Back to top

A vadgazdálkodás sem maradt ki a "jóból"

2020 jelentősen átírta a várakozásokat gazdasági oldalról. A pandémia ellehetetlenítette a HoReCa-szektort, ezáltal több ágazat is bizonytalan gazdasági körülmények közé keveredett. Ez történt a vadgazdálkodásban is, ahol az előző vadászati idényben soha nem látott mennyiségű pénzt hagytak hazánkban a külföldi vendégvadászok, az aktuális vadászati év pedig ennek pont az ellenkezőjét mutatja.
A 2019/2020-as vadászati idényben mintegy hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok költekezései nyomán - derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásából.

A tavalyi vadászati év ebben az értelemben rekordévnek számít. Részletezve bérvadásztatásért több mint hatmilliárd, más egyéb, a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokért pedig közel 900 millió forintot fizettek a külhoni vadászok.

Összehasonlításképpen: a 2018–2019-es hasonló időszakban az előbbiekből 5,4 milliárd és 796 millió forint származott - írja  a Világgazdaság.

A jelen naptári idény meg sem közelíti az előző évit. Az évente átlagosan 25-30 ezer Magyarországra érkező külföldi bérvadász a pandémia miatt elrendelt határzárból adódóan, nem érkezhetett be az országba, ami a vadászturizmus lenullázását eredményezte. Az április közepétől induló őzbakidényre jellemzően külföldiek fizetnek be a nagyobb értékű és trófeasúlyú bakok elejtésére, így viszont a vadásztársaságok tagjai kaptak lehetőséget többhelyütt kedvezményes elejtésre.

A történelem megismételte önmagát a szeptemberi gímszarvasbőgés idején is, illetve az októberi dámbika barcogáskor is állapotot eredményezett.

Miután vadászat is a turizmusszektor ágához tartozik, mondván a külföldi bérvadász szállást foglal, fogyaszt és vadászik, így egyértelmű volt, hogy a HoReCa-szektor térde kényszerülése a vadgazdálkodási ágazatot is hasonló helyzetbe kényszeríti.

A következmények vélhetően magukért beszélnek a továbbiakban, a kieső bevételek gazdasági átcsoportosításra sarkallhatja az ágazatot. Reménykedjünk, hogy a következő, március 1-jével kezdődő vadászati év már kedvezőbb körülmények között zajlik le, és a külföldi vadászok visszatérhetnek az üzekedés és a bőgés idejére is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Egy csónak, egy ember

A koronavírusnak semmi sem szent. Amire lehet, arra „ráteszi a kezét”. A kormány eközben a járás megfékezéséért minden lehetséges eszközzel fellép, ami egyebek mellett a kijárási és más korlátozásokban testesül meg. A sportvadászok területre járásának korlátozása utána a horgászokat is elérték a szigorítások, melyekről a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) is beszámolt.

Borlovagok bíráltak a Küküllő mentén

Az első ízben megszervezett Borászok Borásza kitüntető címet a kelementelki Orbán Mihály vehette át a közelmúltban. A járványügyi szigorítások és óvintézkedések miatt a Kis-Küküllő menti két borlovagrend borászainak szűkebb körű versenyét tartották Balavásáron.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

Leállt Bajorország legnagyobb vágóhídja koronavírus-fertőzések miatt

Időről időre bekerülnek a hírekbe a német húsipari vállalkozások azzal, hogy a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt átmenetileg le kell állítaniuk a termelést. Most Bajorország legnagyobb feldolgozójának 300 dolgozójából lett 83-nak pozitív a tesztje.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.