentősen visszaesett, a korábbi mennyiség alig tizedrészét juttatták ki a gazdák.

Bár a talajok eleinte jól fel voltak töltve tápanyaggal az előző évtizedeknek köszönhetően, ez nem tartott örökké. Szükség lett egy olyan fajtára, amely jó tápanyag-reakciójával szűkösebb tápanyagellátás mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget ad. Erre kiváló választás volt az Mv Magdaléna.

Mv Nádor: korszakos martonvásári fajták közé lépett
A 2000-es években növekedni kezdett az igény arra, hogy ne csak a sikértartalom legyen nagy, hanem a reológiai tulajdonságok is kiválóak legyenek. A 2000-ben indult Pannon Búza Program fajtái közé – prémium minőségüknek köszönhetően – jól illeszkedett az Mv Suba és az Mv Kolo. E két fajta együttes részaránya évekig jelentős volt a prémium kategóriában. Az Mv Suba mind a mai napig Európa egyik legjobb technológiai minőségű búzafajtája, az Mv Kolo pedig 2020-ban még mindig a 16. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkező fajta volt.

Nem vitatott, hogy az utóbbi időkben ismét a mennyiségi szemlélet került előtérbe, de az a kívánatos, ha emellett a minőségi paraméterek is megfelelnek a malmi elvárásoknak.

Ez a kombináció elég ritka, de a 2012-ben minősített Mv Nádor ennek az elvárásnak is magas szinten megfelel.

Bemutatásakor, a 2013-2014. évi martonvásári katalógusban ezt írtuk róla:

„… az Mv Nádor a jelenleg elérhető legbőtermőbb fajták közé tartozik… Kísérleteinkben a fajtát 9,0–9,5 t/ha szemtermés mellett is mindig állva takarítottuk be. … Az Mv Nádor nemcsak sok, hanem jó minőségű termést is ad. Keményszemű malmi búza. A belőle készített liszt stabil B1 farinográf-értékkel rendelkezik és jellemzően magas, átlagosan 35 százalékos (33–37%) sikértartalmú. Farinográfos görbestabilitása (ICC No. 115/1 szerint) 6 perc, alveográfos W-értéke jó (W=190x10–4 Joule).”

Mindaz, amit a nemesítői akkor tudtak róla és vártak tőle, lassan beigazolódott az elmúlt évtized során. Így aligha véletlen, hogy az elmúlt 8 évben lineárisan növekedett részaránya a vetőmag-előállításokban.

Ez minden nemesítő vágya. Az utóbbi 5 évben, 2016–2020 között a legnagyobb területen bejelentett fajta volt!

A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, az idei vetőmageladásban is piacvezető. Mind a termelői, mind a feldolgozóipari elvárásoknak megfelel: üzemi körülmények közt is magas termésszinten ér el stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrárinnovációs Díjjal ismerték el, két ugyancsak figyelemreméltó társával, az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal együtt. Míg neves elődeinek még csak 30–40 fajtával kellett vetélkedniük, addig az Mv Nádor csaknem 190 fajtával mérkőzve vívta ki piaci pozícióját.

Fotó: NÉBIH

Az Mv Nádor méltó utódja nagy elődeinek, a korszakos martonvásári fajták közé lépett.

Végezetül ismét Kenessey Kálmán meglátását idézzük:

„… nagy súlyt fektettem a magváltoztatásra; ugy okoskodván, hogy búza vetőmagunknak … felfrissítés nélkül okvetlenül hanyatlania kellett életképességében,.…a magfelfrissítés idejét eljöttnek látom.”

Tehát már szerinte is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fajták genetikai lehetőségeit a vetőmag folyamatos felújításával lehet kihasználni a lehető legjobban.

Juhász Zoltán

Elitmag Kft., Martonvásár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Folyamatosan jönnek létre az öntözési közösségek

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.