Back to top

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Csemetével beültetett tábla
A lombhullató díszfák nevelésének legfontosabb állomásait a ceglédi Jaksics Faiskola vezetője, Auerbach Roland mutatta be.

A díszfaiskolai telepítésre és nevelésre szánt növényfajták összetételének és mennyiségének meghatározása nagy szaktudást és tapasztalatot igényel, hiszen a fák nevelési ideje a fajtól, fajtától, átiskolázástól függően akár több év is lehet.

Telepítés előtt az éppen aktuális keresleten, a munkafolyamatok munkaerő- és gépszükségletén kívül célszerű figyelembe venni a hazai és külföldi tendenciákat.

Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a díszfaiskolákban is a jó minőségű áruké lesz a vezető szerep.

Félig gépesített ültetés

Auerbach Roland szerint sok múlik a szaporítóanyag minőségén. Ők az ültetésre szánt, kétéves csemeték felét külföldről szerzik be, hogy folyamatosan szélesítsék a fajtaválasztékot. Alapfajokból általában jó a hazai erdészeti csemetekertek kínálata, de idén például hiány volt korai juharból és mezei juharból. Amiből lehet, igyekeznek nagyobb gyökérzetű, iskolázott csemetét venni, és vannak évek, amikor maguk is nevelnek iskolázott csemetéket.

A sor- és tőtávolságot a rendelkezésre álló területtől, a sorművelő eszköz szélességétől és a kitermeléskor várható növénymérettől függően választják meg.

A Jaksics Faiskolában 8/10-10/12 méretig a sortávolság jellemzően 140-160 centiméter, a tőtávolság pedig 45-50 centiméter között változik, és meghatározott közönként közlekedőutat hagynak, ahonnan megoldható a permetezés is.

Az ültetést gép könnyíti, de továbbra is szükség van a kézi munkaerőre. A géppel húzott barázdákba kézzel helyezik el a csemetéket, majd azokat a gép betakarja, vagy kismértékben feltölti földdel, amit egy dolgozó lábbal tömörít. Fontos, hogy a telepítés mélysége egyenletes legyen – mert így tud feltöltés után is egyenletes lenni a földfelszín –, a csemete függőlegesen álljon a talajban, gyökere ne görbüljön, és a gyökérzetét jól fedje a föld.

Két évvel az ültetés után

Ültetés után érdemes a csemetékre bakhátat húzni és a területet minél hamarabb beöntözni. Cegléden Bauer öntöződobokkal 30-35 milliméter vizet juttatnak ki.

Az első évben a hajtások erőteljes, hosszanti irányú, elágazásmentes, függőleges növekedése és vastagodása a cél. Ehhez a csemeték 80-90%-át bambuszrúdhoz karózzák, a gyökeresedés megindulása után pedig szükség esetén válogatják a hajtásokat. A Jaksics Faiskolában az egyéves csemetéknél a korábbi szűkebb sortávolságot 140 centiméterre növelték, így a növények nem nyúlnak magasra és a törzsük megfelelően fejlődik.

A második évtől már jelentősen eltér a díszfák nevelése, hiszen a fajok növekedési üteme különbözik, illetve másként kell nevelni a jó és a rossz törzsnevelő fákat, a bokorfákat, és a gyökérnyakba, vagy koronába szemzett példányokat. Ha a fa több évnyi nevelés után 8-10, vagy 10-12-es körmérettel eladhatóvá vált, vagy kora miatt már átültetésre, iskolázásra alkalmas, elkezdődhet a kitermelése.

Kitermelés ősszel

Szabadgyökeres és földlabdás értékesítésre a fákat október végétől, november elejétől lehet kitermelni, akkor, amikor a levelek nagy része már lehullott.

A növényeket az elszállítás előtt 1-2 nappal szedik ki, és szállításig vermelőben vagy hűtőházban helyezik el.

A szabadgyökerű fákat mindig a lehető legnagyobb gyökértömeggel emelik ki. A nagy gyökértömegnek köszönhetően jó lesz az eredés, függetlenül attól, hogy a vásárlók (pl. kertészeti árudák) konténerezik vagy közvetlenül kiültetik a fákat.

A kiváló minőségű, iskolázásra szánt növényeket egy másik táblába ültetik át. Az erre használt gép speciálisan kialakított nyitóeleme nagyjából 40 centiméter széles árkot húz a talajba, és ebbe a barázdába helyezi a dolgozó a fát. A sor- és tőtávolságot a növény növekedési erélyéhez igazítják, de jellemzően 1,5-2 méteres tő-, és 2,5 méter sortávolságra ültetnek. A gyökérzetre a haladási iránnyal szemben elhelyezett takaróelemek húzzák a földet, majd azt két gumiabroncsú kerék tömöríti.

A növényeket amennyire csak lehet, magasan ültetik, majd bambusszal támasztják.

