Back to top

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

A gönci pálos templom és kolostor maradványa
Ennek a varázslatos örökségnek a fenntartásáról, a Zemplén északnyugati szegletében az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészeti Igazgatósága gondoskodik.

Az egykori Sátorhegységre jellemző szabdalt domborzati viszonyok: zömében magas, vulkanikus eredetű hegykúpok, meredek, sokszor sziklás-köves hegyoldalak és szűk patakvölgyek alkotják a hegység északnyugati és központi, magasabb fekvésű tömbjét, ahol az erdészet főként bükkös, kisebb részt kocsánytalan tölgyes, gyertyános-tölgyes és lucfenyves erdőállományokkal borított erdőterületen gazdálkodik.

„Az erdő valójában az unokáink öröksége, ahogyan azt erdőgazdaságunk jelmondata és filozófiája is megfogalmazza.

Egy bonyolult működésű élő rendszer, mely egyúttal nagyon komoly értéket, nemzeti vagyont is képvisel, számtalan, pénzben nem kifejezhető funkciója pedig a bolygó fennmaradását és az emberi életminőség javulását szolgálja. A felelős és tartamos erdőgazdálkodás napjainkban azt jelenti, hogy úgy próbálunk az erdő által nyújtott javakhoz (pl. faanyaghoz) hozzáférni, hogy közben az erdő önfenntartó és önszabályozó működésének rendszere minél kevésbé sérüljön” – magyarázza Hulják Péter erdészeti igazgató, aki gyermekkora óta szereti és járja a Zemplént. Az erdő és szakma iránti vonzalmát édesapjától örökölte: Hulják József erdőmérnök ugyanitt, a Telkibányai Erdészetben kezdte szakmai pályafutását és később ugyanez a terület volt évtizedeken át erdőfelügyelői körzete.

Telkibánya erdőterületei a regéci uradalom részeként a 17-19. században a Rákócziak, majd a Trautson és a Bretzenheim családok tulajdonában voltak.

Az összefüggő erdőtömb kettéosztásával a 19. század második felében létrejött az úgynevezett Felső- és Alsó-erdő. Előbbi – többszöri öröklés után – 1922-ben Csajka Endre és társai tulajdonába került, akik ott birtokosságot alakítottak. Utóbbit 1910 után különböző fakereskedők adták-vették, míg végül 1928-ban gróf Károlyi Imre, az Angol-Magyar Bank elnökének tulajdona lett, aki egészen 1943-ig intenzív erdőgazdálkodást folytatott a területen. Abban az időszakban épült a ló- és gőzüzemű, keskeny nyomtávú erdeivasút-hálózat, ami gyorsan és olcsón szállította a kitermelt faanyagot a gönci vasútállomásra.

Királykúti jegesbarlang

Hazai viszonylatban egyedülálló, évről évre megismétlődő természeti jelenség színhelye az a felhagyott középkori bányavágat, mely Mátyás király kútja fölött, a Király-hegy oldalában található. Különleges geológiai és mikroklimatikus tényezők összhatásának eredményeként sajátos jégképződmények, aljzaton cseppkő módjára növekedő jégbabák, mennyezetről lelógó méretes jégcsapok, és a bányavágat ácsolatán megjelenő szabályos szerkezetű jégkristályok figyelhetők meg januártól május végéig a hideg barlangban.

1945 után került állami tulajdonba az itteni erdőterületek nagyobbik része, melyet először a Hernádvölgyi Állami Erdőgazdaság, később a Zemplénhegységi Állami Erdőgazdaság, majd pedig az ÉSZAKERDŐ Zrt. jogelődje, a miskolci székhelyű Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelt.

Az erdészeti igazgatóság szakmai tevékenysége csaknem 5000 hektárra terjed ki. Az idegenhonos, pusztuló lucfenyvesek szerkezetátalakítása – melynek során a nagy kiterjedésű, elegyetlen, egy fafajból álló fenyves monokultúrák helyén őshonos fafajokból álló elegyes, vegyeskorú erdőállományokat hoznak létre – éppúgy az erdészet feladatai közé tartozik, mint a Sertéshegyi erdőrezervátum védőzónájában, vagy az erdészet területének mintegy harmadát kitevő, fokozottan védett területeken folyamatos erdőborítást biztosító szálalóerdők gondozása. „A szívemhez az itt folytatott természetközeli, természetszerű erdőgazdálkodás áll legközelebb. Olyan stabil erdőállományokat próbálunk kialakítani, melyek szerkezetükben és működésükben a természetes állapot jegyeit viselik magukon” – tette hozzá az igazgató.

