Back to top

Koch pezsgő boldog szőlőből

Hajós-Bajai borvidék néhány évtizedig az Alföldi borvidékhez tartozott. Kitartó küzdelem nyomán még a rendszerváltás előtt sikerült önállósodnia a borvidéknek. Ökológiai adottságai a Duna másik partján fekvő Szekszárdi borvidékéhez hasonlóak. Koch Csaba 2019-ben érdemelte ki Az Év Bortermelője címet.

A Hajós-Bajai borvidék néhány évtizedig az Alföldi borvidékhez tartozott. Bár a szőlészet-borászat abban az időszakban is meghatározó jelentőségű volt, az ország egyik legnagyobb borkombinátja is a térségben épült fel, a belföldi borválasztékban mégsem kaptak jelentős szerepet termékei. A rendszerváltás után sok gazda lelkesen fogott hozzá a szőlészethez-borászathoz, de a szakmai elismertség sokáig váratott magára, nem volt olyan markáns egyéniség, aki hírnevével kivívta volna a megbecsülést. Mára ez a múlté, 2019-ben Koch Csaba érdemelte ki Az Év Bortermelője címet. Ez az elismerés talán egy kicsit előbb is érkezhetett volna, hiszen a díjazott már hosszú évek óta meghatározó személyisége a borásztársadalomnak, borai pedig sorra nyerik a legrangosabb versenyek díjait.

Koch Csaba kedvenc pezsgői között

Kitartó küzdelem nyomán még a rendszerváltás előtt sikerült önállósodnia a borvidéknek, először Hajós-Vaskúti, majd Hajós-Bajai borvidék néven.

Ökológiai adottságai a Duna másik partján fekvő Szekszárdi borvidékéhez hasonlóak, egy helyi szőlősgazda szerint véletlenül szeli ketté manapság a két borvidéket a Duna. A talajviszonyok kedvezőek, szó sincs homokról, a fekvése kissé magasabb, ezért kapta a Hosszúhegy nevet annak idején, a klíma is elsőrangú a szőlőtermesztés szempontjából.

A nagypapa nyomában

Koch Csaba ahhoz a nemzedékhez tartozik, akik a felnőttkorukat már a rendszerváltás után élhették meg. Bár felmenői emberemlékezet óta szőlővel és borral foglalkoztak, az ő útja másként indult. Fiatalkorát végigkísérte a szőlőművelés a családi ültetvényekben, nagyapját tartja példaképének, tőle tanulta a legtöbbet. Ám tanárai javaslatára először biológus akart lenni, és tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait. Szabadidejének nagy részét akkor is a szőlőben töltötte, és végül a gazdálkodás mellett döntött.

Első saját szőlőjét nagyapjától kapta ajándékba, és máig büszkén emlékszik a 27 hektoliternyi borra, ami az első saját szüret eredményeként került a hordókba.

A zsebkendőnyi birtok hamarosan növekedni kezdett, és pár év alatt már 10 hektárnyi szőlője volt. A családi kispincéket is egykettőre kinőtte, egyre égetőbbé vált egy nagyobb terület megszerzése, ahol kiépíthető a nagyobb tárolókapacitás.

Édesanyja hívta fel a figyelmét a Borota külterületén, a főút mellett lévő, árammal ellátott, éppen eladó tanyára. Merész elhatározással 1996-ban megvásárolta az omladozó gazdaságot, ott alakította ki a birtokközpontot. A tanyát körülvevő földterületet is sikerült apránként felvásárolni, így ma 40 hektár egybefüggő birtoktest öleli körül az épületeket. Ezek a földek tápanyagban, mikroelemekben igen gazdagok, régebben inkább gabonát termesztettek rajtuk. A gazdák között fogalommá vált a vidékre jellemző bácskai feketeföld elnevezés, ami erősen meszes, 60-80 centiméter mély humuszos réteg jellemzi, alatta pedig lösz található. Klímája kissé hűvös, a szőlő tavasszal késve kezd növekedni a hűvös talaj miatt, de őszre utoléri magát.

