Back to top

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

A jelenlegi bortörvényt 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba, és azóta több jelentős módosításon esett át.

Az Országgyűlés elé benyújtott törvény tervezet szövege többszöri és széles körű egyeztetést követően az ágazat szereplőinek bevonásával alakult ki: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának több szakmai javaslatát is beépítette a tervezetbe az agrártárca.

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára.

Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, amely hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez. Kiemelt célja, a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetése.

„Az új bortörvény megerősíti és új jogköröket biztosít a hegyközségi rendszer számára, így az az ágazati irányítás alappillérévé válik.

Új szakmai és közigazgatási jogkörökkel bővül a hegyközségi szervezet, az egyablakos ügyintézés megerősíti a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét.” – mondta el Brazsil Dávid a HNT főtitkára.

„A hegyközségi szervezet a lehetőségek felelősségével tekint az új bortörvényre. Az ágazat feladata és felelősége, hogy az új szabályrendszerben rejlő lehetőségeket kihasználja és szakmai tartalommal töltse meg azokat.” – emelte ki Légli Ottó a HNT elnöke.

Az előterjesztés kiemeli, hogy egyes területeken a tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárul a magyar borok minőségi javulásához, és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét.

Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő e-Pincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszere várhatóan 2021 nyarán kezdhet működni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/HNT

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.