Back to top

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

A növénytermesztés megjelenésével a gyűjtögető, halászó-vadászó életmód háttérbe szorult, és kezdetét vette az egyre inkább földhöz kötött tevékenység, az első mezőgazdasági forradalom. Ez az átállás legjobb ismereteink szerint Kr.e. 9500–8500 tájékán kezdődött, Délkelet-Törökország térségében, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a mai Irán nyugati részében.

Fotó: wikipedia

A növénytermesztés terjedése megnövelte az emberiség számára elérhető élelmiszer mennyiségét, ami a népesség exponenciális növekedéséhez vezetett, felemelkedtek az első agrárcivilizációk.

A 18. században végbement a második mezőgazdasági forradalom, majd az 1950-es években elkezdődött a harmadik, és az emberi civilizáció bolygónk erőforrásainak felhasználásával a mai napig töretlenül fejlődik.

Ezen erőforrások közül a mezőgazdasági (háziasított állati és növényi élelmiszerek termelése) termelés számára elengedhetetlen a talaj (termő­föld) és a víz.

A talaj, mint a termelés fizikai közege, tere, termékenységével a növénytermesztés bázisa, valamint tárgya és eszköze mindazon tevékenységeknek, amelyek nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Az évezredek során emberi társadalmunk odáig fejlődött, hogy nem létezhetünk modern mezőgazdaság nélkül.

Civilizációs fejlődésünknek viszont ára van! A kérdés „csupán” az, hogy ez az ár mekkora, és hogy kinek kell megfizetnie.

Az antropogén eredetű, vagyis emberi tevékenységekből származó üvegházha­tású gázok megváltoztatják a Föld éghajlati rendszerét. Az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid-koncentrációja rendületlenül növekszik, és ennek következményeként, vele párhuzamosan a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése is megfigyelhető. A globális klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedben megnövekedett hazánkban az aszályos évjáratok és az időjárási szélsőségek előfordulásának gyakorisága.

Az éghajlatváltozás hatásai fokozottan jelentkeznek a medence fekvésű Magyarországon, és a hőmérséklet emelkedésén túlmenően a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira is hatással van.

Következménye a talaj fokozatosan csökkenő vízmegtartó képessége, termékenysége, szervesanyag-készletének és biológiai sokszínűségének degradációja.

Érdekes tények

✔ A talaj alig 8 centiméteres felső rétegében található 13 billiárd élő szervezet össztömege
100 millió tonna.

✔ Egy hektárnyi talaj két tehén súlyának megfelelő tömegű baktériumot tartalmaz.

✔ Egyetlen gramm egészséges talajban több élőlény van, mint amennyi ember a Földön él.

✔ A földigiliszták képesek 24 óra alatt akár a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű talajt megemészteni. Minden évben bolygónk talajának 50 százaléka halad át a földigiliszták bélüregén.

✔ Egy futballpálya méretű területen a talajlakó szervezetek 25 000 kilogramm, vagyis 25 autó tömegének megfelelő mennyiségű szerves anyagot dolgoznak fel. (Forrás: FAO)

A talaj három (négy) fázisú, négydimenziós polidiszperz rendszerében végbemenő kedvezőtlen változások hatással vannak az élelmiszer-termelés biztonságára. A negatív hatások interakcióinak következményeként felgyorsulnak az antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok, amelyek ellen védekeznünk kell. A talaj „leromlási” folyamatai különböző mértékben, de az egész Európai Unió területén jellemzőek.

Becslések szerint közel 120 millió hektár van kitéve vízeróziónak és 43 millió hektárt érint a defláció (szélerózió).

Tekintve a téma fontosságát, közös európai cél talajaink további degradációjának megakadályozása.

E cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2020. november elején közzétette új Talajvédelmi Stratégiájának ütemtervét.

Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítéséhez az európai Zöld Megállapodás irányelvei alapján. Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biológiaisokféleség-stratégiájának a része, és aktualizálja a talajpusztulás kezelésére és a földi erőforrások megőrzésére irányuló jelenlegi stratégiát.

