Back to top

Fajtára szabott megoldások a csemegekukorica-termesztésben

A járványveszélyre való tekintettel online rendezte meg a Bayer a 2020-as csemegekukorica szezont lezáró kerekasztal-beszélgetését. „Táblára szabott megoldások csemegekukoricában” című kerekasztal-beszélgetésük teljes szakmai tartalmát áthelyezték a digitális térbe.

Szakértő kollégák és a kísérletben részt vett termelők beszélgetését, az eredmények prezentációját és azt követő eszmecserét virtuálisan juttatták el az online fórum résztvevőinek.

Kihívásokkal teli szezonon vannak túl szakértők és termelők. A Bayer összes kísérleti helyszínén befejeződött a Messenger csemegekukorica-táblák betakarítása, az eredményeket és tanulságokat tartalmazó táblázatok és prezentációs oldalak készen állnak a bemutatásra.

Mint elhangzott, a Messenger Franciaországban kiemelkedő termésátlagokra képes. Mit kellene tennünk, hogy mi is elérjük, vagy legalább megközelítsük a hektáronkénti 30 tonnás álomtermést?

A vizsgált területeken ugyan nálunk is voltak az idei szezonban 27, máshol 26 vagy 25 tonnás termés, ami a szokásos 12-14 tonnához képest kiemelkedő.

De vajon milyen inputra van szükség, hogy nagyobb mennyiséget takaríthassunk be? Két területre kell koncentrálnunk, a magasabb tőszámra és a nitrogén adagolásra.

Az idei évben a Bayer szakemberei két helyszínen a tőszámot – 50 ezer, 56 ezer, 62 ezer és 68 ezer - vették górcső alá. Tiszavasváriban és Hajdúszoboszlón 24 parcellában, két fajtát – Messenger és kontroll -, négy vetési normával és három ismétlésben vizsgáltak. Feltették a kérdést, miért alkalmazunk minden csemegekukorica fajtánál azonos tőszámot, amikor lehet az is egyedire szabott. Éppen a Messengernél figyelték meg, hogy alacsonyabb tősűrűség mellett képes másodcsöveket nevelni. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ezt kisebb vetőmagköltséggel érhetjük el, már nem hiábavaló a vizsgálódás.

Azt is megfigyelték, a tősűrűség növelésével csökken a csövek súlya, bár összességében a betakarított mennyiség nem lesz kevesebb.

Ugyanakkor a sűrűbb állományban az ikercsövesség elfordulása kisebb. Frisspiacra termelők 40 ezres tőszám mellett 70 százalékos duplacsövességet jeleztek a Messengernél. A szakaszos kézi betakarításnál ez kiváló eredmény, de vajon nagyüzemi körülmények között is ez lenen az elvárás? A fórumon résztvevő két termelő kijelentette, ha 100 százalékos kelést lehetne garantálni, akkor lenne benne perspektíva. Így viszont el kell fogadnun, hogy frisspiacra az ikercsövesség, míg az ipar számára a súly az elsődleges elvárás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Ezért jó piacozni Pécsett

Szinte minden finomságnak története van! Csodájára járnak a házikenyérnek, a lekvárnak, a füstölt májasnak. A házitojásosnál szüntelenül kígyózik a sor, a mangalicából készült disznósajt pillanatok alatt elkél, a méhészek ismerik a méz minden előnyös hatását, a háziasszonyok pedig rendkívül kísérletező kedvűek! Alig várom, hogy visszatérhessek egy jó nagy kosárral a pécsi termelői piacra.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Gigantikus naperőmű épül Spanyolországban

A legnagyobb spanyol áramszolgáltató vállalat, az Iberdrola és a francia élelmiszeripari óriás, a Danone együttműködésének nyomán épülhet meg Európa legnagyobb naperőműve.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.