Az iskolázás utáni második évben a fák általában elérik a 12-14-es, majd a harmadik évtől a 14-16/16-18-as vagy ennél nagyobb méretet. A növények fejlettsége akkor ideális a földlabdás kitermelésre. A jól iskolázott növény földlabdázásánál nagyrészt csak a hajszálgyökereket vágja el gép, a vastag gyökér nem látszódik a labdában. A növények előkészítését és a kitermelést gé­pen­ként rendszerint három ember végzi.

A kitermelés után, szezon elején különösen fontos a lombozat visszametszése

Többszöri iskolázás

Az utóbbi húsz-harminc évben megnőtt a nagyobb méretű, azonnal díszítő fák iránti igény. A korosabb fák átültetése azonban csak akkor eredményes, ha a nagyobb törzs- és koronamérethez arányosan fejlett, dúsan elágazó gyökérzet társul. Mivel a nagy átmérőjű gyökérzet, a földlabda kiásása, kiemelése és szállítása rendkívül munkaerő-igényes és költséges, arra kell törekedni, hogy a dúsan elágazó gyökérzet a talajfelszínhez minél közelebb fejlődjön ki.

Ennek érdekében a fák gyökereit nem engedik a talajban terebélyesedni, hanem rövidre visszavágva fokozott elágazásra késztetik.

Az egyszer iskolázott fákat a kitermelés után új helyre telepítik, de akár négyszeri átiskolázással is értékes fákat lehet nevelni.

Továbbnevelésre majdnem mindegyik fafaj alkalmas, de csak a kifogástalan minőségű, ép gyökérzetű, egészséges, egyenes törzsű növényeket érdemes több évig iskolázni. Az átültetéseknél a gyökérzetet vissza kell metszeni, hogy kis helyen minél sűrűbb gyökérzet fejlődhessen ki. Ilyenkor általában koronaalakításra is szükség van.

Több kártevő, kevesebb munkaerő

A Jaksics Faiskola tábláinak földje igen jó minőségű. A telepítés előtti évben a táblákat pihentetik, előtte szántóföldi kultúrával, búzával vagy repcével vetik be. Az ültetés évében pedig 70 centiméteres mélylazítás után szerves trágyát dolgoznak a talajba. A faiskolai termesztés öntözés nélkül elképzelhetetlen, áttelepíthető esőztető, a konténertelepen pedig csepegtető öntözőrendszerrel dolgoznak, az öntözővizet a tízezer köbméteres tárolóból juttatják ki.

A nagy iskolázott növényeket csak az ültetés évében öntözik, a második évtől csak szükség esetén. Tenyészidőszakban sorközművelő eszközökkel tartják gyommentesen az állományt.

A kitermelés előtt a táblákat heteken keresztül öntözik 50-60 milliméter vízadaggal, hogy a földlabda egyben maradjon.

A növényvédelem egyre nehezebb, mivel mind kevesebb az engedélyezett szer, miközben egyre több behurcolt kártevő és kórokozó fenyegeti a növényeket. Az idén a szövőlepke okozott különösen nagy problémákat. A területre jellemző alacsonyabb páratartalom szerencsére a gombabetegségek többségének nem kedvez. Ugyancsak komoly nehézséget okoz a szakképzett munkaerő hiánya. Bár szakmai gyakorlatra szinte mindig akad jelentkező, a februártól decemberig tartó nehéz fizikai munka és a szabad ég alatti munkavégzés nem csábítja maradásra a fiatalokat.

A vevők felelőssége

A faiskola vezetője szerint a magyarországi díszfaiskolákra nem jellemző a konkurenciaharc, az árképzésben azonban feszültséget okoz, hogy a helyes iskolázás folyamatát nem minden termelő várja ki. Ezzel időt és költséget csökkent, viszont a növény minőségét rontja, a többi faiskola pedig nem tudja érvényesíteni növény árában az iskolázás költségeit.

A klímaváltozás nemcsak újabb növényvédelmi kihívásokkal szembesíti a termelőket, érezhető hatása az egyenetlen csapadékeloszlás is.

A hosszú, akár több hónapos aszály a faiskolákban és az onnan kikerülő növények kiültetése során is problémákhoz vezet. Az utóbbiak egy része a szakszerű ápolási munkákkal kiküszöbölhető, de sajnos egyelőre nem jellemző, hogy a kivitelezések során kellő gondossággal járnának el.

Gyakori gond az is, hogy a tervezők nem megfelelő fajtát választanak, vagy nem jól időzítik az ültetést, például nyáron szeretnének szabadgyökeres fát ültetni.

Több helyen a kiültetett növények öntözésére sem figyelnek kellőképpen, pedig a természetes csapadék már nem elegendő a növényeknek. Bár a faiskolában fölhívják a figyelmet a szakszerű növényápolás fontosságára, Auerbach Roland tapasztalata szerint a metszést a kiültetések túlnyomó részénél elhagyják, amivel szintén rontják a növény esélyét az életben maradásra és a megfelelő fejlődésre.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.