Back to top

Ezért együk meg az alma héját, és ne dörzsöljük le a viaszrétegét

Abban mindenki egyetért, hogy gyümölcsöt enni egészséges, de számos tévhit él a részletekkel kapcsolatban. Sokan mesterséges bevonatnak tartják az alma héját borító viaszréteget, pedig nem az, sőt a legújabb kutatások szerint akadályozza az elhízást.

A viaszréteg a növény természetes védőrétege, amivel a kórokozókat igyekszik távol tartani, illetve ez védi a gyümölcsöt a túlzott vízvesztéstől is. Fajtánként eltérő mennyiségben termelik a bőrszövet sejtjei az érés előrehaladásával párhuzamosan.

Az alma héjában már az 1920-as években azonosították az urzonsavat, amit aztán kimutattak a szilvában, galagonyában, rozmaringban, levendulában és kakukkfűben is.

A legtöbbet a Fuji héját borító viaszbevonatban találták, egy négyzetcentiméteren 0,8 milligrammot, negyedannyit a Gala és a Granny Smith héjában.

Egy 80 milliméter átmérőjű alma felszíne kerekítve 200 négyzetcentiméter, azaz körülbelül 40-150 milligramm urzonsav lehet benne.

Fotó: Pixabay
Az Iowa Egyetem kutatói egérkísérletben bizonyították, hogy az urzonsav képes megfordítani az öregedésből eredő izomgyengülést, izomvesztést. A hatásmód feltárása pedig közelebb viheti a tudományt annak megértéséhez, hogy hogyan alakul ki az öregedéssel járó izomgyengülés.

Ugyancsak egérkísérletek eredményeként az elhízás ellenszerének is tartják az urzonsavat. A kísérletben magas zsírtartalmú táplálékot adtak az egereknek, és az egyik csoport urzonsavat is kapott mellé.

Ez a kísérleti csoport nagyobb izomtömeget épített, és több „barna zsírt” halmozott föl, mint a hízásnak indult kontrollcsoport tagjai.

A „barna zsírról” egy évtizede derült ki, hogy ezek a vázizmokban található, speciális fehérjét is tartalmazó sejtek nem raktározzák, hanem égetik az energiát, vagyis az elhízás ellen hatnak. Ebből a szempontból jobban hasonlítanak az izomsejtekre, minta zsírsejtekre.

Fotó: Pixabay
Maga az izomtömeg-növekedés is az elhízás ellen hat, hiszen az izmok nagy energiafogyasztók, és az urzonsav-adagolás nem várt mellékhatása, a „barna zsír” kialakulása csak erősíti ezt a hatást. Ráadásul az urzonsavat fogyasztó egerekben kevésbé alakult ki zsírmáj vagy a cukorbetegséget megelőző állapot. Ugyancsak egérkísérletekben állapították meg, hogy az urzonsav segít a vérnyomás és a vérzsírszint kedvező szinten tartásában.

Ugyanakkor a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek eredményei nem feltétlenül igazolódnak az embereknél, tehát további vizsgálatokra van szükség. Napjainkig egyetlen emberekkel végzett vizsgálatról tudunk, amikor naponta háromszor 150 mg urzonsavat adtak a kísérleti személyek étkezéséhez és kedvező élettani hatást értek el.

A fenti számítás szerint legalább kilenc almát kéne megennünk ahhoz, hogy ennyi hasznos anyaghoz jussunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

A növényi alapanyagokból készült ételek mellett kötelezte el magát az IKEA

A svéd bútorforgalmazó óriásvállalat célja, hogy 2025-re az éttermeiben kínált ételek fele, az általa forgalmazott, előre csomagolt élelmiszereknek pedig 80 százaléka növényi alapanyagokból készüljön. Több lesz a csirkéből és halból készült ételük is.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.

A zöldfűszerek a lakásba költöznek

Az ősz beálltával ideje gondoskodnunk arról, hogy télen is legyenek zöldfűszereink – ha nem elégszünk meg a szárított változatokkal. Nyáron a kertből egyszerűen begyűjthettük a frissen használatos fűszereket, ám a hideg hónapokra a lakásba kell költöztetnünk ezekből.