A szőlőtelepítés során a legfontosabb szempont az ültetvények sajátos mikroklímája volt, így lett az egyik főfajta a tápanyagigényes és kevéssé fagyérzékeny Cserszegi fűszeres, a másik pedig a Chardonnay, mely a vidék legelterjedtebb fajtája, és ugyancsak meghálálja a kedvező viszonyokat.

A fehérszőlők közül megtalálható még a Muscat ottonel, a Rajnai rizling, és kisebb területen, kísérleti jelleggel számos innovatív fajta. A fajták 30%-a kékszőlő, legnagyobb részaránya a két Cabernet-nek van.

Vendégcsalogató a természetközeli birtokközpont

Mennyiség és minőség

Nőtt a szőlőterület, egyre többet tudtak szüretelni, egy ideig az a mondás járta a családban, hogy ezer hektoliter bort kell elérni, abból már meg lehet élni. De e bűvös határ elérése után sem fogyott el a lendület, tovább növelték a szőlőterületet, még többet szüreteltek, a bor minőségében sem volt kivetnivaló, csak az utolsó láncszem okozta a legtöbb fejtörést – kinek tudják eladni? Az 1990-es években az évszázad legnagyobb válsága sújtotta ugyanis az ágazatot, senki sem akart bort venni.

Eleinte így a személyesen fölkeresett környékbeli kocsmák és a fővárosi MDF piacok jelentették a megoldást.

A mennyiségi növekedési szakasz az ezredfordulóig tartott, azóta inkább a minőség javításán van a hangsúly. Jelenleg 140 hektár a szőlőültetvények nagysága, és egy 10 hektáros villányi ültetvény is tartozik hozzájuk. Emellett évente körülbelül még 100 hektárról vásárolnak szőlőt a környék gazdáitól. Az így feldolgozott szőlőből 14 ezer hektoliter bor készül, amelynek felét nagy tételben értékesítik, a többit palackozzák, ennek mennyisége megközelíti az egymilliót. A belföldi piacon több kiskereskedelmi hálózat kínálatát gazdagítják, de öt saját boltjuk is van.

A gasztronómiával többségében közvetlen kapcsolatot tartanak, az ital-nagykereskedők kínálatában nincs túl sok boruk. A palackos borok 10%-át exportálják.

A hazai fogyasztók értékelik a borok minőségét, és hajlandók ezt az árakban is elfogadni. Boraik többségét a középkategória felső szegmensébe lehet sorolni, ebben az árkategóriában alighanem piacvezetők.

Megelőlegezett szilveszteri hangulatkép

Saját kedve szerint

Mitől boldog a szőlő? Attól, hogy élettevékenységeit minél jobban kiteljesítheti. Koch Csaba szerint a zöld növények igazi gyönyörűsége a fotoszintézis, és amelyik bőségesen kap erre lehetőséget, az boldogan él, és meghálálja művelőjének ezt a gondoskodást. A mai, modern szőlőtermesztésnek az egyik legfontosabb munkája a nyár elejei zöldmunka, a szőlők csonkázása, a hajtások összefogása. Ennek következtében a lombfelület kis helyen zsúfolódik össze, a szőlő pedig hónaljhajtásokkal próbálja növelni a lombfelületét.

Azokat többnyire már nem távolítják el, így természetellenes, drótok közé zsúfolt, sűrű lombfelület alakul ki.

Ezzel szemben Koch Csaba más filozófiát követ, hagyja, hogy a szőlő saját kedve szerint alakítsa ki a lombfelületét. A gyakorlatban ez már a telepítésnél meghatározó tényező, szokatlanul széles, 2,8 méteres sortávolságot alkalmaz. A hektáronkénti 4200 tőke ettől nem lesz kevesebb, mert arányosan csökkenti a tőtávolságot. Nyár elején nincs csonkázás, a hajtások szabadon nőhetnek, van rá hely, hogy oldalirányban is kialakuljon a lombfüggöny.

