Back to top

Japánbirsek: nemcsak dísz-, gyógynövények is

A japánbirsek kedvelt díszcserjék, ám termésükről kevesen tudják, hogy feldolgozva fogyaszthatóak, sőt gyógyhatással is rendelkeznek. Régen befőttek, lekvárok savanyúságának beállítására gyakran használták ezeket az aranyszínű almácskákat.

Az ősz szenzációs terményekkel kápráztat el minket, azonban a színpompás káposztafélék, sütőtök hegyek és burgonya halmok mellé odakívánkozik egy szerény, de fantasztikus gyümölcs, melyről még mindig kevesen tudják, hogy fogyasztható, sőt jelentős gyógyhatásokkal is rendelkezik.

Minden szempontból szerethető

Chaenomeles speciosa termése
Fotó: wikipedia
A birs (Cydonia oblonga) „kistestvére” a japánbirs (Chaenomeles ssp.) közkedvelt díszcserje. Szereti a napot, de félárnyékos helyen is egész jól eléldegél, kedveli a jó vízellátású, humuszos talajt, viszont érzékeny a magas mésztartalomra.

Tavasszal gazdag virágtengerrel kápráztat el, piros, rózsaszín, vagy fehér színben, melyért rajonganak a méhek és más pollinátorok.

Különleges látványosság a Toyo-Nishiki nevű fajta, amely egyszerre különböző színű virágokat hoz. Kedvelt sövénynek, szoliterként, csoportosan, és bonsai készítéshez is remek alany lehet. Az év közben a formálódó gyümölcsök megbújnak a sűrű lombozatban.

Kőkemény kincs

Tavasszal virágjukkal díszítenek
Fotó: wikipedia
A japánbirs gyümölcse nagyon kemény, markánsan savanyú, kissé fanyarkás, olykor meglepően masszív viaszréteggel bevont. Az „aranyalmák” fajtától függően különböző méretűek, formájúak, és zamatúak. Az illata finom, fűszeres és egzotikus gyümölcsös jegyekkel bír. Hűvös helyen akár hónapokig tárolható. A magas pektintartalmú termés elsősorban hőkezelve használható fel hasonlóképpen, mint a birsalma.

Készülhet belőle ízletes szirup, lekvár, zselé, sajt, önmagában vagy akár némi almával társítva.

Megszárítva teakeverékekhez is adhatjuk, préselhető belőle lé, ami akár a citromlé helyettesítésére is alkalmas, vagy keverhető más gyümölcslevekkel.

Elismert gyógynövény

A Chaenomeles japonica és a Ch. speciosa őshazája Japán, míg a Ch. sinensis Kínából származik. Japánban nem csupán díszítő értéke miatt termesztik ezeket, hanem kulináris élvezetet nyújtó alapanyagnak tekintik, és nagyra becsülik a gyógyhatásait is.

Szívesen használják gyulladáscsökkentő hatása végett különböző akut és krónikus gyulladásos folyamatok enyhítéséhez.

Az egyik fő alkalmazási területe a légúti tünetek, köhögés, torokgyulladás kezelése és a váladékoldás elősegítése, ezért a megfázásos, influenzás időszakokban óriási segítség. A Ch. sinensis-t antivirális hatása miatt még vizsgálják az influenza elleni hatékony védekezés szempontjából, határozottan ígéretes jelöltnek tűnik. Hatóanyagai gátolják az egyebek mellett a mandula-, torok-, és garatgyulladást is okozó Streptococcus pyogenes-t, továbbá a baktériumok által termelt hialuronidáz enzim képződését is, mely az érzékeny és fájdalmas duzzanatért tehető felelőssé.

Felfedezték, hogy jelentős antioxidáns, immunstimuláns és általános tonizáló hatással is rendelkezik.

Segíti az emésztést valamint csökkentheti a vérnyomást is.

Tápanyagtartalma

Az egyik legszebb változat a Toyo-Nishiki fajta.
Fotó: wikipedia
Figyelemre méltó a C-vitamin tartalma, mivel 100 g nyers gyümölcs kb. 127 mg-ot tartalmazhat. Gazdag rostokban, ásványi anyagokban (vas, réz, cink, mangán, molibdén, magnézium, kalcium, kálium, nátrium, és egyéb hatóanyagokban (flavonoidok, polifenolok, triterpének, szerves savak). Az egyik legegyszerűbb kivonatolási eljárás, amikor szirupot készítünk belőle.

Aranyalmaszirup

Két- három megmosott japánbirs termést vékony szeletekre vágunk és egy befőttes üvegbe teszünk. A magokat a biztonság kedvéért inkább hagyjuk ki.

Annyi mézet öntünk rá, amennyi ellepi, és lezárjuk, majd egy arra alkalmas, kibélelt edénybe állítjuk.

Az üveg feléig vizet töltünk a fazékba, majd a legalacsonyabb hőfokon, nagyon kíméletesen melegítjük egy órán keresztül. Miután elzártuk a hőforrást, és hagytuk kihűlni, átszűrjük egy tiszta üvegcsébe és már fogyasztható is. A gyümölcs nedveitől felhígul a méz, ezért a művelet után feltétlenül ajánlott hűtőszekrényben tartani, és mielőbb elfogyasztani. Érdemes inkább többször kisebb adagokat készíteni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Itt a kertrendezés és a faifjítások ideje

Az ősz a legalkalmasabb hónap arra, hogy kertünkben nagyobb munkákat elvégezzünk. Néha szükség van nagyobb volumenű változásokra, megújulásra a kertben is. A fák, cserjék egy része idővel elöregszik, felkopaszodik ám ezeket egy ifjító metszéssel újra jó kondícióba hozhatjuk.