Back to top

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos, ahol a Baktérítőtől délre, a mérsékelt klímájú területekről indulva, mára a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden országban és minden tájon elterjedt, a hegyvidékeket is beleértve.

Prémje és húsa miatt európai tenyésztése a ’30-as évek környékére datálható, de a szőrmeipar „üldöztetése” miatt kialakult kereslethiány következtében a telepeket felszámolták.

Ekkor néhány egyednek sikerült megmenekülnie, és a kiszabadult nutriapopuláció azóta szaporodásnak indult.

Fotó: Wikipédia
Sűrű és rövid, már-már gyapjúszerű bundája szinte vízhatlan aljszőrzetből és hosszú, puha, fényes fedőszőrből áll. A farka testhosszával megegyező (40-45 cm), a patkányéhoz hasonlóan pikkelyes, hengeres, lesimuló sörtével borított. Innen származik a hódpatkány vagy mocsári hód elnevezés is, amit alátámasztanak éles, sárga metszőfogai, amellyel ha önmagát vagy területét veszélyben érzi, támadni is képes.

A mocsarak és a nádasok preferált élőhelyek számára, de az álló vagy lassú vízfolyású területeket is kedveli.

A vizet nem hagyja el 100 méternél messzebb, de akár nappal is találkozhatunk vele, mivel a hóddal ellentétben rejtekhelyét elhagyva, fényes nappal is táplálkozik, főként lágyszárúakkal.

Egyelőre nem jelentős hazai állománynagysága miatt károkozása nem mérvadó, de komoly kártételt okozhat az őszi repcében, nádasokban, valamint megrágja a szántóföldi növényeket is.

Ezen felül gátakban, öntözőrendszerekben, csatornapartokon is képes kárt okozni.

2016-ban felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

Jeles napoktól a szokások átalakulásáig

Az évezredek során a földművelő közösségekben az emberek életét meghatározta a hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyek közül némelyeket ősi kultúrák rítusaiból örököltek, és amiket életterük környezeti adottságaihoz, a Kárpát-medencében pedig az időközben kialakult keresztény egyházi szokásrendhez is hozzáigazítottak a különböző népek.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.