Így összességében nemcsak nagyobb a zöldfelület, de lényegesen szellősebb is, több napfény juthat a növényeknek.

A módszer előnyét számok is igazolják, többéves, egyetemi közreműködéssel végzett kutatás szerint a hagyományos szőlőhöz képest a boldog szőlő 20%-kal nagyobb lombtömeggel rendelkezik, a fotoszintézis mértéke pedig 50%-kal nagyobb. A művelést keskeny sortávú traktorokkal végzik, ezzel is segítve a zöldfelület spontán kialakulását. A termés mennyisége átlagosan 8%-kal nagyobb, annak ellenére, hogy a fürtök számában nincs számottevő eltérés, ám a bogyók teltebbek, egészségesebbek, tartalmasabbak. Az e filozófia szerint művelt szőlő termése jobb minőségű, és ez a belőle készült borra is igaz.

Boldog szőlő öleli körül az épületeket

Kézzel rázzák

A pezsgőkészítés lehetősége már régóta motoszkált Koch Csaba fejében, hiszen a talaj magas mésztartalma garantálja a bor savasságát, ami a pezsgő legfontosabb alapértéke. Némi halogatás után aztán 2013-ban hozzáfogott a megvalósításhoz.

Elsőként Champagne vidékét kereste fel, olyan kistermelőket látogatott meg, akik néhány hektár terméséből készítették a világhírű italt.

Épernay körzetében nyolc-tíz ilyen pincében járt, és a rengeteg gyakorlati tapasztalat ellesése mellett levonta a következtetést: nem olyan ördöngösség a pezsgőkészítés.

Terve az volt, hogy csak kis mennyiséget készít és mindent alárendel a minőségi szempontoknak, de emellett egyéni karaktert is akart teremteni. Az adottságokat figyelembe véve a szüretet kissé később kezdi, mint a többi pezsgőgyártó, ezáltal nagyobb testű, tartalmasabb bort tud készíteni. A meszes talajon kialakul a szükséges savtartalom, nem kell éretlenül leszedni a szőlőt.

Néhányéves kísérlet után született meg a technológia. Több fajtával kísérletezett, de tapasztalatai alapján a Chardonnay verhetetlen: más fajtákból is lehet kitűnő pezsgőt készíteni, de azok nem olyan időtállók, mint a Chardonnay. Kialakult az éves munkaritmus: a töltőbor márciusban kerül a palackokba, a degorzsálás két-hároméves érlelés után télen történik. A pincei érlelés ideje alatt háromhavonta felrázzák és átrakják a pezsgőt.

A kistermelőknek ez a titkos fegyverük, amivel versenyképesek, nagyüzemben ugyanis megoldhatatlan ez a rengeteg kézi munkaerőt kívánó tevékenység.

A másik, hasonlóan lelkiismeretes és nehéz kézi erőfeszítést igénylő munkafolyamat a rázás. Számos helyen már csak dísznek hagyták meg a rázóállványokat, a munkát gépesítették. De az igazi ínyencek számára a palackok fenekén lévő fehér pötty a legnagyobb érték. Ez bizonyítja, hogy a rázás hagyományos módon kézzel történt, ugyanis ez jelzi a palackok forgatásának mértékét a rázóállványokon. A degor­zsálás, a seprő kilövetése után a palackokat teletöltik. Ahol a pezsgőt ízesítik, cukortartalmát emelik, ott erre expedíciós likőrt használnak. A brut pezsgőbe viszont nem kerül expedíciós likőr, a hiányzó részt ugyanolyan pezsgővel egészítik ki.

Így a Koch pincében a technológia minden fázisa drága, de igényesebb munkával készül a termék, ez szavatolja a magas minőségét.

A pincében 12 ezer palack érlelődik, évente kb. 4 ezer palackot töltenek le, ha letelt az átlagos hároméves érlelési idő. A palackok kiszerelése elegáns, a címkén az ezüstszín dominál, a felirat jól olvasható, a piros logó vonzza a tekintetet. Nem hivalkodó, nem túldíszített, mégis elegáns, olyan, mint a palackban rejlő ital.

