Back to top

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

MMG - Behajtási Ünnep a Hortobágyon

Sok van a rovásodon! Ezt a számadó pásztor mondhatta a gazdának, ha nem stimmelt a kettőjük számvetése a jószággal. Ám a rovásfa igazságot tudott tenni. Ezt a praktikus eszközt ugyan már nem használják, ám a számadás idén is megtörtént a Hortobágyon.

Az október végi látványos esemény nem csak kapóra jön, hogy felelevenítsék a régi hagyományokat a Hortobágyon, hanem valódi, élő ünnep.

Ekkor a pásztorok – éppúgy mint évszázadokkal ezelőtt – örömmel veszik elő és öltik magukra az ünnepi cifraszűrt, paroláznak egymással, és beszélik meg az idei gazdasági év eseményeit.

Dömötör napi behajtás ünnepében a változás mindössze annyi, hogy egyre több városi ember kíváncsi a jószágokra, a hagyományos pásztor viseletre, vagy éppen virtuskodásra a lóval, az ostorral, és az ökörfogatokra. A pásztorételek is vonzóvá teszik a pusztát, ám ez sem újkeletű, hiszen amikor még Bécsig vagy Nürnberig lábon hajtották eladásra a gulyát, akkor is napi járóföldekre csárdák kínáltak pihenőhelyet, kosztot és kvártélyt az utazóknak.

Fotó: BNE
Napjainkban is több tucat pásztor él és dolgozik a délibábos pusztában. Életmódjuk hasonló az elődeikéhez, mindössze kicsit komfortosabb. Hovatovább, hasonló az értékrendjük, hasonló a bánásmód a jószággal, és a pásztorkutyák napjainkban is a legbecsesebb társaik a munkában. Igaz, már nem Debrecen város gulyáját, ménesét és juhait őrzik, hanem a rendezvényt szervező, Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. állatállományáról gondoskodnak. E cég pedig állami vagyont kezel, a Világörökség részét képező Hortobágyon gazdálkodva.

Összesen 50 pásztort alkalmaznak, közel 7000 hektár területen, 180 db nóniusz ló, 2349 db magyar szürke szarvasmarha, 433 db házi bivaly, 1492 db juh jószágállománnyal dolgoznak.

Fő feladatuk a védett természeti értékek, és a hagyományos pusztai tájkép megőrzése, a kipusztulás által veszélyeztetett, védett őshonos háziállatok génbankjának helyben való megőrzése, a természetvédelemmel harmonizáló gazdálkodási módok kialakítása, és népszerűsítése, a kulturális örökség megőrzése, és a pásztorhagyományok tovább élésének segítése.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.

Robotokkal űzik ki a medvéket a gazdaságoktól Japánban

Nem csak a Kárpát-medencében, Japánban is komoly problémákat okoznak a medvék a gazdák számára. Takikava kormányzata megelégelve a dolgot, új megoldást keresve, robotokkal lép fel a medvék ellen, melyek állítólag sikeresen elriasztják a szőrös betolakodókat.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Legendás lovak, virtuskodó csikósok, és a pásztorok kutyája

Ópusztaszeren egy ősi aranyszőrű lófajtát tenyésztenek, amelyhez hasonló lehetett a honfoglalók lova is. A hortobágyi pásztorok kutyafajtájának a sinkának a pontos leírása, fajtává nyilvánítása még nem történt meg, ám a puszta legkeresettebb kutyája. Lehet fodros, fehér vagy szürke tollú, egy bizonyos, tányérba kell kerülnie Márton napján. Mindez a Kistermelők Lapja novemberi számában.

Online apiterápiás konferencia: propolisz a fogászatban, méhtermékek és a koronavírus

A konferencia témái között szerepel a koronavírus méhtermékekkel való megelőzése és az ehhez kapcsolódó apiterápiás kutatás, illetve a propolisz fogászatban való sikeres alkalmazásának bemutatása is.

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Izoflavonok a vírusfertőzések ellen

Az Illinoisi egyetemen zajló kutatás szerint a napi rendszerességgel szójával táplált sertések feltehetően jobban védettek a vírusok ellen. A kutatók ezt a hatást a szójában természetes körülmények között megtalálható izoflavonoknak tulajdonítják.