Back to top

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Az erdei iskolának számos előnye van a hagyományos tantermi oktatással szemben. Az információk nem korlátozódnak tantárgyakra, tananyagokra vagy taneszközökre, hiszen itt közvetlenül a természet adta megismerés eszközeit használjuk, az élet komplexitását, egységes egészben való szemlélését hangsúlyozzuk, miközben számos készséget, képességet fejlesztünk.

Erdei iskolánk szomszédságában vezet a korábban 7 tájékoztató táblával ellátott Borostyán tanösvény, amelyet 2003-ban a NYÍRERDŐ Zrt., valamint Környezetvédelmi és a Földművelésügyi Minisztérium alakított ki közösen.

Tavaly a régi útvonalon korszerű, interaktív tanösvényt létesített a Társaság, melynek 11 állomását végigjárva számos érdekes információval gazdagodhatnak az erdőjáró családok, óvodás, iskolás és felnőtt csoportok. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés után várjuk vezetett túrákra.

A borostyánlevél jelzést viselő, néhány száz méter hosszú tanösvény kiinduló állomásán a túrázók megismerhetik a több mint 1000 hektárnyi homokos talajon elhelyezkedő Debreceni Nagyerdő rövid történetét. Egyebek közt azt is, hogy 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyvbe a Nagyerdőt jegyezték be elsőként, miután a terület északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak. Továbbhaladva az ösvényen, „Az erdő fohásza” segít megmagyarázni a fák, erdők jelentőségét, a természet körforgásában betöltött szerepüket, majd egy fiatal kocsányostölgy-erdősítés mellett elsétálva, az erdő szintjeit bemutató állomás következik.

A gyermekek itt különböző állatfajok mágneses képét helyezhetik fel a táblára, megbeszéljük az állatok testfelépítését, életmódját és szokásait is.

Figyelemfelhívó táblák segítik az ismeretszerzést
Néhány méternyi sétával megérkezünk a következő megállóig, ahol gipszbe öntött lábnyomok, táblába „beépített” hangok és szőrzetminták alapján is tanulmányozhatják az érdeklődők a hazai erdőkben élő nagyvadfajokat. Sőt, lehetőség nyílik az érzékszervekkel való tapasztalásra és érzékeink fejlesztésére is, melyre az oktatási intézmények falai között legtöbbször csak korlátozottan van mód. Az állomás mellett padokból és asztalokból álló erdei garnitúrán jól esik a pihenés.

Az apróvad- és nagyvadetetők megtekintése, élelemmel való feltöltése után, a borostyán jelzést követve, a Nagyerdő árnyat adó, hatalmas tölgyfái között egy magasleshez vezet az út.

Akik felmásznak rá, nemcsak távcsövekkel kémlelhetik a környéket, hanem érdekes kérdésekre is választ kaphatnak. Például kiderül, mi az agyar, mit nevezünk dürgésnek, vagy melyik állat készít barcogóteknőt. A következő állomás a Nagyerdőben leggyakrabban előforduló szárnyas barátainkat mutatja be. Az élethű képek és „megszólaltatható” hangok segítségével azonosíthatók, jellemezhetők a madarak.

A téli hónapokban pedig a kihelyezett madáretetőket is feltöltjük a tanösvény bejárásakor.

Az élőhelyükön mutatjuk be a növényeket, állatokat
A természet- és környezetvédelem jegyében nemcsak az erdei iskola udvarán kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkkel és az épület tetején található napkollektorokkal igyekszünk erősíteni a környezettudatosságot, de az egyik állomáson a komposztálás fontosságára is felhívjuk a figyelmet.

Tapasztalataink szerint, manapság egyre több intézményben – főként ökoóvodában és iskolában – helyeznek hangsúlyt a környezettudatos magatartásra.

Az erdő élővilágának szerves részét képezik a gombák. A tanösvény következő táblája mágneses képekkel ismerteti a kirándulókkal a magyar erdők leggyakoribb ehető és mérgező gombafajait, felépítésüket és jelentőségüket, valamint a természet körforgásában betöltött szerepüket. A tízedik állomáson a Nagyerdő főbb fafajai közül a kocsányos tölgyet, a fehér nyárat, az ezüst hárst és a mezei juhart lehet tanulmányozni. A táblán olvasható gyökér-, rügy-, levél-, virág-, valamint termésleírások mellett kiforgatható bütümetszetek is könnyítik a fafajok beazonosítását és a fajok közötti különbségek megértését.

A gombaismeret is hangsúlyt helyezünk

A tanösvénytúra utolsó állomásán ritka, különleges növény-, illetve állatfajokat mutatunk be, egyebek mellett a védett fehér madársisakot, a fokozottan védett csonkafülű denevért és a darázsölyvet.

A Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolába nem csak a Borostyán tanösvény miatt érdemes ellátogatni.

Nap mint nap olyan foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket, amelyek során gyakorlatban alkalmazhatják az óvodában és iskolában elsajátított ismereteket.

Az önálló vagy csoportos, de mindenképp aktív, cselekvő részvétel révén élményekkel és új, hasznos ismeretekkel egyaránt gazdagodnak.

Somné Huszti Anett

oktatóközpont vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Rezét Debrecenben - A Gemenc Zrt. gőzöse a Zsuzsi Erdei Vasút vendégszeretetét élvezi

Rezét, a Gemenci Állami Erdei Vasút nosztalgia gőzöse, megújul. A munkálatokat a debreceni székhelyű ENERGOSZERVIZ Kft. műhelyének szakemberei végzik. A teljes felújítás során elemeire bontották szét a mozdonyt, majd újjáépítették. Az elkészült lokomotívot a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. befogadta, hogy megtörténhessen a mozdony próbajárata, tesztelése és a műszaki finomhangolás.

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.