Back to top

Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Illetve "Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában" címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Bár még nem ismerjük a 2020-as szüret pontos adatait, s ha az előzetes becslések szerint kevesebb lesz is a termés, mégis jó minőségre számítanak a gazdák.

MMG - Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Sokan azt gondolhatják, csak a kutatók, nemesítők, szőlőtermelők és borászok érdekeltek a témában, ám, ha a biztonságos élelmiszer iránti elvárásokat is figyelembe vesszük, akkor a fogyasztó számára is egyre meghatározóbb kérdésről van szó.

Régi igény fogalmazódik meg az ágazat részéről, amikor biológiai alapok megújításáról beszélünk.

Nem elég a megváltozott klimatikus viszonyokra, a fogyasztói igényekre reagálni, fontos, hogy egészséges, jó termőképességű, a jelenkor piaci elvárásainak megfelelő fajták és klónok álljanak a termelők rendelkezésére.

Mindez nem csak a versenyképességünk alapja, ráadásul nem leszünk kiszolgáltatva a nyugati nemesítőházaknak, oltványelőállítóknak.

Bár túl vagyunk a szüreten, mégis fontos kérdés a betakarítás szervezése, amikor egyre kevesebb idő jut az adott munkák optimális elvégzésére. A kézi szüret rendkívül munka- és időigényes művelet, a gyakorlott kézi szedők egész napos fáradságos munkával átlagosan 1 tonna szőlőt képesek összegyűjteni. Az önjáró szőlőkombájnnal összevont, 24 órás műszakban ugyanakkor 200-300 tonna termés is betakarítható. Írásunk a gépi betakarítás eszközeit veszi górcső alá.

A környezetkímélő eljárások a szántóföldön és a kertészeti termesztésben azért terjedtek el, mert felmerült az igény egyrészt környezetünk és az ember fokozottabb védelmére, másrészt a környezet peszticidterhelésének csökkentésére. A szintetikus kémiai készítmények emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak megakadályozására és a szermaradványok mennyiségének csökkentésére a gyakorlatban egyre több alternatív lehetőség áll rendelkezésre.

Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Úgy tűnik családon belül ők azt az utat képviselik, amikor zökkenőmentesen, egymás tiszteletére és véleményének elfogadására építve lépik meg a szükséges változásokat.

A borok egy része már készen, többségük még forr a pincékben. A gazdák a szüreti munkák után kicsit fellégezhetnek, ugyanakkor izgatottan várják, mit is hoz az évjárat.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Alkohol és dohány a poggyászban Brexit után

Az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból egy olyan vámhatár megjelenését is jelenti, amely nemcsak a vállalkozókra, hanem a hétköznapi utazókra is vonatkozik. Eddig korlátlan mennyiségű különféle árut lehetett szállítani a La Manche-csatornán keresztül, de 2021. január 1-jétől korlátozások jelentek meg, különösen az alkohol és a dohánytermékek vonatkozásában.

Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia

Terítéken a szőlő biológiai alapjai, amelyre az ágazat szereplőinek részvételével szerveznek konferenciánt.