A józan életű emberek is szokták úgy érezni magukat, mintha sokan dübörögnének a fejükben, és mind ugyanarra a székre akarnának leülni. A macskajajra léteznek a néphagyományban elterjedt tüneti kezelések, lehet tenni a borzalmos állapot ellen, amíg rotyog a tűzhelyen a korhelyleves. Egy biztos, amióta másnaposság létezik, azóta keresi rá az ember a gyógyírt. Na de mit szól ehhez a tudomány?

A görbe estéket követő nehéz napokra mindenkinek megvan a receptje. Jó tudni, hogy vannak olyan dolgok, amikről tudományosan is bebizonyították, hogy enyhítik a kellemetlen tüneteket - és persze olyanok is, amiktől csak még rosszabbak lesznek.
A másnaposság tipikus tünetei a gyengeség, hányinger, fényérzékenység, fejfájás, hasmenés és sajgó izmok - ezeket az alkohol okozza, amely negatív változásokat idéz elő a testünkben és a hormonrendszerünkben.
Az biztos, hogy ha iszunk, az alkoholos italokban található etil-alkohol nagyjából egytizede változatlan formában távozik a tüdőből és a veséből – vagyis kilélegezzük és kipisiljük ezt a mennyiséget. A maradék kilenctized tíz százaléka a gyomorból szívódik fel, a többi a vékonybélből (bár van egy minimális felszívódás a száj nyálkahártyáján keresztül is). Hogy a felszívódás milyen ütemben történik, az függ a gyomor tartalmától és az egyén anyagcseréjétől is.
A vér alkoholszintje az ivást követően körülbelül háromnegyed-egy óra múlva éri el a csúcsértéket (persze ha ebben az egy órában iszunk még, akkor tovább nő). Az alkohol hatását egy átlagos ember nagyjából 0,3 ezreléknél érzi meg, körülbelül 0,8 ezrelékig tart a szalonspicc, 1 ezrelék fölött jönnek a mozgászavarok és a hangulati változások, 2 ezrelék fölött tudatzavar és hányás is esélyes, 3-3,5 ezreléknél jön a kóma és légzészavarok, 4 ezrelék fölött pedig halál. Persze ezek csak körülbelüli átlagok, amelyektől az egyéni tapasztalat eltérhet – és ez fokozottan igaz a másnaposságra is.
Ezek a szimptómák pedig igen változatosak: a szomjúságérzet és szájszárazság mellett felléphet émelygés, szédülés, hasogató fejfájás, zaj- és fényérzékenység, kézremegés, hányinger.
A kutatásokban főként az a terület homályos, hogy mi történik az agyban a részegség után. A Southamptoni Egyetem tudósai egy lépéssel közelebb jutottak a válaszhoz, amikor felfedezték, hogy a neuropeptid nevű, az idegrendszerben jeleket továbbító molekulák is részt vesz a tünetek kialakulásában. A kutatók fonalférgeken vizsgálták az agy reakcióit az alkoholmérgezésre, és arra jutottak, hogy hosszabb alkoholfogyasztás után az agy hozzászokik egy bizonyos mérgezési szinthez, de ha megszűnik az alkohol utánpótlása és az elkezd kiürülni a szervezetből, kisebb elvonási tünetek jelentkeznek. Ez összecseng azzal, hogy a másnaposság általában akkor a legsúlyosabb, amikor már egyáltalán nincs alkohol a szervezetben.
Ilyen összetett tünetegyüttesre nem lehet mindenkinél egyformán beváló gyógymódot adni. Maradnak tehát a másnaposság kezelésének népi módszerei, amelyek mögött azonban van némi tudományos megalapozottság. A sok folyadékfogyasztás például nyilvánvalóan jó másnaposságra, illetve egész pontosan a kiszáradásra. Sőt, a másnaposság megelőzésére, vagy legalábbis mérséklésére is az a legbiztosabb módszer, ha még részegen, lefekvés előtt magunkba erőltetünk legalább fél liter vizet.

A víz enyhíti a fejfájást, de az ásványi anyag és vitamintartalmuk miatt a kókuszvíz és a sportitalok is tökéletesek. A gyömbértea enyhítheti a hányingert, a mentatea pedig a gyomorfájás leküzdésében segíthet. Bár elsőre furán hangzik, de sokan esküsznek arra, hogy érdemes savanyúságlevet inni: és valóban, a lében található só, cukor és ecet mind segít helyreállítani az elektrolitháztartást. Sokan esküsznek arra, hogy kutyaharapást szőrével kell kezelni, a „gyógysör” egész évben közismert jelenség főiskolai kollégiumokban. Az alkohol ugyan valóban enyhítheti a fentebb említett elvonási tüneteket, de mivel további mérget viszünk be vele, el is nyújtja a másnaposságot.

A tojás fogyasztása jó ötlet, mert a benne lévő aminosavak segítenek a májnak az alkohol lebontásában. Szintén hasznos, ha magas káliumtartalmú ételeket eszünk, mint a banán, a datolya, vagy a kel és salátafélék. A csirkehúsleves, vagy a miso leves is jól jöhet, mivel a kiürült nitrogént, ásványi anyagokat és folyadékot is pótolja. A zsíros fogásokat és a gyorsételeket sokan kívánják másnaposan, pedig inkább a megelőzésére, mint a kúrálására jók, mivel tovább terhelik az alkohol miatt egyébként sem jó állapotú gyomrot és emésztőrendszert.
A kínzó fejfájás ellen gyors segély lehet a fájdalomcsillapító, ami sokat dobhat közérzetünkön, ha nem tudtuk kialudni magunkat. Sokan arra esküsznek, hogy egy kiadós ivászat után azonnal bevett fájdalomcsillapító tablettával megelőzhetők a másnapos tünetek. Ők tévednek. Tudni kell, hogy ha valaki akkor vesz be fájdalomcsillapító gyógyszert - paracetamol, acetilszalicilsav vagy ibuprofén hatóanyaggal -, amikor a szervezete alkohollal telített, fokozott terhelésnek teszi ki a máját. Ez különösen veszélyesnek bizonyul az egyébként is májkárosító mellékhatásokkal fenyegető paracetamol esetén. Ebben az esetben ugyanis az alkohol és a paracetamol májkárosító hatása összeadódik, aminek igen súlyos következményei lehetnek.
Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a megviselt gyomrunkat még mivel terheljük. Nem ajánlottak a pirintartalmú gyógyszerek, különösen olyanoknak, akik hajlamosak a gyomorfekélyre. A másnaposságot elűző csodaszer azonban a tudomány szerint csak mítosz.

A friss levegő és a mozgás is segít abban, hogy könnyebben túllegyünk a másnaposságon. Egy könnyű fizikai munka a szabadban feltölti oxigénnel a szervezetet és felgyorsítja az anyagcserét, ami fokozza a káros anyagok lebontását. Egy reggeli hólapátolás például most ideális lenne, már ha havas lenne a szilveszterünk. Végül, ne becsüljük le egy frissítő zuhany erejét (a hideg- és melegvíz váltogatása szintén olyan trükk, amivel serkenthetjük a vérkeringésünket), és persze egy kiadós alvásét. Szerencsére január elseje nem munkanap – mintha éppen arra találták volna ki, hogy az ember kipihenje az előző este utórengéseit.
Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bár az alkohol a világon a legelterjedtebb, legnépszerűbb, legnagyobb mennyiségben fogyasztott legális tudatmódosító szer, toxikus a szervezetünk számára.