Back to top

Szüreti jelentés: Mór megtette kötelességét

A Móri borvidék közel 600 hektár területű, amiből szüreti jelentést az elmúlt évekhez hasonlóan közel 450 hektárról várnak.

„Az idei szüret 99 százalékban lezajlott a borvidéken, három olyan pincészetről van tudomásunk, akik még kint hagytak szőlőt a nagyszüret elvégzését követően” - magyarázta Varga Máté. A Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke hozzátette, ezekben az esetekben a szándék a töppedt szőlőből, vagy jégbor készítése. A statisztikák szerint 2020-ban 252 hektárról már beküldték a szüreti adatokat.

„A termelői magatartást jelzi, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak”

- jegyezte meg a szakember, a jogszabály november 30-at jelölte meg végső időpontnak a származási bizonyítványok kikérését. Az elnök véleménye szerint az elmaradás a pandémia számlájára is írható, hiszen a táblázatok kitöltéséhez egy idősebb termelő más esetekben a hegybíró személyes segítségét is igénybe veszi.

Varga Máté
Fotó: viniczai

Móron a termésmennyiség alig valamivel kisebb lett, mint az előző években. Zöldszüretet csak néhány hektáron végeztek – idén 10 hektár alatti nagyságrendben -, ami jellemzően idősebb, gyenge termőképességű ültetvényeket érintett. „Idén a tavalyihoz képest kisebb népszerűségnek örvendett”- mutatott rá, ez köszönhető annak is, hogy az alsó árkategóriában nőttek a felvásárlási árak. Eltűntek a 35-40 forintos árak, s helyette 60 forint körül alakultak.

A borvidéken széles a fajtaválaszték, az 580 hektáron több, mint 35-öt engedélyeztek. Mindezt annak számlájára írják, hogy a rendszerváltást követően hosszú ideig rendezetlenek voltak a birtokviszonyok, egyre zsugorodott az ültetvényfelület, s az a vélemény alakult ki, mindegy mit, csak telepítsenek.

Azóta stabilizálódott a borvidék ültetvénynagysága, kialakult egy 15-20 vállalkozásból álló csoport, amely komolyan veszi az itt folyó munkát. Megjelentek olyan állásfoglalások, hogy ideje lenne a fajtaszortimentet racionalizálni.

A borvidéki szüret az Irsai Olivérrel kezdődött augusztus második felében, ezt követően szeptember elején sorra került a Zenit, a Rizlingszilváni, a Cserszegi fűszeres. Szeptember közepétől megindult a „nagyszüret” – Ezerjó, királyleányka, Rajnai rizling, Szürkebarát, Sauvignon blanc -, ami október végéig tartott. „Szerencsére a borvidékünkön, akárcsak az ország legnagyobb részén, csapadékszegény időjárást kifognunk” - hívta fel a figyelmet Varga Máré. A fajták nem értek össze, a munkák ütemezetten zajlottak. A szüret a borvidéken minimális mennyiségben jelen lévő kékszőlőkkel – Cabernet franc, Merlot, Syrah – zárult.

Folyamatosan újulnak az ültetvények a borvidéken
Fotó: Csatlós Norbert

Növényegészségügyi problémák nem voltak, aki egy átlagos technológiát alkalmaz, az meg tudta védeni az ültetvényét.

A szárazabb ősznek köszönhetően idén a rothadás sem jelent meg.

A kritikus mindig az Ezerjó szokott lenni, vékony a héja, könnyen rothad. Az elmúlt években szeptember elején néhány nap alatt menetrendszerűen jött 80-100 milliméter eső, ami komoly gondot jelentett. Ez 2020-ban korábban, augusztus közepén érkezett, s annyi szerencséjük volt a gazdáknak, hogy még nem volt magas a cukortartalma, vastagabb volt a bogyóhéj, nem repedt. Ráadásul távolabb a szüreti időponttól, az eső után még be lehetett illeszteni egy botritisz elleni növényvédelmi blokkot.

„Kóstolva a borokat, az átlagos évjárathoz képest is élénk savak jellemzik”- a nyári időszakban nem voltak aszályos ciklusok, amikor „elégtek” voltak a savak. Viszont ezzel együtt idén illatos, jó zamatú borok születtek. Ebbe idővel belesimulnak a savak, vagy a borász fogja besimítani. Jól értékesíthető  borok születtek, már csak a piaci nyitásra vár a szakma, hogy meg tudják mutatni a fogyasztóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Alkohol és dohány a poggyászban Brexit után

Az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból egy olyan vámhatár megjelenését is jelenti, amely nemcsak a vállalkozókra, hanem a hétköznapi utazókra is vonatkozik. Eddig korlátlan mennyiségű különféle árut lehetett szállítani a La Manche-csatornán keresztül, de 2021. január 1-jétől korlátozások jelentek meg, különösen az alkohol és a dohánytermékek vonatkozásában.

Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia

Terítéken a szőlő biológiai alapjai, amelyre az ágazat szereplőinek részvételével szerveznek konferenciánt.

Zöldségtermesztés: erősségeink és gyengeségeink

A zöldségtermesztés irányát befolyásolják a fogyasztói igények, fokozhatja vagy ronthatja a termelési kedvet, hogy a felvevőpiac mennyit fizet az adott terményért. A munkaerő-igényes kultúráknál természetesen a munkaerő hiánya is visszafoghatja a termesztést, ahogyan a növényvédelmi nehézségek, valamint a klímaváltozás miatti nagyobb kockázat is.

Keresik a piacot a holland hagymakereskedők

A hagymakereskedelemben kulcsszerepet játszó Hollandiának az egyik fontos felvevőpiaca Szenegál. Az afrikai ország azonban az év végén bezárta a kapuit a holland hagyma előtt, hogy ösztönözze a helyi termesztést. A döntés miatt aggódnak a holland hagymatermesztők és -kereskedők.