Back to top

Sebesen fut, kiváló vadász – a magyar agár

Erős csontozat, karakteres, áramvonalas fej- és testforma, közepes méretű fülek. Izmos, kitartó, és rossz talajon is nagyon gyors. Szaglása jó, de inkább szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a vadászaton elsősorban tigriscsíkosakat használnak.

Éppen olyanok, mint a Jászságban élő Szloboda István állatai, amelyekkel a szokásos délutáni séta közben találkoztunk a kora őszi Zagyva partján. Relatív – feleli Szloboda István arra a kérdésre, hogy okos, intelligens állat-e a magyar agár. Úgy jellemzi ezeket a kecses, erős jószágokat, hogy nem buták, de nem is szolgalelkűek. Bár úgy tartják, hogy nem barátkozó típus, ez azért nem ilyen egyszerű.

Fotó: Bocskay Zsolt

Ha valaki be akarna jönni az általa védett területre, azt megakadályozná, de ha pórázon van például egy bemutatón, akkor egy simogatásért vagy egy fél szendvicsért eladja a lelkét.

És ha már egyszer megszeretgette valamelyiket az ember, utána megköveteli az ismétlést.

Hamar megszokják azt, hogy rendezvényekre járnak – folytatja a jellemzést István párja, Heni, aki szerint nekik már természetes, hogy emberek között vannak, gyerekek simogatják őket. Sok rendezvényre kell elmenni, hogy a magyar agarat megismerjék és megszeressék, viszont versenyekre nem járnak, mert az eredeti funkciójuk a vadászat, és István erre akarja használni őket.

„Amikor vadásznak, nekem okoznak örömöt” – teszi hozzá a gazda.

Szlobodáéknak igen sok agaruk van, az udvarban „csak” öt, de István nevén van vagy tizenkettő. Ennyi agárral nem tudnának érdemben foglalkozni, ezért azok barátoknál, közeli ismerősöknél laknak, és ők dolgoznak velük.

Lehet is, meg nem is agárral vadászni

Bár a jogszabályok lehetővé teszik a magyar agárral történő vadászatot, de az ehhez szükséges kiegészítő elemek nincsenek meg. Például lehet agarat vizsgáztatni, van tananyag és vannak képzett bírók is, de az agarász kiegészítő vizsga anyagát még nem fogadták el, az a minisztériumban vár aláírásra. Jó lenne minél előbb dönteni, mert jóvá kellene tenni a sok évtizedes rombolás következményeit.

Sokat ártott e régi hagyományos vadászati módnak amikor az 1950-es években előírták, hogy Magyarországon vadat elejteni csak lőfegyverrel lehet.

Akkor sem tiltották az agarászatot, csak éppen kimaradt az elfogadott vadászati formák felsorolásából.

Fotó: Bocskay Zsolt
A virágkor érdekes módon az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után volt, amikor labancok mindenkitől bevonták a fegyvertartási engedélyt. Így vadászni szinte csak agarakkal lehetett, és ezek az alkalmak hamar politikai összejövetelekké is váltak. Az agarászat aztán lassan átment díjagarászatba, ahol már nem a fogás volt a lényeg, hanem az, hogyan éri az agár a nyulat, és hogy mire lehet pontot adni, vagyis szubjektív szempontok szerint kezdték minősíteni az állatokat, ezáltal a vadászatból versenyzés lett.

Honfoglaló őseink szenvedélyes vadászok voltak, és hozták magukkal az agaraikat, amik jó szolgálatot tettek a nyíllal, dárdával nem leteríthető vad esetében. Minden síksági népnek megvolt a maga agara, és a magyarok valószínűleg innen-onnan szedték össze a nekik tetsző példányokat. A török időkből írott emlék szerint a hódítók hozták magukkal a „széltől fajzott”, vagyis szélsebes agaraikat. A magyarok ezekkel javították fel a hazai állományt, majd vadásztak velük egészen az anglomán időkig, az 1830-as évekig, amikor megjelent nálunk is az angol grey­hound. Az tévhit, hogy majdnem kihalt a magyar agár, de az biztos, hogy az 1950-es évek tiltását megsínylette ez a kutyafajta. Az embereknek akkor is enniük kellett, és a titokban tartott magyar agár volt a legcsendesebb vadászati eszközük, vagyis az orvvadászok őrizték meg az utókornak a magyar agarat. Pálya- és coursing versenyzésre is alkalmasak, különösen a hosszabb távú versenyek ideálisak számukra. A tradicionális színű példányokkal inkább vadásznak, a fehér alapon foltosakkal pedig a kiállításokon találkozhatunk.

De ami ma a klasszikus vadászatot illeti, az érvényes szabályok szerint mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vele vadászni, melynek formája lehet egyéni vagy társas.

Régen a lovas agarászat volt a legnépszerűbb forma, ez volt mindenkinek a szíve vágya, de ehhez túl sok mindenre volt szükség: nagy földterület, ló, lovas tudás, és olyan agár, amelyik el tud közlekedni a ló mellett.

Gyalog agarászatokra 2013-ig lehetett járni, amíg volt lehetőség teljesítményvizsgára. Ez hasonlított a fegyveres nyúlvadászatra, hiszen voltak a hajtók és az agárvezetők, ebeik párba voltak rendelve, és amikor elfutott előttük a nyúl, akkor párban hajszára engedték őket. A hajsza addig tartott, amíg a préda terítékre került, vagy pozícióba ért a nyúl, vagyis elvesztették az agarak, és leálltak az űzéssel. Addig a többi kutyának ezt az egészet fegyelmezetten, egy helyben állva kellett figyelnie.

