Back to top

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Bevezetőjében Máté Endre regionális fejlesztési vezető röviden hírt adott a Syngenta legújabb eredményeiről és terveiről. A következő öt évben kétmilliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre a fenntartható mezőgazdaságért.

Hazánkban is bővítették a fejlesztő csapatot, hogy minél több adaptációs kísérletet tudjanak végezni.

A három új növényvédő szer mellett számos nagy teljesítményű, stressztűrő hibridet hoztak létre, például árpából az SY Dooblin és SY Dakoota hibrideket, vagy az SY Minerva kukoricát. Napraforgóból pedig a linolsavas és a magas olajsavas fajták közt is kínálnak a különböző gyomirtási technológiákra alkalmas hibrideket.

A fenntarthatóság fontos pillére a digitalizáció, amivel nagyon pontosan lehet célozni a kritikus területekre. Ezen a téren a területi tanácsadók segítségével érhetik el a magyar gazdálkodók is a Farmshot technológiát, ami műholdas képek segítségével ad tájékoztatást a helyi állapotokról. A Spray Assist olyan eszköz, ami a növényvédelemhez ad tanácsot, a segítségével lehet megállapítani az optimális permetezési időpontot és a szükséges fúvókákat. A permetezőgépek biztonságos tisztítására szolgál a RemDry eszköz.

A drótférgek kedvence a burgonya, a kukorica és a répafélék
A talajfertőtlenítés jelentőségét Vörös Géza rovartani szakértő részletezte. Egyre többfelé károsítanak a drótférgek, vagyis a pattanóbogarak több évig a talajban fejlődő lárvái. Az idén a száraz tavaszi idő miatt nem okoztak olyan nagy kárt, mint vártuk, mert a nedvesség fontosabb a számukra, mint a hőmérséklet.

Ha több az eső, akkor nagyobb létszámban húzódnak a talaj fölső rétegébe, ahol a veteményeket rágják meg.

Szántóföldön kisebb a jelentősége a cserebogarak jelenlétének, de a zöldítés mindenütt több lehetőséget ad a peterakásukra, így helyenként gondot okozhatnak. A vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor nagyon nehezen leküzdhető kártevő, szinte ellenálló a talajfertőtlenítő szerekkel szemben. Terjedésének ugyancsak kedvez a zöldítés, mert az augusztusban repülő második nemzedék könnyen talál peterakásra alkalmas helyet.

Az amerikai kukoricabogár kártétele is kisebb volt az idén a száraz és hűvös tavasz miatt, mert a kis lárvák elpusztultak a szárazságban, és jól kitartott a hűvös időben a vetéskor kijuttatott talajfertőtlenítő granulátum hatása. A nedves, mély fekvésű területeken azonban figyelni kell a kukoricabogárra, figyelmeztetett Vörös Géza.

Kukoricamoly
Fotó: Syngenta
Tömegesen károsít a kukoricamoly azokon a területeken, ahol nem forgatják a talajt, mert a telelő hernyók nem pusztulnak el.

Május második felében tömegesen repültek az első nemzedék lepkéi, a második nemzedéket pedig a számukra tökéletes meleg, párás idő várta. Ezek a lepkék már a csőre rakták a petéiket, amelyek rágása nyomán a fuzárium is megtámadta a kukoricát. A gyapottok bagolylepke általában hosszabb meleg, aszályos idő után érkezik hazánkba, de már itthon is áttelelhet az enyhébb teleken. Hernyói átvészelik a mínusz 3-4 C-fokot, csak hosszabb mínusz 10 C-fok körüli hidegben pusztulnak el.

Az idén előfordult, hogy egyetlen kukoricán megtalálták a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár lárváit.

Fotó: Syngenta
A Force Evo egyetlen granulátumban tartalmaz összetett starterműtrágyát és a teflutrin talajfertőtlenítő hatóanyagot, mutatta be az új terméket Horváth András fejlesztőmérnök.

Van benne 10% nitrogén, 41% foszfor, 3% mangán és 2% cink, valamint 5 g/kg teflutrin. Vetéssel egy menetben, sorkezeléssel, de diffúzorral javasolt kijuttatni, adagja drótférgek ellen 16 kg/ha, közepes kukoricabogár-fertőzésnél 20 kg.

Összehasonlító kísérletben a kezeletlen kontrollhoz (5 t/ha) képest 3,5, a Force 20 CS-vel történt csávázáshoz képest 1,25 tonnás hozamnövekedést lehetett elérni vele.

A legjobb eredményt a csávázás és talajfertőtlenítés együttes alkalmazásával érték el, akkor a termés 9,35 tonna volt egy hektárra átszámítva. Megadták a termő kukoricatövek számát is a kezeléseknél, a kontrollban 58 ezer, a csávázásnál kerekítve 70,7 ezer, a Force Evo használatával 72 ezer, a kombinált kezelésnél pedig 75,5 ezer tő fejlődött egy hektáron.

Számos kísérlet eredményét összegezve megállapítható, hogy 5000 tő kiesése a kukoricatáblán körülbelül egy tonna termésveszteséget okoz,

hangsúlyozta Horváth András.

A készítmény kijuttatása az üzemi kísérletek szerint is könnyű és biztonságos, de a díffúzor használata mindenképpen ajánlott hozzá. Tíz kísérlet átlaga alapján kezeletlen kontrollban 55 ezer kukoricatő fejlődött egy hektáron, a sor aljára kijuttatott Force Evo készítménnyel 64 ezer, diffúzorral kiszórva ezt a szert pedig 78,5 ezer.

Burgonyában nem az elültetett, hanem a majd fejlődő gumót kell védeni a drótférgektől, azért a bakhátba javasolt bedolgozni a szert.

Fotó: Syngenta
Mint a webinárium hallgatói közti gyors felmérés mutatta, legtöbbjüknek a drótférgekkel gyűlik meg a baja, mondta Papp Zoltán kampánymenedzser. A kártevők nemcsak a forgatás nélküli talajművelés és a zöldítés miatt tudnak terjeszkedni, hanem közrejátszik abban a neonikotinoidos csávázás betiltása, az egyszikű gyomnövények terjedése, amelyeknek a gyökerén sokkal gyakoribb a drótféreg, mint a gabonafélékén.

Az utóbbi öt évben az időjárás is kedvezett a pattanóbogarak peterakásának, mert kétszer átlagos, háromszor pedig kimondottan csapadékos volt a június-július, amikor ezek a bogarak szaporodnak.

Az új készítményt elsősorban a drótférgek leküzdésére ajánlják, ahol a kukoricabogár a legnagyobb veszély, a jól bevált Force 1,5 G talajfertőtlenítő marad a megoldás. A Force Evo inkább a csemegekukorica és a hibridkukorica termesztésében javasolt, mert hatékonyan segíti a korai fejlődést, sűrűbb lesz a tőállomány a segítségével.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.