Back to top

Másnaposság: ha beüt a macskajaj

A katzenjammer és a mámor közel egyidősek, az előbbi csak alig néhány órával fiatalabb sorsindító társánál. Minden bizonnyal az egyik leggyakoribb újévi fogadalom az, hogy „soha többet nem iszom”, amit a rettenetes másnaposság vált ki az óév utolsó napjának áldozataiból.

A józan életű emberek is szokták úgy érezni magukat, mintha sokan dübörögnének a fejükben, és mind ugyanarra a székre akarnának leülni. A macskajajra léteznek a néphagyományban elterjedt tüneti kezelések, lehet tenni a borzalmos állapot ellen, amíg rotyog a tűzhelyen a korhelyleves. Egy biztos, amióta másnaposság létezik, azóta keresi rá az ember a gyógyírt. Na de mit szól ehhez a tudomány?

A görbe estéket követő nehéz napokra mindenkinek megvan a receptje. Jó tudni, hogy vannak olyan dolgok, amikről tudományosan is bebizonyították, hogy enyhítik a kellemetlen tüneteket - és persze olyanok is, amiktől csak még rosszabbak lesznek.

A másnaposság tipikus tünetei a gyengeség, hányinger, fényérzékenység, fejfájás, hasmenés és sajgó izmok - ezeket az alkohol okozza, amely negatív változásokat idéz elő a testünkben és a hormonrendszerünkben.

Bár gyógyítani semmilyen étel vagy ital nem képes, a tünetek enyhíthetők, ha minél hamarabb visszapótoljuk az elvesztett aminosavakat és ásványi anyagokat, amelyek segíthetnek gyorsabban feldolgozni az alkoholban lévő, toxikus hatású vegyi anyagokat.

Az biztos, hogy ha iszunk, az alkoholos italokban található etil-alkohol  nagyjából egytizede változatlan formában távozik a tüdőből és a veséből – vagyis kilélegezzük és kipisiljük ezt a mennyiséget. A maradék kilenctized tíz százaléka a gyomorból szívódik fel, a többi a vékonybélből (bár van egy minimális felszívódás a száj nyálkahártyáján keresztül is). Hogy a felszívódás milyen ütemben történik, az függ a gyomor tartalmától és az egyén anyagcseréjétől is.

A vér alkoholszintje az ivást követően körülbelül háromnegyed-egy óra múlva éri el a csúcsértéket (persze ha ebben az egy órában iszunk még, akkor tovább nő). Az alkohol hatását egy átlagos ember nagyjából 0,3 ezreléknél érzi meg, körülbelül 0,8 ezrelékig tart a szalonspicc, 1 ezrelék fölött jönnek a mozgászavarok és a hangulati változások, 2 ezrelék fölött tudatzavar és hányás is esélyes, 3-3,5 ezreléknél jön a kóma és légzészavarok, 4 ezrelék fölött pedig halál. Persze ezek csak körülbelüli átlagok, amelyektől az egyéni tapasztalat eltérhet – és ez fokozottan igaz a másnaposságra is.

A bomlástermékek közül mind az acetaldehid, mind az ecetsav mérgező, különösen az erősen sejtkárosító hatású acetaldehid – főleg ez okolható a másnaposság tüneteiért.

Ezek a szimptómák pedig igen változatosak: a szomjúságérzet és szájszárazság mellett felléphet émelygés, szédülés, hasogató fejfájás, zaj- és fényérzékenység, kézremegés, hányinger.

A kutatásokban főként az a terület homályos, hogy mi történik az agyban a részegség után. A Southamptoni Egyetem tudósai egy lépéssel közelebb jutottak a válaszhoz, amikor felfedezték, hogy a neuropeptid nevű, az idegrendszerben jeleket továbbító molekulák is részt vesz a tünetek kialakulásában. A kutatók fonalférgeken vizsgálták az agy reakcióit az alkoholmérgezésre, és arra jutottak, hogy hosszabb alkoholfogyasztás után az agy hozzászokik egy bizonyos mérgezési szinthez, de ha megszűnik az alkohol utánpótlása és az elkezd kiürülni a szervezetből, kisebb elvonási tünetek jelentkeznek. Ez összecseng azzal, hogy a másnaposság általában akkor a legsúlyosabb, amikor már egyáltalán nincs alkohol a szervezetben.

Ilyen összetett tünetegyüttesre nem lehet mindenkinél egyformán beváló gyógymódot adni. Maradnak tehát a másnaposság kezelésének népi módszerei, amelyek mögött azonban van némi tudományos megalapozottság. A sok folyadékfogyasztás például nyilvánvalóan jó másnaposságra, illetve egész pontosan a kiszáradásra. Sőt, a másnaposság megelőzésére, vagy legalábbis mérséklésére is az a legbiztosabb módszer, ha még részegen, lefekvés előtt magunkba erőltetünk legalább fél liter vizet.

A víz enyhíti a fejfájást, de az ásványi anyag és vitamintartalmuk miatt a kókuszvíz és a sportitalok is tökéletesek. A gyömbértea enyhítheti a hányingert, a mentatea pedig a gyomorfájás leküzdésében segíthet. Bár elsőre furán hangzik, de sokan esküsznek arra, hogy érdemes savanyúságlevet inni: és valóban, a lében található só, cukor és ecet mind segít helyreállítani az elektrolitháztartást. Sokan esküsznek arra, hogy kutyaharapást szőrével kell kezelni, a „gyógysör” egész évben közismert jelenség főiskolai kollégiumokban. Az alkohol ugyan valóban enyhítheti a fentebb említett elvonási tüneteket, de mivel további mérget viszünk be vele, el is nyújtja a másnaposságot.

