Back to top

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

A klímaváltozás, továbbá a nagyragadozók hiánya is segítette az aranysakál elszaporodását hazánkban, így napjainkra már szinte az egész országban elterjedt, úgymond csúcsragadozó fajnak számít.

Annak ellenére, hogy az aranysakál elterjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, igen keveset tudunk róla.

Éjszakai életmódja miatt állománynagysága, előfordulási területei is számos kérdést felvet, amit a magyar kutatók napjainkban is vizsgálnak.

A nappali találkozás vele eseményszámba megy, így a kutatók többnyire más ismertetőjeleit követve tudnak csak nyomukra bukkanni.

Ezért Heltai Miklós egyetemi tanár és Szabó László, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatói a bécsi Mezőgazdasági Egyetem és a baden-württembergi Erdőkutató Intézet szakértőivel együttműködve keresőkutyákat képeztek ki speciálisan a sakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, valamint a táplálkozásvizsgálatok elősegítésére.

A felmérés során a kutatók egy 133 kilométeres útvonalat jártak végig a két kiképzett kutyával a Velencei-tó környékén, ahol két sakálcsalád jelenlétét akusztikus állományfelméréssel korábban már sikerrel bizonyították.

A keresőkutyák kiképzését éves tréning előzte meg, hogy felismerjék és jelezzék a sakálok ürülékét. Azonban az ürülék bomlási folyamatait jelentően behatárolják az időjárás viszontagságai, ezért a terepi feladatokat különböző időjárási körülmények között is elvégezték.

A vizsgálati eredmények alapján összesen 34 ürüléket azonosítottak, ezekből 26 volt alkalmas a fajok felismerésére.

A DNS-vizsgálatok alapján ezek közül három vörös róka, három kutya egy vidra, 19 pedig aranysakál ürüléke volt – ez 73 százalékos pontosságot jelent.

A kecsegtető eredmények alapján, ezután vélhetően áthidalható lesz az aranysakál és a vörös róka hasonló ürülékének meghatározása, annak ellenére, hogy a két faj élőhely és a táplálékbázis szempontjából is sok hasonlóságot mutat. Az is üdvözítő, hogy a sikeres vizsgálati eredmények várhatóan pontosabb képet adnak az aranysakálok előfordulásáról és viselkedéséről, territóriumuk méretéről és élőhelyhasználatuk évszakos eltéréseiről, továbbá biztosabbá teszi a táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Újabb áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Ezért hasznos a kutyaiskola

A kutya ösztönlény, ragadozó, természeténél fogva minden helyzetben a számára előnyösebb utat keresi, sőt akár profi manipulátorokká is tudnak válni – vallja Gerényi Nóra kutyatréner. Ezért is fontos a kutyák és a gazdáik számára egyaránt a képzés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

A törpemalacok és a kutyák viselkedését hasonlították össze etológusok

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.

Négyszáz év óta először épült hódgát az angliai Exmoor területén

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén. A rágcsálókat január végén költöztették át Somersetbe egy skóciai vadpopulációból a National Trust nevű brit szervezet projektje részeként, amelynek célja a térség folyóinak helyreállítása és az áradások csökkentése - írja a BBC.

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.