Back to top

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Többféle módszer létezik a szőlő beltartalmi anyagainak növelésére, a víztartalom csökkentésére. Ezek egyike, hogy szüret után a fürtöket tiszta anyagra terítik és hosszú ideig aszalják. Az Amarone esetében ez 3-4 hónapos időtartam, mialatt a bogyók teljesen betöppednek, víztartalmuk 40% alá csökken.

A koncentrált anyagot aztán igen lassan préselik és erjesztik, és 14% alkoholtartalmú, testes vörösbor a végeredmény, amit legalább két évig érleltek fahordóban.

Ez a bor aztán évtizedekig eltartható. Manapság az eredeti módszert felváltotta a kifejezetten erre a célra épült, szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú szárítóhelyiségek használata.

Hazánkban például a badacsonyi Németh Pince kínálatában található Olasz rizlingből készült szalmabor, Somlón Barcza Bálint készített így édes bort.

A dél-olasz Puglia tartomány különlegessége egy ősi olasz almafajta, az Annurca, amit földrajzi oltalommal, Melannurca Campana néven hoznak forgalomba. Az összes olasz almatermés 5%-át teszi ki ez a fajta, körülbelül 60 ezer tonnát termesztenek belőle a tartományban.

Fotó: Aop Luce

Az apró, gömbölyded gyümölcsöt szeptember közepén, még szinte zölden szedik le, aztán szalmára fektetve utóérlelik,

amíg eléri a jellegzetes piros színét és összetéveszthetetlen zamatát, de ehhez gyakran forgatni is kell a gyümölcsöt, hogy mindenütt érje a nap.

Húsa fehér, nagyon szilárd, édes és

Fotó: Aop Luce
kellemesen savas, ugyanakkor enyhe kesernyésség is érezhető benne, héja vastag és viaszos.

Máig nagyra becsülik jellegzetes aromája és tömör húsállománya miatt.

Ez utóbbi kiemelkedően magas pektintartalmának köszönhető, ami az utóérlelés során alakul át többek közt színanyagokká. Ezek közt pedig különösen sok antioxidáns hatású polifenol vegyületet találunk, ami egyedülállóvá teszi az Annurca fajtát. Sok benne a katekin, epikatekin és klorogénsav, emiatt a többi almafajtánál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyelország az EU legnagyobb málnatermelője

Tíz év alatt megduplázta málnatermő területét Lengyelország és az Európai Unió legnagyobb termelőjévé lépett elő. Tavaly már 29 300 hektáron termett málna az országban, és az előző évinél jóval több termést takarítottak be. A termőterület 10%-kal csökkent az előző évhez képest. Összesen 116 ezer tonna málnát szedtek, ami 53%-kal haladta meg a 2019-es termést.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.