Sajnos a most záruló év egyikünknek sem úgy alakult, ahogy szerettük volna. Keserves év volt, sokak számára tele aggódással, fájdalommal, s mindannyiunk számára rengeteg lemondással.

Ha valamikor, most mindannyian megérdemeljük, hogy legalább a búcsú emlékezetes legyen ettől a rettenetes évtől. Őszinte szívvel kívánhatjuk mindenkinek, soha többet ilyen borzalmas évet! S hogy ennek nyomatékot adjunk szűk családi vagy baráti körben, koccintsunk egy kiváló minőségű pezsgővel, ha lehet, legyen ez a Koch Chardonnay Brut!

Boldog új esztendőt kívánunk valamennyi hűséges olvasónknak!

Rázóállványokon a pezsgő, a palackok fenekén a bűvös fehér pötty

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.

Milyen egy jó borturisztikai helyszín?

Bár az idegenforgalom újraindítását még senki sem látja, a hazai borász szakma nem feledekezhet meg a borturizmusról. Itt van a felkészülés ideje. Egy, a témába vágó webináron a hazai borturizmus három izgalmas helyszínét - Gere Andrea (Gere Attila Pincészete), ifj. Lőrincz György (St. Andrea Szőlőbirtok), Oroszlán Tamás (Tokaj-Hétszőlő) – képviselő szakember véleményével ismerkedhettünk meg.

Merre tart a magyar szőlő fajtapolitika?

Megkezdte munkáját a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság, amely munkájában a szakterület neves képviselői vesznek részt. Alapkoncepcióként leszögezhető, hogy tevékenységük egy plusz lehetőséget teremt arra, hogy a termékpálya elejéről megközelítve versenyképesebbé lehessen tenni a magyar szőlő-bor ágazatot.

A fenntarthatóság mellett kötelezte el magát a New Holland

Az idén 126 éves mezőgazdasági gépgyártó cég idén erősíteni kívánja piaci pozícióit, miközben továbbra is kiemelt figyelmet szán a megújuló energiaforrásokat fókuszba állító fejlesztéseinek és partnerségi együttműködéseinek - hangzott el a márka első európai online sajtótájékoztatóján.

Együnk több szőlőt - védi a bőrt is

A szőlőfogyasztás védhet az UV-sugárzás káros hatásaitól, állapította meg nemrég egy amerikai tanulmány. Az Alabama Egyetem kutatói szerint a hatás a szőlőben található polifenoloknak köszönhető: a kísérleti alanyok kevésbé égtek le az UV-sugárzástól. Sejtszinten pedig kevesebb jelét találták a károsodásnak.

Nyakunkon az izlandi bor – megvan az öregedés ellenszere?

Bár szőlő még nem nő Izlandon, azonban egy szakember készített egy olyan főzetet, amely elsőre úgy néz ki, mint egy szőlőből készült bor, sőt az íze is hasonlít rá. Antioxidánsokban gazdag, s ennek köszönhetően úgy is hívják, hogy az ifjúság forrása.

Biostimulátorok - Kevesebb víz és tápanyag is elég

Új megközelítéssel készül a biostimulátorok piacára lépni a holland Van Iperen International és az olasz LandLab, termékfejlesztésüket az Európai Unió Life programja támogatja. A Plants for Plants® (P4P) programban létrehozott biostimulátorokat próbáltak ki 2020-ban Európa különböző vidékein, más-más kertészeti kultúrákban.

Számvetés és előretekintés Kárpátalján

Kárpátalján a hajtatással foglalkozó kertészetekben már javában zajlanak a tavaszi előkészületek. Annak ellenére elkezdődtek a munkálatok, hogy az előttünk álló idénnyel kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság a termelők körében. A családi gazdaságok irányítói igazából nem hagyatkozhatnak másra, mint a mögöttünk hagyott rendkívüli év tapasztalataira, eredményeire és kudarcaira.