Back to top

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Napjainkban fiával, Róberttel irányítják közösen a tejhasznú szarvasmarhatelepet.

Az elmúlt 20 évben pályázatok segítségével tudták azt elérni, hogy tehenészetük az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által minden hónapban közzétett országos termelési rangsorban folyamatosan az első 10 között szerepel. Jelenleg 60 embert foglalkoztatnak, és mintegy 2000 egyedszámú holstein-fríz állomány áll a tulajdonukban, amelyből 950 tehén biztosítja a napi tejtermelést. Gazdálkodásuk 1200 hektár szántóföldön és 4-500 hektár gyepterületen zajlik, amelyeket jellemzően hosszú távú bérleti szerződések révén művelnek.

Kővágó Róberttel az új beruházásuk átadóján beszélgettem.

Édesapja korábban is az agráriumban dolgozott, mielőtt 1997-ben megvásárolta volna a Lakto Kft.-t. Családi hagyománya van a gazdálkodásnak?

– Már a nagyszülők is állattenyésztéssel és a hozzá kapcsolódó háztáji szántóföldi gazdálkodással foglalkoztak Kalocsa környékén. Édesapám állami gazdaságból indult, majd állatfelvásárlóként került kapcsolatba a Lakto Kft.-vel. Én gépészmérnökként végeztem, majd ezt követően kezdtem el segíteni a tehenészet munkáját. Többen azzal biztattak a diplomám meg­szerzése után, hogy egy gépészmérnökből még lehet jó állattenyésztő, de ez fordítva már kevésbé lenne igaz.

1997-ben milyen állapotban vették át a szarvasmarhatelepet?

– Átvételkor nagyon rossz állapotban voltak az épületek és az állatok is. Jóval kevesebb jószág volt, és nagyon rossz termelési paraméterekkel üzemelt a tehenészet. De nem csak ez volt a probléma. Akkoriban 600 tehén volt – szaporulat és takarmány nélkül – nagyon lesoványodott, rossz állapotban. Eléggé lentről kellett építkezni.

A most átadott 1,2 milliárd forint összértékű beruházás hányadik volt a sorban?

– Sokadik. De csak a folyamatos fejlesztések hoztak eredményt. Most technológiai korszerűsítést végeztünk, valamint egy 6000 négyzetméteres növendék istállót, kettő nyári szálláshelyet, silótereket és elletői fejőházat építettünk. Korábban szintén pályázat segítségével modern fejő- és tejházat hoztunk létre, illetve egy 40 állásos Fullwood Abreast típusú radiál karusszel fejőberendezést, amihez megvásároltuk a hozzá kapcsolódó részegységeket is. De pályázat útján tudtuk a régi istállókat korszerűsíteni, új istálló építésével bővíteni a férőhelyeket, de takarmánytároló-terekkel, borjúnevelővel is gyarapodott korábban a telep. Mindemellett a gépparkot is folyamatosan bővíteni vagy cserélni kell, és egy szarvasmarhatelepen a környezetvédelmi szempontból szükséges beruházásokat is el kell végezni. Mindezeknek a beruházásoknak köszönhetjük, hogy a Magyarország egyik legmodernebb telepévé tudtunk válni.

A most elkészült beruházás átadóján elhangzott, hogy néhány évvel ezelőtt a Lakto Kft. az elsők között kapta meg a „Minősített Tenyészállat Előállító Üzem” címet, és az se ritka, ha egy-egy tehenük esetében az éves laktáció meghaladja a 12 000 kg-os termelést. A jövőben tervezik a telep bővítését, az állatállomány növelését?

– Bővítést és állománynövelést nem tervezünk, viszont a fejlesztéseket folytatni szeretnénk, ezért októberben ismét pályázunk. Infrastrukturális beruházásra törekszünk, valamint egy 50 állásos fejőberendezést és kiszolgáló robotokat tervezünk vásárolni.

Ismét lehet pályázni

Dr. Nagy István agrárminiszter a dabasi beruházás átadóján bejelentette, hogy októbertől ismét lehet pályázni állattartó telepek korszerűsítésére. A közeljövőben akár 4 milliárd forintos fejlesztések is meg­valósulhatnak, amelynek az 50%-át a magyar állam európai uniós támogatási forma keretében tudja biztosítani. Az új pályázati forrás 50 milliárd forint keretösszeggel indul, ám ha nagy lesz a túligénylés, akkor elképzelhető, hogy növelik a rendelkezésre álló keretet. A pályázat kiemelt célja, hogy olyan stratégiai jelentőségű beruházások tudjanak megvalósulni a magyar agráriumban, amelyek az ágazat versenyképességét képesek javítani. Ennek érdekében egy fejlesztéshez igényelhető maximális összeg felső határát 2 milliárd forintra emelték.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a tej áfájának 5 százalékra való lecsökkentése jelentős eredményeket hozott. A módosítás hatására az importtej háttérbe szorult, a tejtermelők hazai piaca erősödött, amelynek következtésben a hazai tej vált meghatározóvá az üzletek polcain. A fejlesztések támogatásával a tárca tovább kívánja erősíteni a magyar tejipart, valamint segíteni szeretnék a minél magasabb fel­dol­go­zottsági szintű hazai tejtermékek előállítását.

Az átadott fejlesztést szemlézi Pánczél Károly országgyűlési képviselő, Nagy István agrárminiszter és a házigazda Kővágó Ignác
Az átadott fejlesztést szemlézi Pánczél Károly országgyűlési képviselő, Nagy István agrárminiszter és a házigazda Kővágó Ignác

A koronavírus-járvány miatt létrehozott mezőgazdasági válságkezelő csomagból 1,7 milliárd forintot igényelt a több mint 2600 tejhasznú tehenet tartó gazdaság, amely összeget még az ősszel kifizetik a gazdák számára, mivel anyagi stabilitásuk elengedhetetlen a magyar ellátásbiztonság szempontjából. Az állattenyésztésen belül a piaci egyensúly megtartásához nélkülözhetetlen a jövedelempótló támogatások jelenlegi szintjének megőrzése, mert az jelentős mértékben hozzájárul az adott ágazat jövedelmezőségéhez, így a tejágazatéhoz is – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István a telepátadó beszédében arra bíztatta a gazdákat, hogy kövessék a Lakto Kft. példáját, használják ki a fejlesztési lehetőségeket, erősítsék az agrárágazat gazdasági szerepét,
segítsék a magyar vidék megtartó és fenntartó erejét. A fogyasztókat pedig arra kérte, hogy legyenek tudatos vásárlók, hiszen
ha magyar terméket választanak, azzal a magyar gazdaságot erő­sítik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Egy évvel meghosszabbodik több vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.