Az agár fut, fog, öl

Miközben sétálunk a Zagyva partján, vagy 30 fok is lehet, ami már túl meleg az agarak számára. Folyamatosan lihegnek, lóg a nyelvük, annak ellenére, hogy ennek a fajtának kimondottan rövid a szőre.

De még ebben a melegben is folyamatosan a tájat pásztázzák, vagyis „szőrmés ragadozó mentesítést” végeznének, viszont István nem engedheti nekik, mert ez orvvadászat lenne.

A mai vadgazdálkodásban is helye van a magyar agárnak, a magyar agárral való vadászatnak. Nagyterítékű nyúlvadászaton kajtató és elhozó kutyák, például vizslák mellett is dolgozhat az agár, amikor sebzett nyulat fogatnak vele. Ha a vad egy vagy másfél kilométer megtétele után meglapul és elpusztul, akkor elvész a húsértéke, ami nagyjából 20-30 ezer forint. Ilyen helyzetben jön jól az agár, mert míg egy vizsla hosszú perceken át kergetné, addig ő másodpercek alatt „felnyalja” a nyulat. Neki nem feladata az elfogott állat apportírozása, de meg lehet tanítani arra is. Az agárral akár 100 százalékos terítéket is lehet produkálni, ami azt jelenti, hogy nincs vesztett nyúl, vagyis minden olyan állatot megfogtak, amit korábban a vadász eltalált.

Szőrmés ragadozó gyérítés vagy kotorékozás esetén kotorékebekkel együtt dolgoznak az agarak.

Ilyenkor kotorékból ugrasztják a vadat, a tacskók és a terrierek végzik a föld alatti munkát, majd a kotorékból ugrasztott róka után kerül eleresztésre az agár.

Fotó: Bocskay Zsolt

Sebzett őz keresésénél az utánkereső kutya, jelen esetben az alpesi tacskókopó végzi a csapamunkát, és a magyar agár, mint szekundáns kutya besegít a hajszában.

Szintén Istvánt és a kutyáit hívják, amikor egy autó elüt egy vadat, de az állat nem pusztul el a helyszínen, hanem sérülten elmenekül. Ilyenkor a belső sérülések annyira súlyosak, hogy a jószág többnyire rövid idő belül elpusztul, de a vadat ilyenkor is meg kell találni.

Az agár a kutyák arisztokratája

Szloboda István gyerekként kezdett kutyát tartani, egy családi baráttól kapta Rigót, a fekete angol agár keveréket. A Sárréti-Portyázó Kennel alapítója, Ten­kesalja Alma, akivel elkezdte a törzskönyves magyar agár tenyésztést a Szársom­lyóhegyről származott.

Szloboda István eredeti szakmája szíjgyártó, nyerges, míg párja, Bathó Henriett népi szövő. A kézművesség hozta össze őket, ahol gyerekeket tanítottak a szakmai fogásokra. István a sebzett nagyvad utánkeresés mellett megrendelésre készít bőr termékeket, lovas, kutyás és vadászfelszereléseket, és ha kell, javítja is azokat. A kutyatenyésztés során az a legfőbb célja, hogy mind küllemben, mind munkában fenntartsa a tradicionális vadász típusú agarakat.

Istvánnál egy-két alommal megy nyugdíjba a szuka, mert egyrészt saját vonalát szeretné fenntartani, másrészt nem eladásra tenyészt, ezért csak akkor hoz le almot, amikor szüksége van utánpótlásra.

Ezek a szabályok egyébként a másik tenyésztett fajtájára, az alpesi tacskókopóra is igazak. Bár keresik a tőle kikerült példányokat, mégsincs több száz Sárréti-Portyázó kutya a világban. Az agár nem ugatós fajta, és szinte csak területőrzés közben lehet hallani a hangját. Gyerek mellé is ajánlott, házikedvencnek is tökéletes választás lehet. Szeretik a simogatást, lakásban könnyen tarthatók, ugyanakkor tudni kell, hogy a legkényelmesebb fotelt fogják elfoglalni a szobában, és a rövid szőrt nehéz kiporszívózni a bútorból, szőnyegből.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

A Hungarikum Bizottság támogatta a kuvaszt népszerűsítő könyvet

Nemzeti kincsünk a kuvasz címmel jelent meg könyv a Hungarikum Bizottság támogatásával. Ebből az alkalomból beszélt a magyar kutyafajták népszerűsítésének támogatásáról a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hétfőn, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Agrárminisztérium többféle módon is támogatja a magyar kutyafajták egyedszámának bővülését.

Létezik és mégsem? - Egy régi, magyar kutyafajta

Egy régi, magyar kutyafajta, amelynek ugyan számos egyede van, de papíron mégsem létezik. Persze még mindig jobb, mintha fordítva lenne… A zsemlesárga erdélyi kopó története bővelkedik fordulatokban: volt az erdélyi urak kedvence, aztán Ceausescu ellensége, volt a kiállítások sztárja, mára pedig végóráit élő ebfajta.

Game On a virtuális farmokon - Építs tejüzemet és gondolj a fenntarthatóságra

A Dairy Management Inc. amerikai tejipari nagyvállalat a „Z generáció" (1995-2010 között születettek) elérése érdekében minden idők egyik legjobban eladott videojátékát, a Minecraftot használja a tejtermékek népszerűsítéséhez. Ezenkívül a társaság négy jól ismert játék influencerrel szerződött le a fenntartható tejtermeléssel kapcsolatos pozitív üzenet terjesztése érdekében.