„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

Hosszú út vezetett idáig, és a martonvásári nemesítés főbb állomásait korszakos fajták fémjelzik.

„… vegyük komolyan kézbe a magnemesítési eljárást, s emeljük ebbeli munkánk által nem csak buzánk belső nemes értékét, s annak életképességét, hanem ép ez utóbbi tulajdon utján emeljük feljebb buzatermésünk mennyiségét is.” Ez a mondat Kenessey Kálmántól való, aki Fejér megye alispánjaként és kápolnásnyéki birtokosként az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés ügyének felkarolásáért tevékenykedett.

A martonvásári búzanemesítési program 1955-ben kezdődött.

Ez egy gépi betakarításra alkalmas, jó télálló, malmi minőséget adó fajta volt, és a búzanemesítési program kiindulási alapanyagává vált. Sok mai fajtában visszafejthető, mint távoli ős.

Az 1971-ben született Martonvásári 1 jelentősége az volt, hogy az első saját nemesítésű martonvásári fajtaként új utat nyitott, megalapozta a további fejlődést. Az első nagy áttörést a jelentős területen termelt Martonvásári 4 jelentette. Elterjedését megbízhatóságával és hidegtűrésével vívta ki. Az 1980-as években elterjedt intenzív búzatermesztés alacsonyabb szárú, korszakos fajtája a Martonvásári 8 volt. Ez volt a legnagyobb részarányban termelt martonvásári fajta, több mint 30 százalék volt a részesedése. Megbízhatósága, termésstabilitása rendkívül keresetté tette. Ugyancsak szép pályát futott be a Martonvásári 16, amely stabil malmi minősége miatt lett a malomipar kedvelt fajtája.

Bár a talajok eleinte jól fel voltak töltve tápanyaggal az előző évtizedeknek köszönhetően, ez nem tartott örökké. Szükség lett egy olyan fajtára, amely jó tápanyag-reakciójával szűkösebb tápanyagellátás mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget ad. Erre kiváló választás volt az Mv Magdaléna.

A 2000-es években növekedni kezdett az igény arra, hogy ne csak a sikértartalom legyen nagy, hanem a reológiai tulajdonságok is kiválóak legyenek. A 2000-ben indult Pannon Búza Program fajtái közé – prémium minőségüknek köszönhetően – jól illeszkedett az Mv Suba és az Mv Kolo. E két fajta együttes részaránya évekig jelentős volt a prémium kategóriában. Az Mv Suba mind a mai napig Európa egyik legjobb technológiai minőségű búzafajtája, az Mv Kolo pedig 2020-ban még mindig a 16. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkező fajta volt.

Ez a kombináció elég ritka, de a 2012-ben minősített Mv Nádor ennek az elvárásnak is magas szinten megfelel.

Bemutatásakor, a 2013-2014. évi martonvásári katalógusban ezt írtuk róla:

„… az Mv Nádor a jelenleg elérhető legbőtermőbb fajták közé tartozik… Kísérleteinkben a fajtát 9,0–9,5 t/ha szemtermés mellett is mindig állva takarítottuk be. … Az Mv Nádor nemcsak sok, hanem jó minőségű termést is ad. Keményszemű malmi búza. A belőle készített liszt stabil B1 farinográf-értékkel rendelkezik és jellemzően magas, átlagosan 35 százalékos (33–37%) sikértartalmú. Farinográfos görbestabilitása (ICC No. 115/1 szerint) 6 perc, alveográfos W-értéke jó (W=190x10–4 Joule).”

Ez minden nemesítő vágya. Az utóbbi 5 évben, 2016–2020 között a legnagyobb területen bejelentett fajta volt!

A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, az idei vetőmageladásban is piacvezető. Mind a termelői, mind a feldolgozóipari elvárásoknak megfelel: üzemi körülmények közt is magas termésszinten ér el stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrárinnovációs Díjjal ismerték el, két ugyancsak figyelemreméltó társával, az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal együtt. Míg neves elődeinek még csak 30–40 fajtával kellett vetélkedniük, addig az Mv Nádor csaknem 190 fajtával mérkőzve vívta ki piaci pozícióját.

Az Mv Nádor méltó utódja nagy elődeinek, a korszakos martonvásári fajták közé lépett.

Végezetül ismét Kenessey Kálmán meglátását idézzük:

Tehát már szerinte is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a fajták genetikai lehetőségeit a vetőmag folyamatos felújításával lehet kihasználni a lehető legjobban.

Juhász Zoltán

Elitmag Kft., Martonvásár