A fenyvesek fokozatos eltűnése a globális klímaváltozás miatt sajnálatos és elkerülhetetlen folyamat Magyarországon.

A lucfenyvesek télen-nyáron szép haragoszöld színének szemet gyönyörködtető látványában – nagyon úgy tűnik – a következő generációknak már nem lesz része. A fenyves állományok helyére ültetendő bükkcsemeték nagyobbik részét csemetekertben termeli meg a Telkibányai Erdészet, melyek a beteg fenyőállományok teljes letermelését követően, égetéses vágástakarítás és kézi talajelőkészítés elvégzése után kerülnek be a katonás rendben kialakított padkasorokba. Ez az úgynevezett mesterséges erdősítés nagyon költséges és időigényes munka, és az utóbbi években egyre kevesebben vállalkoznak a szakszerű elvégzésére.

Őshonos fafajokból álló erdőkben szerencsére ilyen munkára nincs szükség, mert az idős fákon megtermett és talajra hullott makkokból, magokból jön létre a fiatal erdő, ha a természetes újulat megmaradásának feltételei megfelelőek.

A százéves kort megközelítő bükkös és tölgyes állományokban manapság leginkább szálalóvágásos erdőfelújítást alkalmaz az erdészet: egy-egy erdőrészletben 40-50 évre is elnyújtva, a természetes folyamatokra alapozva, csoportokban – szakszóval lékekben – termelik le az idős, vágásérett anyaállományt.

A változatos erdőszerkezet szép is, hasznos is
Ezáltal a korábbiaknál vegyesebb korszerkezetű, állékonyabb, az időjárás és klímaváltozás viszontagságainak jobban ellenálló, természetszerű erdőket hoznak létre. Az erdőgazdálkodás mellett természetesen vadgazdálkodással is foglalkoznak az erdészet szakemberei. Éves szinten megközelítőleg 200 nagyvad elejtése szerepel a szakmai tervekben. Az ágazatnak az utóbbi években újabb és újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. A nagyvadállományt, főként a muflont az évekkel ezelőtt visszatelepedett farkasok növekvő populációja zsákmányolja látványosan, a korábbi bőséges vaddisznóállományt pedig a két éve jelenlévő afrikai sertéspestis napjainkra szinte teljesen eltüntette. A hazai erdők királyának tartott gímszarvas állományát a kárpáti vérvonal teszi igazán különlegessé a térségben. Kiemelt vadgazdálkodói feladat ennek a genetikai állománynak a megőrzése és erősítése.

„Az ÉSZAKERDŐ Zrt. legkisebb erdészete nem csak szakmai látnivalókban bővelkedik: számos botanikai, zoológiai és geológiai érték, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlék található az erdőterületen.

Hazánk legrégebbi, több mint fél évszázada folyamatosan lakott szirti sas fészkelőhelye, majd egyetlen nemesopál-lelőhelye, egyik legrégibb vízduzzasztó gátjának maradványa és Magyarország legnagyobb légikatasztrófájának helyszíne is mind-mind az itteni erdők mélyén rejtőzik” – árulta el Hulják Péter.

Gunyakúti kulcsosház

Településektől távol, erdő szélén, forrás mellett, egy hatalmas duglászfenyő jótékony árnyékában áll a Telkibányai Erdészet közkedvelt kulcsosháza: Gunyakút. Az egykori erdészházból kialakított erdei szálláshely ideális bázisa a nomád romantikát kedvelő, elvonulásra és feltöltődésre vágyó – nem csak bakancsos – turistáknak.

A Dobogó-hegy oldalában épült, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt gönci pálos templom és kolostor romja, valamint a tőle néhány kilométerre található, 13. századi Amadé-vár maradványa – mely Aba Amadé nádor hányatott sorsú főúri sasfészke volt egy szinte megközelíthetetlen sziklagerinc tetején – a környék legizgalmasabb látnivalói közé tartozik. A Szent Erzsébet út, illetve a piros jelzésű turistaút mentén,

Telkibányától alig 3 kilométerre található pálosrendi kolostor és templom együttesét feltehetően a 14. század közepén építtette Nagy Lajos király.

A gótikus stílusú egyhajós templom szentélyéhez északról csatlakozik a torony romos maradványa. Kicsiny kolostor volt a hozzátartozó gazdasági és lakóépületekkel. A történelem viharai miatt nem sokáig működött: 1530 körül feldúlták és kifosztották, onnantól kezdve indult pusztulásnak. Az erdei pihenőhelyek, emlékhelyek, források és turisták által látogatott egyéb kirándulóhelyek fenntartása és üzemeltetése szintén hozzátartozik az igazgatóság által ellátott közfeladatokhoz.

V. I. – H. P.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.