Back to top

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

A gombabetegség kitartóképletei, a szkleróciumok, akár 20 éven át is ugrásra készen várják a tápnövényüket. Ott, ahol szűk a vetésforgó, a talajban óriásivá nő a kórokozónyomás, és egy nedvesebb évjáratban a fehérpenészes szártőrothadás a repcetermés 40-50 százalékát is elviheti. Zárt állományokban – ha a fertőzéshez szükséges ideális körülmények fennállnak ­–, akkor a gomba 5-10 százalékos mértékben mindig jelen van.

Fotó: Stock

A talajban lévő kitartó képletekből (szkleróciumok), gyökéren keresztül indul a micéliális fertőzés. A kórokozó bejut a növénybe, és a szállító edénnyalábokat eltömíti, majd hirtelen hervadás következtében a növény elpusztul. A szekunder infekció az, amikor apotéciumok, ivaros termőtestek alakulnak ki, és az aszkospórák szóródása által fertőződik a szárközép és a tányér.

A napraforgó virágzás előtt bekövetkezett tőpusztulása miatt termést már nem hoz a növény.

A szemkitelítődés idején is kialakulhat még a primer fertőzés, ilyenkor már vannak kaszatok, de azok vagy léhák, vagy jelentős ezermagtömeg csökkenést szenvednek el. Terméscsökkenés, szártörés, betakarítási problémák jelennek meg, és megfertőződik inokulumokkal a terület a következő 15 évre.

Ha az országos időjárást vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy április, május szárazabb volt, viszont június, július, helyenként augusztus csapadékellátottsága jóval az átlag felettinek mondható. A szklerotinia tünetei napraforgóban június első felében primer fertőzés következtében jelentek meg. Összességében a nyári csapadékos időjárás kedvezett a szklerotinia elterjedésének, ahol volt a talajban szklerócium, ott jelentősebb fertőzések alakultak ki. Főként azokon a területeken, ahol a szklerotinia gazdanövényei a vetésforgóban 5 éven belül követik egymást.

Idén a primer fertőzés volt jelentős, a szekunder fertőzés miatt kialakuló szárközép- és tányérfertőzés csak észlelési szinten jelent meg, amit a Növényorvosi Kamara megyei szervezeteinek beszámolói is megerősítettek.

„A csapadékos, meleg idő hatására megnőtt az alternaria (Alternaria helianthi, helianthificiens) és a fóma (Phoma macdonaldii) fertőzés mértéke a száron” - olvasható egy Hajdú-Bihar megyei beszámolóban. A fehérpenész (Sclerotinia ssp.) szártőfertőzés a csapadékos belvizes területeken erősödött, a szárközépi (aszkospórás) fertőzés tünetei is ott gyakoribbak, foltokban jelentős mértékű.”

A szklerotiniára fogékony gazdanövények (repce - napraforgó - helyenként szója) esetében a termelők gyakran nem tudják tartani a vetésforgót. Ezeken a helyeken a napraforgó vonatkozásában idén a primér fertőzés okozott károkat, gazdaságtól, táblától függően 5-20 százalékos mértékben. A tányérfertőzés észlelési szinten volt jelen. A szójában július második felében egyértelműen látszódtak a szklerotiníás táblafoltok.

Szklerotinia napraforgón

Baranya megyében nem a napraforgó, hanem a szója mutatta a legnagyobb fogékonyságot a szklerotínia iránt. Itt idén helyenként jelentős, 10-15 százalékos volt a fertőzés, és a gazdák is belátták, hogy nem ülhetnek ölbe tett kézzel, valamit tenni kell ellene.

A szűk vetésforgó és a csapadékos időjárás miatt Somogyban szinte mindenki megismerte a szklerotiniát, és az általa okozott termésveszteséget.

A primer fertőzés gyakorisága szembetűnő volt idén, elérte a 15-20 százalékot!  A napraforgót ebben a termesztési körzetben a magasabb tőszámmal - hektáronként 65 ezer tő - termesztik. Felmerül a kérdés, van-e összefüggés a magasabb tőszámok, és a szklerotinia fertőzés mértéke között?

