Back to top

Halottak napjára készülve - A sírok növényei

Most még októbert írunk, ám ha a november eleji kegyeleti ünnepre sírbeültetéssel készülnénk, annak most van itt az ideje... A sírkertészet egy külön ága a kertépítésnek, mivel ide elég speciális növény-összeállítás kell. Tág tűrésű, szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő, gyomelnyomó fajok alkalmasak sírok beültetésére, melyek lehetőleg az év minél nagyobb részében díszítőértékkel bírjanak.

A sírok beültetésére szánt növényeknek sok elvárásnak kell megfeleljenek
Fotó: wikipedia
Sírkert, vagy temető?

Sajnos hazánkban ezen a téren is akadnak lemaradások, hiszen sírkertet csak elvétve találunk, helyette a temető a gyakoribb temetkezési hely. A kettő között az alapvető különbség, hogy míg

egy sírkert elsősorban egy hangulatos kert, ahol temetkeznek is, tehát a növényzet hangsúlyos szerephez jut, addig a temető elsősorban egy temetkezési hely, ahol néhány növény is díszíti a kegyhelyeket.

Utóbbinak sok kertészeti értéke nincs, hiszen hazánk temetőiben olyan sűrűn, szinte egymást érik a sírkövek, hogy gyakran lépkedni is nehéz köztük, ami még nyomasztóbbá teszi az amúgy is szomorúságot árasztó területet. A kialakult szokásokon változtatni már szinte lehetetlen, vagy legalábbis több emberöltőbe telne, ám élő növényekkel beültetve a sírokat, barátságosabbá tehetők azok és az egész temető is.

A magyar temetőkben a növényzet nem igazán hangsúlyos
Fotó: wikipedia
A hazai sírok jellemzői

A magyarországi temetkezési-, és temetői szokások alapján a sír három főbb részre osztható. Ezek a sírjel vagy síremlék, a növényzet és a virágdísz, ami jobb esetben vágott virágot és élő koszorút jelent - sokszor azonban művirágot. A sírköveknek is meg van a maga divatja, ami napjainkban nagy változatosságot mutat, és jelentősen pénztárcafüggő. A temetést követően a sírjelek fából készülnek, majd később a hozzátartozók általában maradandó síremléket állítanak kőből.

A sír elé kerül a fejfa, köré pedig keretet létesítenek. Egyes esetekben ezeket részben illetve teljesen lefedik.

A teljesen lefedett síremlékre értelemszerűen nem lehet növényt ültetni, maximum kis kőedényben egy-egy tő szárazságtűrő évelőt.

A hazai sírkertészeti gyakorlat szerint a növényeket főként a később részletezett gondozási igényük alapján szokás kiválogatni, ám a szokásokból adódóan is akad még néhány szempont.
Amennyiben az elhunyt fiatal volt, akkor általában világos virágszínű növényeket ültetnek, míg az idősebbek nyughelyére a mélyebb, sötétebb színek utalnak a hagyomány szerint. Kivételt képez, ha az elhunytnak voltak kedvenc növényei, virágai, amelyek a mi klímánkon is jól érzik magukat: akkor ezeket szokás kiültetni. A síremlék színéhez is igazíthatjuk a kiültetéseket, hiszen világos sírkő esetén a sötétebb virágszínek, míg sötét sírkő mellé világos virágok illenek jobban.

A növényválasztás szempontjai

A növényválasztáskor fontos szem előtt tartani néhány lényeges dolgot, aminek köszönhetően a sír mindig ápolt képet nyújt, még abban az esetben is, ha rohanó világunk, vagy a távolság miatt csak ritkán tudjuk meglátogatni. Ha gyakran fel tudjuk keresni a sírt, akkor lehet egynyári növényeket is ültetni rá, ezek viszonylag sok gondozást igényelnek. Ha csak ritkán tudunk eljutni a temetőbe akkor szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő fajokat válasszunk, és az is lényeges szempont, hogy a talajt takaró, dús levélzetű növények legyenek a síron, amelyek árnyékolva a talajt a gyomosodást is akadályozzák.

A temetőkbe a kimondottan alacsony, illetve törpe növekedésű növények kiültetése ajánlott.

Fákat, nagy cserjéket egyrészt a helyhiány miatt nem illik ültetni, másrészt azok idővel úgy beárnyékolnák a környéket, hogy ha a szomszéd sírokra egynyárikat, vagy más fényigényes növényt szeretnének ültetni, az emiatt szinte lehetetlenné válna. Egyes temetőkben korlátozzák is a beültethető növényeket a méretük miatt.

A kövirózsák jól bírják a szárazságot (Sempervivum calcareum cv.)
Fotó: wikipedia
A sírok növényei

A sok gondozást és gyomlálást igénylő egynyáriak kiültetésének az ideje május közepén van. Előnyük, hogy egészen az első fagyokig virágoznak, folyamatosan díszítve a sírt. Hátrányuk, hogy évente újra kell ültetnünk őket, és sokszor az öntözésükről is gondoskodni kell.
A kétnyáriak közül az árvácska a leggyakoribb temetői virág. Ősszel kiültetve következő őszig díszítenek, ám virágzásuk a fajták többségénél szakaszos, és gondot kell fordítanunk gyommentesítésükre.

Az évelő növények levelükkel, virágjukkal, sőt gyakorta alkatukkal is díszíthetnek. Érdemes kiemelni az amúgy sziklakerti évelőkként is tartott növények közül a kövirózsákat (Sempervivum ssp.), és varjúhájféléket (Sedum ssp.), amelyek viszonylag szárazságtűrők, fénykedvelők, zárt csoportot alkotnak, így gyommentesen tartják maguk alatt a talajt. Többségük még kis kőedénybe ültetve is képes úgy fejlődni, hogy a természetes csapadék mellé nem kap pótlást.

A cserjék közül főleg a törpecserjék és a talajtakarók alkalmasak sírok beültetésére, amelyekből sok forma és színváltozat beszerezhető.

Ilyenek például a madárbirs (Cotoneaster ssp.), a hangafélék (Erica ssp) vagy a törpe rózsák. Különösen előnyös, ha lomblevelű, örökzöld növényt is választunk, mivel ezek télen is díszítenek. Jó példa erre a kecskerágók (Euonymus ssp.) talajtakaró változatai, vagy a borostyánok (Hedera ssp.).
A tűlevelű, pikkelylevelű örökzöldek szép zöld felületet adnak egész évben. Alacsony növésű, sírokon alkalmazható változataik a törpefenyő (Pinus mugo), a cukorsüveg fenyő vagy a borókák (Juniperus ssp.) terülő alkatú kertészeti változatai.

Egy egyszemélyes sírra évelőből 8-10, törpecserjéből 3-4 darabot ültessünk. Ez azért ideális mennyiség, mert a növények viszonylag gyorsan benövik a hantot, de nem lesznek túlzsúfoltak.
A fejfa mellé ültessük a magasabb növésű fajokat, a növények mérete onnan csökkenjen lépcsőzetesen, így tetszetős és átlátható kiültetést kapunk. Szokás még szegélynövényeket ültetni körbe, mintegy bekeretezve a hantot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Az év utolsó hónapjának növénye: a pálmaliliom

A Holland Virágiroda a Yuccát, másnéven pálmaliliomot választotta december hónap növényének. A következő évtől a Virágiroda szakít a sok éves hagyománnyal, többé nem havonta fogja megnevezni a célzott reklámkampánnyal támogatott növényeket, hanem szezononként állít össze trend kollekciókat.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.