Back to top

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A pergola lugas alatt a bakhátak közti árkok az öntözővíz elvezetésére szolgálnak
A balatonboglári szőlész, borász csapat 1983-ban kezdte a munkát Brazíliában, és még ma is dolgoznak kollégák a São Francisco folyó völgyében. A párizsi klímaegyezmény szerint az átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal emelkedett a Földön, és a további melegedés megállítása a cél.

A legtöbb előrejelzést és kutatást igyekeznek úgy beállítani, hogy 2050-ig modellezhetők legyenek.

A kutatások egyes területein felkészülnek a hőmérséklet emelkedésére, szárazságra és növekvő UV-sugárzásra, és némelyek szerint az ausztrál bozóttüzek olyan változásokat is hozhatnak, amire eddig nem is gondoltak, vagy legalábbis nem ilyen mértékűre. Egyesek azt mondják, ehhez hasonló szén-dioxid-koncentráció a légkörben utoljára 3-5 millió éve volt, amikor a Földön a mainál 2-3 °C-kal volt magasabb az átlaghőmérséklet és a tengerek szintje 10-20 méterrel haladta meg a jelenlegit.

Keresztirányban is kiterítik a lombfelületet
Sok kutató szerint a megoldás a fajtaváltás, vagy olyan rezisztens fajták létrehozása, amelyek elviselik ezt a változást. Félelmek elsősorban a rövid tenyészidejű fajták kapcsán vannak, hiszen úgy gondolják, csökkenő savtartalmat produkálnak, ezzel párhuzamosan oxidatívabbá válnak, növekszik a pH-érték, egyúttal csökken az íz- és zamatanyagok mennyisége.

Ez jelenleg is igaz egyes évjáratokban, de van arra technikai megoldás, hogy a megszokott, közkedvelt fajtát ugyanúgy vigyük a fogyasztók elé, mint korábban.

Magyarországon sokak szerint vétek a szőlő öntözéséről beszélni, pedig a világ számos országában hosszú ideje ezt teszik, és a globalizált világban igenis tudni kell, hogy mit csinál a konkurencia. A következő országokban öntözik a szőlőt: Argentína, Brazília, Chile, Ausztria, Németország, Franciaország. Még tanulhatnánk is tőlük, hogy ne kerüljünk hátrányba. Ezért szeretnénk a majdnem 20 éves dél-amerikai tapasztalatainkat megosztani az olvasókkal.

Technológiai érdekességek

A trópusi termesztésben elegendő hő és fény áll rendelkezésre a növények fejlődéséhez, amit nagy mennyiségű tápanyaggal és sok vízzel kiegészítve egész évben folyamatos a szőlő vegetációja. Egy termelési ciklus körülbelül 120 nap, amit 10-40 nap pihenő követ, így két év alatt ötször lehet szőlőt szüretelni. A vegetáció bármikor beindítható, egymás mellett láthatók a különböző fejlődési szakaszukban lévő ültetvények, emiatt gyakorlatilag a szüret is folyamatos.

Élettani szempontból nagy eltérések tapasztalhatók a lerövidült vegetációs időn kívül is. Amikor a szőlő be­érik, a vesszők is beérnek, de a folyamatos víz- és tápanyagellátás miatt nem hullatják le a lombjukat. A szüretet követő metszés ezért kevésbé hatékony, a leveleket is le kell szedni, összegyűjteni és elszállítani az ültetvényből.

Ezután egy nagyon fontos feladat következik, a vesszők kezelése hidrogén- vagy kalcium-cianid 5%-os oldatával, hogy a rügyek kihajtsanak. Ezt a kezelést a metszést követő 24 órán belül el kell végezni.

Nagyobb odafigyelést igényel a szaporítás is, mert a rügyek kihajtás előtti állapotban vannak, ezért érzékenyek minden beavatkozásra. Az itthon megszokott, zárt, védett rügy ott ismeretlen. Hasonlóképp figyelni kell a gyomirtásra is a folyamatosan növekedésben lévő növényeken.

Ha van víz, van sav is

A savtartalmat emelnénk ki elsősorban, hiszen erre több száz mérést végeztünk Brazíliában. A trópusi klímán készített borok savtartalma magas, pedig meleg van, szárazság viszont nincs, mert öntöznek. A borok savtartalma 7 és 8 g/l közötti, a lombfelület, a levelek száma minimum 60%-kal több, mint nálunk, és a tőkék erőnléte lényegesen jobb.