Repce esetében volt olyan somogyi gazdaság, ahol a szklerotinia miatt hektáronként akár egy tonna termésveszteség is bekövetkezett. Napraforgóban a fertőzés ekkora termésdepressziót nem okozott, viszont a tüneteket – amely elérte a 10-15 százalékot - egyértelműen lehetett látni, miközben Tolnában a szklerotinia primer fertőzés sok esetben a 20-30 százalékot is meghaladta. Helyenként a szekunder fertőzés következtében fellépő szárközép-és tányérfertőzés észlelési szinten is fellépett.

Az elmúlt évben a mostanihoz hasonló mértékű - 10-15 százalékos - szklerotinia fertőzés nem volt tapasztalható Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor a termelők nem elsősorban a szklerotinia javára írják a termésveszteséget. Véleményük szerint több gombabetegség együttes hatása miatt alakult ki a korábbi lombvesztés, ehhez járulhatott hozzá a tápanyaghiány is, mely hatására nem tudtak a szemek kitelni. Továbbá a kettős kelések (táblán belül akár 2-4 hét eltéréssel) megnehezítették a deszikkálás helyes időpontjának meghatározását.

Az ország többi részén - mint ahogy a metnet.hu térképen is látszik -, ahol csapadékos volt a június és július, és volt szklerócium a talajban, ott szklerotínia fertőzést tapasztaltak.

Deák Richárd (Babócsa, Somogy megye):

„Az integrált növényvédelem keretein belül mindent megteszünk a szklerotinia ellen. Éppen ezért a mi gazdaságunkban nem fordult elő gazdasági kár a fehérpenészes szártőrothadás és más gombabetegségek miatt.

A vetésforgót úgy tudjuk tervezni, hogy a szklerotinia fogékony gazdanövények nem sűrűn követik egymást.

Használunk a primer fertőzés ellen hiperparazita gombákat, majd állományban két alkalommal fungicideket is. Így minimálisra tudjuk csökkenteni a fertőzés mértékét. Bio repcét is termelünk, és elmondhatom, hogy a fő gombabetegség elleni védelmet hatékonyan meg tudjuk oldani biológiai fungiciddel."

Hársházi Péter (Szentgáloskér, Somogy megye):

"Napraforgóban a kórtani problémák közül messze menően a szklerotinia képes a legnagyobb kárt okozni, Éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük az általa okozott terméskiesést. Törekszünk arra, hogy a helyes vetésforgót tartsuk, mellette a harmonikus tápanyagellátás, a nitrogén dózisok helyes megválasztása is nagyon fontos.

A szklerotinia primer fertőzése ellen használunk hiperparazita gombákat. És kell is, mert hiába alkalmazunk két fungicides állománykezelést, a primer fertőzést másképp nem tudjuk megelőzni.

Az idei évben a csapadékos június és július következtében az integrált partneri körben volt olyan, aki a primer fertőzést nem akarta megelőzni, hektáronként közel egy tonnás terméskiesést okozott nála a betegség. Kombájnból nézve szembetűnő volt a különbség. Kihasználjuk a technika adta lehetőségeket, drónnal kórtani felvételezést csináltunk a napraforgó táblákban. Évek óta használom a terepjáró platóra szerelhető állványt, melyről négy méter magasságból is szemlélhetem a napraforgót. A mi tábláinkon idén elért 4,4 tonnás átlagterméssel elégedett vagyok, de keresem azokat a megoldásokat, amelyekkel növelhetem a termésbiztonságot és a termésmennyiséget."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Az idén már kukoricagyomirtókat is kínál a UPL

Az idén több új készítményt vezet be a magyar növényvédőszer-piacra a UPL AgroSolutions. Online konferencián ismerhettük meg az újdonságokat és a cég idei csomagajánlatait, valamint a repcében már 7500 hektáron futó ProNutiva programot.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.