Back to top

Itt a kertrendezés és a faifjítások ideje

Az ősz a legalkalmasabb hónap arra, hogy kertünkben nagyobb munkákat elvégezzünk. Néha szükség van nagyobb volumenű változásokra, megújulásra a kertben is. A fák, cserjék egy része idővel elöregszik, felkopaszodik ám ezeket egy ifjító metszéssel újra jó kondícióba hozhatjuk.
Amikor egy kertet kialakítunk, igyekszünk minél több növényt belezsúfolni annak érdekében, hogy rövid idő alatt látványossá váljon, legyenek benne árnyas részek stb. Ám ennek hátulütője is van: egy idő után besűrűsödik a növényzet...

...egyik elnyomja a másikat és kezd túlzsúfolttá válni a kert. Ilyenkor szükség van komolyabb beavatkozásokra, amelyekre a vegetációs időn kívül, ősztől tavaszig a legideálisabb az időszak – már munkaszervezés szempontjából is…

A magányosan álló növények szabályosabban nőnek, mint amelyikre ráárnyékol valami
Fotó: wikipedia
Ifjítás – drasztikus, de néha kell

Metszés nélkül a növények elveszíthetik „kultúr” formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak, ferdén nőnek, ha valami árnyékot vet rájuk. A különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni, ám vannak általános irányelvek. Elsőként mindig a sérült, beteg, korhadt, vagy száraz ágakat távolítsuk el. Ezután a befelé növő, egymást keresztező, egymáshoz dörzsölődő ágakat kell tőből kivágni. Ha egyedül álló szoliter növényt metszünk, ami a formájával, leveleivel, ágaival díszít, akkor elsősorban a formával törődjünk: távolítsuk el az esztétikailag nem megfelelő helyen növő ágakat.

A metszéskor nézzük meg, hogy a legfelső megmaradó rügy milyen irányba néz, az fog ugyanis aktiválódni, és olyan irányú vessző fog belőle kiindulni, amilyen állású a rügy. Tehát metszésnél olyan rügy felett vágjuk le a vesszőt, vagy gallyat, ami az általunk kívánt irányba néz. A koronából kifelé álló rügyre metsszük vissza a gallyakat, mert ha befelé áll a rügy, akkor a belőle képződő vessző is befelé indul majd, sűrűsítve a koronát, tovább fokozva az ottani kedvezőtlen fényszegény és kevésbé levegőjárta körülményeket.

Az ágak lehajtásával, lekötözésével is befolyásolhatjuk az új vesszők növekedésének irányát. Ennek annyi a hátránya, hogy legalább egy évig kell lekötözve legyen a vessző ahhoz, hogy az így beállított növekedési irányt megtartsa.
A növény magasságát korlátozhatjuk, ha oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal a növény inkább terebélyesedik, magassága kevésbé növekszik. Tehát ha ilyen alakot szeretnénk, akkor a felfelé törő vezérágat távolítsuk el. Ez főleg gyümölcsöknél előnyös, mert sokszor alma, kajszi, cseresznye esetén, ha időben eltávolítottuk volna a felfelé törő vezérágat, akkor pár év múlva nem bosszankodnánk, hogy 4-5 méter magasból kell leszüretelni a gyümölcsöt.
Ritkítsuk a fák, bokrok külső felét, hogy a korona alsó része is kapjon elegendő fényt, különben belül és alul felkopaszodik a fényhiány miatt. Így szebb lesz a virágzás, egyenletesen érnek be a gyümölcsök.
A metszésnél azt tartsuk szem előtt, hogy kiegyenlített legyen a virág-, és hajtásrügyek eloszlása. Gondoljunk arra, hogy a vízszinteshez közeli helyzetben lévő ágakon általában több a termőrügy, ezért a függőleges ágakat távolítsuk el.

A bokroknál az ifjítás menete során először tőből távolítsuk el az elöregedett részeket. Fáknál az elöregedett ágat vágjuk vissza – lehetőség szerint egy fiatalabb koronarészre. A nagyobb átmérőjű sebeket érdemes sebkezelő anyaggal kezelni. Csonkokat se hagyjunk, mert beszáradva növényvédelmi problémákat okozhatnak a későbbiekben. Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk több tápanyagot a következő tavasszal.

A fenyő nem hajt ki a metszés alatt, a lombos fáktól eltérően nem regenerálódik
Fotó: wikipedia
A metszés erőssége

Mindig a vesszők végén levő, vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben. Minél rövidebbre metszünk vissza egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt majd ki. A gyenge metszés (a vessző felső 1/3-át távolítjuk el) esetén a vágáshoz közeli néhány rügy kihajt, az alsók alvó állapotba kerülnek. Ez általában a növény szinten tartására jó.
Középerős metszésnek számít, ha a vessző felét távolítjuk el. Ekkor szinte minden rügy kihajt, de az ággyűrűhöz közeledve egyre kisebb hajtásokat produkálva. Ezzel lehet magas termőképességen, fiatalon tartani a növényt.
Erős metszéssel (a vessző 2/3-át távolítjuk el): minden megmaradt rügy kihajt, és erőteljes növekedést produkál. Ezzel lehet fiatalítani a növényt, bár a következő évben a fejlődés vegetatív irányba tolódik el, így terméskiesésre, gyérebb virágzásra kell számítani.