A talaj humusztartalma a technológiának köszönhetően minimum 1-2%, de van, ahol magasabb.

A São Francisco folyó völgyében nemcsak, hogy évente kétszer, hanem egész évben terem a szőlő, így a kint dolgozó balatonboglári csapat a 15 év alatt a borlaborba küldött minták alapján akár tízezer adattal is rendelkezik, amely bizonyítja, hogy minden az elegendő vízmennyiségen múlik, azt kell a jó technológiával összehozni, és nem kell feltétlenül új fajtákon gondolkozni.

Nagy lombtömeg

A lombfelület pergola lugason van, vagy a hosszú lombfalat még jobban szétnyitják, keresztirányba is. A félszáraz trópuson, ahol az évi középhőmérséklet 22-24 °C, az érésben lévő ültetvényekben soha nem látni elszáradó levelek sokaságát, igaz, a nagyon erős vegetáció és a nagy levélszám miatt máskor is nagyon kell keresni elszáradó leveleket.

A brazil szőlőtermesztés sokat merített az észak-olaszországi Veneto környékéről, ahol már szinte minden domboldalon alkalmazzák a tendone lugas­művelést, amit a brazilok „látáda” művelésnek neveznek.

Kezdetben szinte általános volt a 2 méteres tő- és a 3 méteres sortávolság. Egyrészt védeni kell a szőlőfürtöket a perzseléstől, másrészt vegetációs felületet kell kialakítani ahhoz, hogy a levelek ne árnyékban dolgozzanak, illetve a tőkék normál hosszúságú hajtásokat neveljenek, és ehhez térre van szükségük. Az volt a megfigyelés a forró égövön, hogy egyesek túlságosan nagy térállást alkalmaztak; a 2 méternél nagyobb tőtávolság már hátrányos volt, de végül az volt a tapasztalat 20 év után, hogy nem szabad egy méternél köze­lebbre helyezni a tőkéket a sorban.

Gyakorlatilag szinte minden sor- és tőtávolságot kipróbálva azt is nagyon meglepődve tapasztaltuk a francia Moët & Chandon pezsgőgyárral közösen kialakított fajta- és térállási kísérletben, hogy az egyméteres tőtávolságra milyen jól beállt az ültetvény.

Ez azért tűnt meglepetésnek, mert megfigyeltük, hogy a rendkívüli meleg miatt, és a nagyon jó tápanyagellátásnak,

Különböző vegetációs szakaszban lévő ültetvények
valamint a folyamatosan rendelkezésre álló víznek köszönhetően a szőlő rendkívül gyorsan növekszik, a levélfelület többszöröse az Európában általánosnak, dupla vagy tripla levélszámot ad, mint amit mi megszoktunk Magyarországon. A levelek élete más, hiszen hamar elkezdenek dolgozni, elérik a maximális méretet, amikor már több tápanyagot fogyasztanak, mint amennyit termelnek, de nem hullnak le, mert ahhoz nem áll rendelkezésre elegendő auxin. Sőt, a levelek kimondottan nehezen távolíthatók el a szüreti időszakban.

Ne legyen árnyékban

A nagy melegben a legfontosabb, hogy a levelek elegendő megvilágításhoz jussanak, mert ennek hiánya okozza a legtöbb problémát.

Tehát olyan művelést kell alkalmazni bárhol a világon, hogy a hosszú, vékony lombfal lehetővé tegye a jó megvilágítást.

De ott is legalább két alkalommal el kell végezni a csonkázást, a fölöslegesen árnyékoló meddő hajtások eltávolítását.

A nagy és kis levelek (első és másodlevelek) a lugasművelésben gyakorlatilag majdnem megegyező mennyiségben vannak jelen. Az összes többi művelésben normális, ha több van a másodlagos levelekből, mint az elsődlegesekből, de ezt a számlálást mindig a termőciklus legvégén végeztük. Tehát a São Francisco folyó völgyében az a növény, amely mindig megújul, elegendő másodlagos levelet nevel a ciklus végéig, így folyamatos és aktív a fotoszintézis. A teljesen kifejlődött levelek ugyanis kisebb fotoszintetikus aktivitással rendelkeznek, mint azok, amelyek csupán a méretük 20%-át érték el, utóbbiak több szénhidrátot termelnek, mint amennyit fogyasztanak.

