Back to top

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Feldman Zsolt az Agrárszektor konferencián
Koronavírus-járvány, aszály, fagy, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – ezekkel a hatásokkal kellett idén megküzdenie az agrárágazatnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A pandémia teljes ágazatot érintő piaci hatásairól szólva kiemelte a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozását, illetve azt, hogy felértékelődött a termelés és élelmiszerelőállítás biztonsága.

Az államtitkár kiemelte, hogy a vendéglátás és turizmus tavaszi, illetve mostani leállása a beszállítókat érintette érzékenyen (a HORECA-ágazat teljesítménye a 3. negyedévben 20 százalékkal esett vissza) például a víziszárnyas vágások 35-50 százalékkal csökkentek.

A természeti károk enyhítéséről szólva Feldman Zsolt elmondta, 517 ezer hektárról jelentettek a gazdálkodók aszály-, vagy fagykárt - előbbi háromszor annyi volt idén, mint egy átlagos évben.

Magyarország, szemben más EU-s tagállamokkal, alapvető élelmiszerekből önellátó, számunkra a járvány idején a kérdés az export volt – jelentette ki az Agrárminisztérium államtitkára. A szükségleteink 140-150%-át termeljük meg, a teljes termelésünk 45%-át exportáljuk, viszont az input kitettségünk nagy.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a szektor erősségét bizonyítja, hogy a járványügyi korlátozások ellenére is az agrár külkereskedelem az első három negyedévben 2,5%-kal nőtt 2019 hasonló időszakához képest és a márciustól szeptemberig tartó időszakban is 1,5 százalék volt ez a növekedés. Az idei exportunk kétharmadát az agrárexport adta, amely 2,4 milliárdos többletet könyvelhetett el. A beruházások összege pedig 13,7%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszaknál.

Fotó: pixabay.com
Az államtitkár elmondta, a válság kezelése érdekében a kormányzat a versenyképesség növelését tűzte ki az ágazatban. Mind az állattenyésztésben, mind a kertészeti ágazatban telephelykorszerűsítési, illetve post harvest fejlesztési pályázatokat írt ki a tárca, és

a kistermelők is 17,5 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhattak, utóbbiak számára a pályázati lehetőséget jövő év elején újra megnyitják.

Az élelmiszeripar területén az élelmiszerbiztonsággal összefüggő beruházások kaptak hangsúlyt.

A közvetlen támogatások mellett a beruházási hitelek kamattámogatása is sikeres programnak bizonyult, csakúgy, mint a kezességvállalási program. A 25 milliárdos kifejezetten válságkezelési támogatásra 35 ezer kérelmet nyújtottak be az ágazat szereplői. A teljesség igénye nélkül a baromfi ágazatban 2,7, a sertés ágazatban 2,8, a borászati ágazatban pedig 2 milliárd forint támogatással az agráriumban összesen 140.000 munkahelyet sikerült megtartani – mondta Feldman Zsolt.

A nem pénzügyi, illetve a jövőre is kiható eszközökről szólva az államtitkár kiemelte a vállalkozásokra is érvényes hiteltörlesztési moratóriumot, a különböző adminisztrációs és egyéb könnyítéseket, a Vedd a hazait kampányt, illetve a január 1-jén életbe lépő családi gazdaságokról szóló törvényt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.