A következő évben az erőteljes metszésre a fa fokozott hajtásnövekedéssel válaszol. Sok esetben vízhajtások (hosszú, függőlegesen felfelé törő ágak) alakulnak ki. Ezek közül válogassunk – a feleslegeseket tőből távolítsuk el, amelyekből viszont az új koronarészt akarjuk kialakítani, csak gyengén metsszük vissza.

Az új ágakon, vesszőkön általában csak 3-4 év múlva fejlődik számottevő termés. Ezért ha lehet, érdemes több lépésben ifjítani, ekkor 2-3 év alatt végezzük el a teljes ifjítást. Ez nem csak a termés miatt előnyös, de a növényt is kevésbé viseli meg.

Ősszel és télen (fagymentes időben) legjobb elvégezni az alakító metszéseket
Fotó: wikipedia
Függőleges zónázás

Egy idősebb, már „beállt” kertben idővel nem csak a növények egymáshoz viszonyított vízszintes helyzetét, hanem a függőleges zónázottságot is figyelembe kell venni, és néha alakítani kell azon.

Ekkor már látjuk melyek a gyorsabban fejlődő, magasabb növésű egyedek, és melyek a terebélyesebbek. Ennek megértésére szemléletes példa a fenyők növekedése. Egy fiatal, 6-10 éves fenyőfa lombozata alulról, szinte a föld szintjéről indul, ám ahogy nő, és idősebb lesz, az alja kissé felkopaszodik, és kevésbé lesz szép. Ez egy természetes folyamat, hiszen ekkor – már méretei miatt is – a törzs alsó részének más, tartó funkciója lesz, feljebb elegendő fotoszintetizáló felület alakul ki. Ilyenkor az alsó ágakat levágjuk, így más formát kap a fa. Ekkortól azonban elhelyezhetünk alatta árnyéktűrő évelőket.
Lombhullató fák esetén is hasonló a helyzet, amikor elértek egy magasságot, alájuk ültethetünk tavasszal virágzó hagymás növényeket: tulipánt, nárciszt, jácintot. Ezek tavasszal, amikor virágoznak, üde színfoltot jelentenek, és mire fölöttük kilombosodik a fa, addigra vissza is húzódnak.
Egy idősebb kertben az ilyen szinteket jól ki lehet alakítani, ezzel az időbeli és térbeli különbségekkel tovább fokozható a kert változatossága. Az összeérő cserjéket egy erőteljes visszametszéssel megkurtítva – méreteiket akár megnegyedelve – újra helyhez jutunk az addig zsúfoltnak tűnő kertrészekben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

A rendkívüli havazás miatt mintegy 80 ezer fát kell kivágni Madridban

A Madridot sújtó rendkívüli havazás miatt a város mintegy 80 ezer fája sérült meg annyira, hogy ki kell vágni - adta hírül az El Mundo spanyol napilap.

Kezdődik a pollenszezon - néhány növény virágzása már most tünetet okoz

Az enyhe időjárással az első allergén növények pollenjei is megjelentek a levegőben - tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-t. Kiemelték azt is: a járványügyi helyzetben fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás tüneteket a koronavírus tüneteitől.

Sárga és szürke - uralkodó divatszínek

A színek fontos szerepet játszanak az életünkben. A természet és a bennünket körülvevő tárgyak színei hatással vannak a hangulatunkra, viselkedésünkre, kifejezhetjük velük egyéniségünket. Az idén a szürke és a sárga lett az uralkodó divatszín a Pantone cég ajánlása szerint. A Kertbarát Magazin legfrissebb számának már a borítója is az év színeit tükrözi.

Már indul az idény

A kiskertekben még jó ideig a téli hideg az úr, a kertművelők számára viszont már megkezdődik a szezon. Az új esztendőben tiszta lappal és reményteljes várakozással foghatunk neki a termesztésnek. Sorra vesszük azokat a biokertben alkalmazható fogásokat, amelyekkel megalapozhatjuk az egész éves vegyszermentes házikerti termesztést.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Hamar árnyékot adó növények

Egy kert kialakításakor, vagy átalakításakor szükség van némi előrelátásra, térben és időben egyaránt. Mert eltelik néhány év, és a gyorsabban növő növények lassan elnyomják a lassabban fejlődőket, vagy beárnyékolják az alájuk kerülőket. Az ágyások besűrűsödnek. A kert képe folyamatosan alakul, amiben az egyensúlyt a kert gondozójának kell fenntartani.

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.