A Talajvédelmi Stratégia céljai:

  • a talaj termékenységének megóvása,
  • az erózió mértékének csökkentése,
  • a talajok szervesanyag-készletének növelése,
  • a szennyezett területek azonosítása,
  • a degradált talajok helyreállítása.

A stratégia általános célja a talaj védelme és hosszú távon fenntartható használata.

E célok eléréséhez átfogó kutatási programokra van szükségünk, emellett a nyilvánosság figyelmét rá kell irányítani a talajvédelem szükségességére.

A talaj védelmével kapcsolatos tudatosság erősítését már gyermekeink egészen korai nevelése (óvoda) során el lehetne kezdeni. Játékos gyakorlatokkal a jövő generációi is megtanulnák a természet szeretetét, tiszteletét, és nyitottá válnának a fenntarthatóság eszméinek befogadására.

E nemes célok elérésének már számos úttörő példája van Magyarországon, például 2019. januárjában az Agrárminisztérium, az Iskolakert Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos iskolakertprogramot indított.

A program célja, hogy a gyermekek megismerkedjenek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, megismerjék természeti környezetünket, valamint az együttműködés szükségességet és hatékonyságát.

Fontos megemlíteni, hogy a környezet- és talajvédelemmel kapcsolatos oktatás nem maradhat a közoktatás szintjén. A talajvédelem fontosságát képviselni kell a felsőoktatási szakokon, kiváltképp a környezet- és természetvédelemmel, vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal kapcsolatos egyetemi képzéseken.

Kovács Gergő Péter

NAIK-AK

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Hogyan "kerüli ki" a növény gyökere a tömör talajokat?

Kutatók szerint az illékony etilén növényhormon teszi lehetővé a gyökereknek, hogy érzékeljék és elkerüljék a tömör talajokat.

A rendkívüli havazás miatt mintegy 80 ezer fát kell kivágni Madridban

A Madridot sújtó rendkívüli havazás miatt a város mintegy 80 ezer fája sérült meg annyira, hogy ki kell vágni - adta hírül az El Mundo spanyol napilap.

Bezárja egyik fő attrakcióját a francia Asterix vidámpark

A francia Asterix vidámpark hétfőn bejelentette, hogy bezárja egyik fő attrakcióját, a Poseidon színházat.

Nem perelhető többé a kakas

Sokan megbotránkoznak az állattartók állatainak hangoskodásától, vagy éppen a trágya elviselhetetlen szagától. Franciaországban elejét vették ennek, és mostantól törvény védi a vidéki élethez hozzátartozó jellegzetes hangokat és szagokat.

Tavasz és tél váltakozása zavarja a növények nyugalmi időszakát

A mögöttünk álló egy hét, különösen a múlt hét második felének tavasziasan enyhe időjárása az ország déli részén és nyugati tájain már beindította a növények nedvkeringését, a január második felét jellemző hőmérsékleti hullámvasút azonban még nem ért véget. A szerda és csütörtök reggeli mínuszok után ismét jelentősen megenyhül az idő, majd a jövő hét első napján újra komoly fagy várható.

Fekete nadálytő az Év gyógynövénye

A Magyar Gyógyszertudományi Társaság 2021-ben az Év gyógynövényének a fekete nadálytövet választotta. A népi gyógyászatban számos betegség kezelésére használják, külsőleg a fekélyek, csonttörések, duzzanatok borogatására alkalmas, de reuma, ízületi gyulladás, sebek, vérömlenyek, zúzódások fájdalmainak enyhítésére is szolgál.

Csökkenő burgonyatermés Romániában

Meghaladta a kétmillió tonnát a tavalyi burgonyatermés Romániában, de ez a mennyiség 21 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 2,62 millió tonnát takarítottak be – derül ki a mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatokból.

Az EU biovédelmi rendszerrel készülne a következő válságokra

Az Európai Unió biovédelmi rendszer létrehozására törekszik a köz- és a magánszféra között kialakított partnerség formájában, hogy felkészüljön a jövőbeni egészségügyi válságokra - jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, a 2021-es davosi világgazdasági online fórum résztvevőihez intézett videoüzenetében.

Idén is országos fülesbagolytelelőhely-felmérést indít az MME

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.