A tojás fogyasztása jó ötlet, mert a benne lévő aminosavak segítenek a májnak az alkohol lebontásában. Szintén hasznos, ha magas káliumtartalmú ételeket eszünk, mint a banán, a datolya, vagy a kel és salátafélék. A csirkehúsleves, vagy a miso leves is jól jöhet, mivel a kiürült nitrogént, ásványi anyagokat és folyadékot is pótolja. A zsíros fogásokat és a gyorsételeket sokan kívánják másnaposan, pedig inkább a megelőzésére, mint a kúrálására jók, mivel tovább terhelik az alkohol miatt egyébként sem jó állapotú gyomrot és emésztőrendszert.

Az agy kilencven százalékát víz alkotja, így nyilvánvaló, hogy a kiszáradást itt érezzük meg a leggyorsabban.

A kínzó fejfájás ellen gyors segély lehet a fájdalomcsillapító, ami sokat dobhat közérzetünkön, ha nem tudtuk kialudni magunkat. Sokan arra esküsznek, hogy egy kiadós ivászat után azonnal bevett fájdalomcsillapító tablettával megelőzhetők a másnapos tünetek. Ők tévednek. Tudni kell, hogy ha valaki akkor vesz be fájdalomcsillapító gyógyszert - paracetamol, acetilszalicilsav vagy ibuprofén hatóanyaggal -, amikor a szervezete alkohollal telített, fokozott terhelésnek teszi ki a máját. Ez különösen veszélyesnek bizonyul az egyébként is májkárosító mellékhatásokkal fenyegető paracetamol esetén. Ebben az esetben ugyanis az alkohol és a paracetamol májkárosító hatása összeadódik, aminek igen súlyos következményei lehetnek.

Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a megviselt gyomrunkat még mivel terheljük. Nem ajánlottak a pirintartalmú gyógyszerek, különösen olyanoknak, akik hajlamosak a gyomorfekélyre. A másnaposságot elűző csodaszer azonban a tudomány szerint csak mítosz.

A friss levegő és a mozgás is segít abban, hogy könnyebben túllegyünk a másnaposságon. Egy könnyű fizikai munka a szabadban feltölti oxigénnel a szervezetet és felgyorsítja az anyagcserét, ami fokozza a káros anyagok lebontását. Egy reggeli hólapátolás például most ideális lenne, már ha havas lenne a szilveszterünk. Végül, ne becsüljük le egy frissítő zuhany erejét (a hideg- és melegvíz váltogatása szintén olyan trükk, amivel serkenthetjük a vérkeringésünket), és persze egy kiadós alvásét. Szerencsére január elseje nem munkanap – mintha éppen arra találták volna ki, hogy az ember kipihenje az előző este utórengéseit.

Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bár az alkohol a világon a legelterjedtebb, legnépszerűbb, legnagyobb mennyiségben fogyasztott legális tudatmódosító szer, toxikus a szervezetünk számára.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Borbolya, az ismeretlen ismerős.

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.

Milyen egy jó borturisztikai helyszín?

Bár az idegenforgalom újraindítását még senki sem látja, a hazai borász szakma nem feledekezhet meg a borturizmusról. Itt van a felkészülés ideje. Egy, a témába vágó webináron a hazai borturizmus három izgalmas helyszínét - Gere Andrea (Gere Attila Pincészete), ifj. Lőrincz György (St. Andrea Szőlőbirtok), Oroszlán Tamás (Tokaj-Hétszőlő) – képviselő szakember véleményével ismerkedhettünk meg.

Robot készíti a friss salátakeveréket

Kevesebb mint 90 másodpercbe telik, amíg a Cabaletta nevű robot összekeveri a friss Cézár-salátát, és azt kiveheti a vásárló az önkiszolgáló automatából.

Kiskertek zöldség ászai: heirloom, heritage fajták

Magyarra fordítva ezek az ereklye, vagy örökség fajták, amelyek kiskertekbe nagyon ideálisak. Ha ilyen régi zöldségfajtákat vetünk, azzal hozzájárulunk a tájfajták fennmaradásához, emellett pedig a termésből kiszedett magot jövőre is újravethetjük. Ezt az F1-es hibridekkel nem éri meg megcsinálni…

Merre tart a magyar szőlő fajtapolitika?

Megkezdte munkáját a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság, amely munkájában a szakterület neves képviselői vesznek részt. Alapkoncepcióként leszögezhető, hogy tevékenységük egy plusz lehetőséget teremt arra, hogy a termékpálya elejéről megközelítve versenyképesebbé lehessen tenni a magyar szőlő-bor ágazatot.

Személyes tapasztalataiból építkezik

Horváth János főállásban műszaki szakelőadó a MÁV-nál, mellette pedig már több mint 30 éve gazdálkodik a Veszprém megyei Békáson. A kertművelést, az állatokról való gondoskodást nagyszüleitől, szüleitől tanulta el. Saját vállalkozásában, a Horváth Farmon kezdetben állatokat tartott, majd néhány éve gyógynövénytermesztésre váltott.

Mézes keverék megfázásra, gyomorpanaszokra és kálciumpótlásra

A méz magvakkal, fűszerekkel való keverése megsokszorozhatja gyógyhatását illetve növelheti az élvezeti értékét.