Back to top

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

A trópusokon nagy a fajgazdagság, de ott a leggyorsabb a növényfajok kipusztulásának a sebessége
Fotó: wikipedia
Egy faj akkor tekinthető kihaltnak, amikor az utolsó megmaradt képviselője is elpusztul. De a kihalás ennél már korábban elkerülhetetlenné válik, amikor a fajnak már egyetlen szaporodásra képes egyede sincs életben. Ezért nem jöhet létre új generáció sem.

Funkcionálisan már akkor is kihalt egy faj, ha már csak néhány egyede létezik, azok pedig nem képesek szaporodni.

Ennek oka lehet, hogy rossz az egészségi állapotuk, túl idősek már, vagy egész egyszerűen túl nagy területen vannak szétszóródva, ezért nem is találkoznak egymással.

Nem bíztatóak a számok

Az ökológiában informális kihalásról is beszélnek, ilyen a lokális kihalás is, amikor egy faj megszűnik létezni a vizsgált területen, de máshol még élnek egyedei. A helyi kihalást követően gyakran más területekről új fajok települnek be, az eredeti faj helyére.

Létezik már „vadon kihalt” veszélyeztetettségi státusz is, amikor az emberek megpróbálnak megmenteni egy fajt, ami már vadon, eredeti élőhelyén nem található meg, csak ember által kontrollált körülmények között vannak egyedei.

Chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), nem véletlen, hogy csak fekete-fehér kép van róla...
Fotó: wikipedia
Ezek alapján megkülönböztetünk meglévő, veszélyeztetett és kihalt fajokat… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki a Földön, ami körülbelül kétszerese a kihalt madár-, emlős és kétéltű fajok összességének (ami 217 fajt tesz ki). A Nature Ecology and Evolution folyóiratban több tanulmány elemzéseit figyelembe véve arra jutottak, hogy a növények kihalása körülbelül ötszázszor olyan gyorsan történik, mint az iparosodás előtti természetesebb körülmények között történt. A növényfajok kihalásának fő oka a természetes élőhelyek emberi tevékenység miatti pusztítása: ilyen az erdők kiirtása és a területeik mezőgazdasági hasznosítása.

A kihalásnak több oka lehet

A növények kihalása kevésbé látványos, mint egy-egy állatfaj kihalása, hiszen több éves kutatómunka után lehet azt állítani egy növényfajról, hogy kihalt, mivel nem tudják a trópusi területeket átvizsgálni egy-egy fajt keresve.

A Thismia americana már kihalt, a képen egy közeli rokona a T. rodwayi, ami még nem halt ki.
Fotó: wikipedia

Emiatt is van az, hogy néhány növényfaj még azelőtt kihal, hogy felfedezték volna, ezért ezt a számot egyes kutatók igen alulbecsültnek tartják…

A kipusztult növények egy részének az lett a veszte, hogy addig gyűjtötték, míg végül "elfogyott", ilyen volt a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), aminek az olaja volt igen keresett. A Thismia americana élete nagy részét a föld alatt élte, ez az életmódja is okozhatta a vesztét. De a Nesiota elliptica sem járt jobban, egy szigeten élt elszigetelve, ahol egy gombabetegség támadta meg és irtotta ki 17 éve… A legtöbb növényfaj trópusi szigeteken hal ki. A sziget annyiban játszik szerepet, hogy elszigeteltek a faj egyedei, nem tudnak messzebbre elterjedni, így a kis terület egyben rizikó-faktor.

A növények kihalása nagy probléma, hiszen a fajgazdagság megmaradása igen lényeges.

Az egy dolog, hogy egyel kevesebb oxigéntermelő faj van a Földön egy növény kihalásával, ám soha nem tudható, hogy mire lett volna gyógyhatású, vagy használható az adott faj.
A táplálékláncban is nagy problémát okozhat, hiszen egyes növények egyes rovarokkal igen szoros kölcsönhatásban élnek, tehát az is megeshet, hogy egy növényfaj kipusztulásával egy rovarfajt is magával ránt, ami az egész ökoszisztémára hatással lehet.

A növények kevésbé tudnak „elvándorolni”

Ő volt a Nesiota elliptica, egy gombabetegség irtotta ki az utolsó példányig
Fotó: wikipedia
Az állat-, és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül, aminek a klímaváltozás, és a szőkülő élethelyek is az okai.

Ha túl gyors a klímaváltozás üteme, akkor a legtöbb faj, főleg a növények nem tudnak olyan gyorsan „elvándorolni” az adott területről.

Kutatások szerint sok faj képes elviselni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos mértékig. Becslések szerint a fajok 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki.

Ezt alapul véve, ha a párizsi egyezményben foglaltakat betartják az államok, akkor 50 év alatt minden 10 fajból „csak” kettőt veszítünk majd el.

A kutatók szerint a fajkihalás mértéke 3-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban, pont ott ahol a legnagyobb a fajgazdagság – még most...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Hogyan "kerüli ki" a növény gyökere a tömör talajokat?

Kutatók szerint az illékony etilén növényhormon teszi lehetővé a gyökereknek, hogy érzékeljék és elkerüljék a tömör talajokat.

Bezárja egyik fő attrakcióját a francia Asterix vidámpark

A francia Asterix vidámpark hétfőn bejelentette, hogy bezárja egyik fő attrakcióját, a Poseidon színházat.

Nem perelhető többé a kakas

Sokan megbotránkoznak az állattartók állatainak hangoskodásától, vagy éppen a trágya elviselhetetlen szagától. Franciaországban elejét vették ennek, és mostantól törvény védi a vidéki élethez hozzátartozó jellegzetes hangokat és szagokat.

Fekete nadálytő az Év gyógynövénye

A Magyar Gyógyszertudományi Társaság 2021-ben az Év gyógynövényének a fekete nadálytövet választotta. A népi gyógyászatban számos betegség kezelésére használják, külsőleg a fekélyek, csonttörések, duzzanatok borogatására alkalmas, de reuma, ízületi gyulladás, sebek, vérömlenyek, zúzódások fájdalmainak enyhítésére is szolgál.

Az EU biovédelmi rendszerrel készülne a következő válságokra

Az Európai Unió biovédelmi rendszer létrehozására törekszik a köz- és a magánszféra között kialakított partnerség formájában, hogy felkészüljön a jövőbeni egészségügyi válságokra - jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, a 2021-es davosi világgazdasági online fórum résztvevőihez intézett videoüzenetében.

Megalakult az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) új szervezeti egységeként január elsején kezdte meg működését az Állatvédelmi Központ, amelynek feladata az edukáció mellett, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek - hangzott el az intézményt bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

Idén is országos fülesbagolytelelőhely-felmérést indít az MME

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.

Kezdődik a pollenszezon - néhány növény virágzása már most tünetet okoz

Az enyhe időjárással az első allergén növények pollenjei is megjelentek a levegőben - tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-t. Kiemelték azt is: a járványügyi helyzetben fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás tüneteket a koronavírus tüneteitől.

Meleg év volt 2020

A szokásosnál jóval melegebb, a csapadék mennyisége alapján átlagos év volt 2020 Magyarországon - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez eljuttatott elemzésében. Az 1981-2010-es időszak átlagánál 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb, ezzel az 1901-től vezetett hőmérsékleti rangsorban a hatodik helyre került.