Metszés után hidrogén-cianiddal kezelik a vesszőket, hogy minden rügy kihajtson

A lugas művelésmódban a levelek száma tőkénként 1200 és 1400 közötti, a nem lugas művelésű tőkéken csupán 500 és 800 közötti a trópusi klímában.

Gondot okoz, amikor a tőkénkénti levélszám eléri az 1800-2000-et, mert a levelek leárnyékolják a szőlőfürtöket.

Fajták és levélszám

A Cabernet sauvignon fajtának elég erős a vegetációja, a 602-es kutatási ültetvényben 300-500 levelet távolítottunk el róla tőkénként. Az érés során mégis gondot okozott a szőlőfürtök és vesszők leárnyékoltsága, ami miatt a következő szüretnél romlott a termékenység. Az lett az ideális megoldás, hogy hajtásválogatást végeztünk a metszést követő negyvenedik napon, majd következő lépésként a metszés utáni hatvanadik napon levél- és fürtritkításra került sor.

Nagyon fontos a fürtök megvilágítottsága, ha jó színmélységet akarunk elérni.

Az Alicante Bouschet fajta, ugyancsak a 602-es ültetvényben, nagyon erős vegetációt mutatott, ami kiváló eredmény, mert ennek a fajtának a növekedésével mindig gondok voltak. Az ültetvények nagy része csökkenő fotoszintézist mutat a tenyészidő végén, amikor nagy szükség lenne több aktivitásra. Ebben a kísérletben ellentétes eredmény született, mert a Börner alany alkalmazásával sikerült a fotoszintetikus aktivitást is jelentősen növelni, ami látványos javulást jelentett.

A világ egyik új divatfajtája, a Viognier jól alkalmazkodott a São Francisco völgyében, mezőgazdaságilag is érdekes fajta, mert a második évétől tőkénként 700-900 közti levélszámot nevel, ami 3,0-3,5 négyzetméter levélfelületet jelent.

A Shiraz fajtát a 604-es ültetvényben speciális tápoldatozással neveltük a Ke­mi­ra cég anyagainak felhasználásával, nagy adagokat alkalmazva,

A Petit Syrah egyes függönyön is kiváló
ami a makro­ele­mek többségének bevitelét eredményezte. Az érés idején szükség volt a lelevelezésre, hogy kiegyensúlyozott legyen a vegetáció. Ebben a kísérletben elegendő, tőkénként 900 és 1200 levél fejlődött a 604-es és 504-es ültetvénynél, amikor lugas művelésmódot alkalmaztak. Az es­paldeira művelésmódnál elegendő 600-800 levél tőkénként, amikor 3,5 × 1,2 méter a sor- és tőtávolság. Azért is szükséges visszafogni a vegetációt, mert a sűrű lomb miatt több a gombás fertőzés, nem annyira hatékony a permetezés.

Ennél a fajtánál azt figyeltük meg, hogy a levélszám több mint 1200, ezért nagy volt az árnyékoltság,

ennek eredményeként pedig a bor színe sokkal halványabb lett a kívánatosnál. A másik fontos szempont a minimális 800 levél megtartása a lugas­tő­kéken, ami elegendő tápanyagot ad a szőlőfürtnek. Az ideális érték trópusi klímán ennél a fajtánál 17 és 22 levél vesszőnként, ami azt jelenti, hogy minden egyes szőlőfürtnek minimum 17 levél szükséges.

Az espaldeira művelésmódban szőlőfürtönként elegendő 12-15 levél.

A Barbera fajta termesztése is érdekes a São Francisco völgyében. Jól terem, erős a vegetációja, egy fürtre 26 és 32 közti levél jutott, ami soknak számít a megfelelő mennyiséghez képest. Amikor a levelek száma 1800-2000 volt tőkénként, szükséges volt csökkenteni a számukat 1200-ra.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.

Borbolya, az ismeretlen ismerős.

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.

Csokorköltemények minden fokon - I. Flora Kupa virágkötészeti verseny

Flora Hungaria Nagybani Virágpiac hosszú éveken keresztül adott otthon hazánk legrangosabb kertészeti rendezvényének. A Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállításon bemutatkoztak a meghatározó kertészeti termékcsoportok, szolgáltatók, helyet adott a szakember-találkozóknak, illetve a termékek, szolgáltatások, kertépítészet mellett a virágkötészetnek is.