Back to top

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Hosszú út vezetett idáig, és a martonvásári nemesítés főbb állomásait korszakos fajták fémjelzik.

Az Mv Nádor az utóbbi 5 évben a legnagyobb területen bejelentett fajta volt
„… vegyük komolyan kézbe a magnemesítési eljárást, s emeljük ebbeli munkánk által nem csak buzánk belső nemes értékét, s annak életképességét, hanem ép ez utóbbi tulajdon utján emeljük feljebb buzatermésünk mennyiségét is.” Ez a mondat Kenessey Kálmántól való, aki Fejér megye alispánjaként és kápolnásnyéki birtokosként az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés ügyének felkarolásáért tevékenykedett.

A martonvásári búzanemesítési program 1955-ben kezdődött.

Első jelentős állomása az volt, amikor a Földművelésügyi Minisztérium a martonvásári kutatóintézetet bízta meg a krasznodári (szovjet) Bezosztaja 1 búza fajtafenntartó nemesítésével.

Ez egy gépi betakarításra alkalmas, jó télálló, malmi minőséget adó fajta volt, és a búzanemesítési program kiindulási alapanyagává vált. Sok mai fajtában visszafejthető, mint távoli ős.

Fotó: OMFI-MMI-OMMI-MgSzH-NÉBIH

Az 1971-ben született Martonvásári 1 jelentősége az volt, hogy az első saját nemesítésű martonvásári fajtaként új utat nyitott, megalapozta a további fejlődést. Az első nagy áttörést a jelentős területen termelt Martonvásári 4 jelentette. Elterjedését megbízhatóságával és hidegtűrésével vívta ki. Az 1980-as években elterjedt intenzív búzatermesztés alacsonyabb szárú, korszakos fajtája a Martonvásári 8 volt. Ez volt a legnagyobb részarányban termelt martonvásári fajta, több mint 30 százalék volt a részesedése. Megbízhatósága, termésstabilitása rendkívül keresetté tette. Ugyancsak szép pályát futott be a Martonvásári 16, amely stabil malmi minősége miatt lett a malomipar kedvelt fajtája.

A hazai növénytermesztés műtrágya-felhasználása 1990 után jelentősen visszaesett, a korábbi mennyiség alig tizedrészét juttatták ki a gazdák.

Bár a talajok eleinte jól fel voltak töltve tápanyaggal az előző évtizedeknek köszönhetően, ez nem tartott örökké. Szükség lett egy olyan fajtára, amely jó tápanyag-reakciójával szűkösebb tápanyagellátás mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget ad. Erre kiváló választás volt az Mv Magdaléna.

Mv Nádor: korszakos martonvásári fajták közé lépett
A 2000-es években növekedni kezdett az igény arra, hogy ne csak a sikértartalom legyen nagy, hanem a reológiai tulajdonságok is kiválóak legyenek. A 2000-ben indult Pannon Búza Program fajtái közé – prémium minőségüknek köszönhetően – jól illeszkedett az Mv Suba és az Mv Kolo. E két fajta együttes részaránya évekig jelentős volt a prémium kategóriában. Az Mv Suba mind a mai napig Európa egyik legjobb technológiai minőségű búzafajtája, az Mv Kolo pedig 2020-ban még mindig a 16. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkező fajta volt.

Nem vitatott, hogy az utóbbi időkben ismét a mennyiségi szemlélet került előtérbe, de az a kívánatos, ha emellett a minőségi paraméterek is megfelelnek a malmi elvárásoknak.

Ez a kombináció elég ritka, de a 2012-ben minősített Mv Nádor ennek az elvárásnak is magas szinten megfelel.

Bemutatásakor, a 2013-2014. évi martonvásári katalógusban ezt írtuk róla:

„… az Mv Nádor a jelenleg elérhető legbőtermőbb fajták közé tartozik… Kísérleteinkben a fajtát 9,0–9,5 t/ha szemtermés mellett is mindig állva takarítottuk be. … Az Mv Nádor nemcsak sok, hanem jó minőségű termést is ad. Keményszemű malmi búza. A belőle készített liszt stabil B1 farinográf-értékkel rendelkezik és jellemzően magas, átlagosan 35 százalékos (33–37%) sikértartalmú. Farinográfos görbestabilitása (ICC No. 115/1 szerint) 6 perc, alveográfos W-értéke jó (W=190x10–4 Joule).”

