Back to top

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Az alföldi kocsányos tölgyek látványosan elszíneződtek, csak a kőrisek lombja maradt zöld. A levelek színe sokszor már júniusban kifakul.
A komoly károkat okozó tölgy-csipkéspoloska megfékezésére egyelőre még keressük a megoldást. A károsítás felmérésében az erdőterületeket legjobban ismerő erdészkollégákra támaszkodunk. Az utóbbi három évtizedben több idegenhonos, fás szárú tápnövényt fogyasztó rovarfaj jelent meg hazánkban, mint az azt megelőző 110 évben. Nem mindegyik okoz nagy gondot, de sok közülük inváziós fajjá válhat, azaz tömegesen elszaporodhat, gyorsan terjeszkedhet, így számottevő lehet az ökológiai és/vagy ökonómiai hatása.

Nagy valószínűséggel az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) a magyar erdőkben valaha megjelent legnagyobb jelentőségű idegenhonos, inváziós rovar, bár európai „pályafutásának” még csak az elején tart.

A kártevőt a kontinensünkön először 2000-ben Észak-Olaszországban észlelték, oda valószínűleg élő növényszállítmánnyal juthatott be. Ma már 19 országban azonosították.

Mindenütt jelen van

Nagyobb távolságokra történő terjedését elősegíti a közúti és vasúti forgalom. Jellegzetes „autóstoppos” rovar, először általában a forgalmas utak mentén, például autópályák pihenőhelyein jelenik meg, majd onnan „beszivárog” a környező erdőterületekre. Magyarországon először 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban találtuk meg, 2019 őszére pedig már az összes megyében jelen volt – az ország délkeleti felében, illetve a Dél-Dunántúlon, szinte mindenütt tömegesen. Akkor már több mint 100 ezer hektáron észlelték erős fertőzését.

Fakéreg alatt tömegesen telelő tölgy-csipkéspoloskák

Minden honos tölgyfajunk megfelelő tápnövénye lehet, így Magyarországon mintegy 600 ezer, Európában pedig legalább 30 millió hektár tölgyerdő kínál számára megfelelő táplálékforrást.

A kifejlett poloskák telelnek át, és a vizsgálataink szerint a hazai telek nem okoznak nagy veszteséget népességükben, ezért további terjedésére és tömeges jelenlétére a jövőben is számítanunk kell. Évenként 2-3 nemzedéke fejlődik ki, így áprilistól októberig találkozhatunk valamelyik fejlődési alakjával. A nemzők és a lárvák egyaránt a levélfonákon szívogatnak. A tölgyekre és a tölgyökoszisztémákra gyakorolt hosszú távú hatásait részleteiben még nem ismerjük, az eddigi tapasztalatok azonban nem sok jót sejtetnek.

Elszáradnak a levelek

Tömeges jelenlétük korai lombelszíneződést, levélszáradást okoz akár már június végére, ennek következtében pedig számottevően csökken a növények párologtatása és asszimilációja. Ez a kedvezőtlen hatás különösen felerősödhet a manapság egyre gyakoribb, erősen aszályos időszakokban.

Az erősen fertőzött tölgyesekben ritkábban, kevesebb és kisebb méretű makk terem. Hosszabb távon ez jelentős nehézségeket okozhat a tölgyesek természetes felújításában, de akár a csemetetermelésben is.

A tölgy-csipkéspoloska petéi
Mindezeken túl a tölgy-csipkéspoloska kedvezőtlenül befolyásolhatja a tölgyekhez kötődő kiemelkedően fajgazdag növényevő rovaregyütteseket. Tölgyeinken mintegy 700 olyan rovarfaj él, ami élő növényi szövetet fogyaszt. Ezek kétharmada a leveleket rágja, szívogatja, azokon készít aknákat, vagy éppen gubacsokat.

Bár a lombon élő rovarok fajszáma a tavaszi, kora nyári időszakban a legmagasabb, a nyár második felében is nagyon sokan (pl. tölgyspecialista lepkehernyók, gubacsdarazsak) táplálkoznak a tölgyleveleken.

Mivel ezek a fajok más tápnövényen nem képesek élni, a csipkéspoloskák a létüket veszélyeztetik azzal, hogy szívogatásuk nyomán leszárad a lomb. A pergamen púposszövő (Harpya milhauseri) fiatal hernyói például éheznek és elpusztulnak a csipkéspoloskáktól erősen fertőzött leveleken. Egyelőre még nem bizonyított, de okkal feltételezhető, hogy a hosszabb időn keresztül fennálló tápanyagforgalmi zavarok a tölgyek szimbionta gombáinak (vargánya, szarvasgomba, stb.) a fejlődését is veszélyeztetik.

Ha mindez még nem volna elég, a poloskák táplálék után kutatva, időnként az emberi bőrön is próbaszúrást végeznek, ami igen kellemetlen érzés.

Nem is beszélve a tölgyfák közelében szárított ruhákról, amiken időnként nemkívánatos mintázatokat hagynak. A csipkéspoloskák hatásai tehát meglehetősen sokrétűek, nemcsak az erdőgazdálkodásban, hanem a tölgy-ökoszisztémák egészében, de még a lakosság számára is érzékelhetőek.

Keresik az ellenségét

lárvák a levél fonákán szívogatnak
Európában nem tudunk olyan természetes ellenségéről, ami a kártevő állományát szabályozná. Közismert, hogy a behurcolt rovarfajok gyakran „megszöknek” az őshazában őket kordában tartó természetes ellenségek elől. Vélhetőleg a csipkéspoloska sikeres európai terjeszkedésének is ez az egyik oka. Kertekben és parkokban védekezhetnénk a csipkéspoloskák ellen vegyszerekkel, de erdőkben, nagy területeken semmiképpen. A kémiai védekezés ugyanis csillagászati összegeket igényelne, miközben az eredményessége bizonytalan. Még ennél is fontosabb azonban, hogy a fajgazdag, ökológiai szempontból kiemelkedően értékes tölgyesekben a vegyszerezés vállalhatatlan mellékhatásokkal járna.

Érdemi, eredményes védekezést valószínűleg csak egy klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.

A kifejlett kártevő a nevét a mintázatáról kapta
Ennek lényege, hogy az őshazájában (Észak-Amerikában) kell megtalálni a faj természetes ellenségét, és azt onnan betelepíteni a veszélyeztetett területekre. E téren azonban nem számíthatunk gyors sikerre, ugyanis az állományszabályozás céljából betelepítendő természetes ellenséget előzetesen alapos vizsgálat alá kell vetni, hogy a nem kívánt mellékhatások kockázatát a lehető legkisebbre csökkentsük.

A NAIK ERTI Erdővédelmi Osztály az erdőgazdaságok jelzései alapján jelenleg is dolgozik a csipkéspoloska hatásainak felmérésén, illetve a biológiai védekezés lehetőségeinek a kidolgozásán.

Mert ha vannak fafajok, amik megérdemlik a kiemelt figyelmet és a gondoskodást, akkor őshonos tölgyeink mindenképpen azok.

Paulin Márton, Hirka Anikó és Csóka György

NAIK ERTI Erdővédelmi Osztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Az idén már kukoricagyomirtókat is kínál a UPL

Az idén több új készítményt vezet be a magyar növényvédőszer-piacra a UPL AgroSolutions. Online konferencián ismerhettük meg az újdonságokat és a cég idei csomagajánlatait, valamint a repcében már 7500 hektáron futó ProNutiva programot.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.