Mindaz, amit a nemesítői akkor tudtak róla és vártak tőle, lassan beigazolódott az elmúlt évtized során. Így aligha véletlen, hogy az elmúlt 8 évben lineárisan növekedett részaránya a vetőmag-előállításokban.

Ez minden nemesítő vágya. Az utóbbi 5 évben, 2016–2020 között a legnagyobb területen bejelentett fajta volt!

A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, az idei vetőmageladásban is piacvezető. Mind a termelői, mind a feldolgozóipari elvárásoknak megfelel: üzemi körülmények közt is magas termésszinten ér el stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrárinnovációs Díjjal ismerték el, két ugyancsak figyelemreméltó társával, az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal együtt. Míg neves elődeinek még csak 30–40 fajtával kellett vetélkedniük, addig az Mv Nádor csaknem 190 fajtával mérkőzve vívta ki piaci pozícióját.

Fotó: NÉBIH

Az Mv Nádor méltó utódja nagy elődeinek, a korszakos martonvásári fajták közé lépett.

Végezetül ismét Kenessey Kálmán meglátását idézzük:

„… nagy súlyt fektettem a magváltoztatásra; ugy okoskodván, hogy búza vetőmagunknak … felfrissítés nélkül okvetlenül hanyatlania kellett életképességében,.…a magfelfrissítés idejét eljöttnek látom.”

Tehát már szerinte is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fajták genetikai lehetőségeit a vetőmag folyamatos felújításával lehet kihasználni a lehető legjobban.

Juhász Zoltán

Elitmag Kft., Martonvásár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Újabb lisztáremelésre kényszerülnek a malmok

Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Okos gabonaszonda

Egy magyar találmány forradalmasíthatja a gabonaraktározást: a síktárolókban előforduló nedvesedésre kínál megoldást a GrainMonitor okos gabonaszondája, amely három-négy éves akkumulátoridővel rendelkezik, ez idő alatt nem is kell feltölteni.

Boldog palánta, boldog vevő

Tavasszal sok kertésznek bővült a vevőköre, azonban újabb feladatokat és felelősséget is rótt a kertészekre, hogy úgy szolgáljanak ki minden vásárlót, hogy elégedettek legyenek és visszatérjenek. Rizmayer Katalin, a Floretum Kft. vezetője a Flora Hungaria Nagybani Virágpiacon tartott szakmai napon kifejtette, hogyan növeli a nemesítői és termesztői szakértelem a vásárlói elégedettséget.

Megvédett növények – a gazdálkodás sikere

Két óra két tételben: online konferencián mutatta be újdonságait az FMC-Agro Hungary Kft., s látta el útravalóval, hasznos információkkal azt a közel négyszázötven gazdát, vállalkozást, amely bekapcsolódott az éterben folyó tanácskozásba.

Hibrid burgonya termesztése - magról

Világszerte hagyományosan gumószaporítással termesztik a burgonyát. A magyar nyelv különbséget tesz aközött, ha valamit generatív úton szaporítunk, mert az maggal történik, míg ha vegetatív úton, akkor ültetést mondunk. Idehaza még szakmai körökben sem teljesen tiszta, hogy a gumó, a burgonya föld alatti módosult szárrésze az nem vetőgumó lenne, hanem ültetőgumó.

Japán szuperparadicsom

Japánban az egészségügyi. munkaügyi és jólléti minisztérium engedélyezte a termesztését és forgalmazását a Tsukuba Egyetem és a Sanatech Seeds cég paradicsomújdonságának. A genetikailag módosított fajtán 15 évig dolgoztak a kutatók. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy világon elsőként Szingapúrban laboratóriumban készített húst is vásárolhatnak már a fogyasztók.